2015. október 3., szombat

Bonyhád / Folytatáshoz kattints a posztra


 Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek

Bonyhád (németülBonnhardTolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek.1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.
A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megyehatárán, Szekszárdtól kb. 20 km-re.

Megközelíthetősége

A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni. A 65-ös főúton Zombánál lekanyarodva is meg lehet közelíteni.
Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni Hidas-Bonyhád állomáson. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, de ez a lehetőség 1960. után megszűnt, csak tehervonatok járnak a városba. Az állomásépület ma is megvan.
Híres átmenő város, amely a Szekszárd-Pécs útvonalon fekszik, így sok az autóbusz-járat.
Bonyhádról buszjáratok indulnak Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre,Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra, Kaposvárra.
 Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor


Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralomjelentett.
1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus,evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.
Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.
1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

Nevezetességei


  • 9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike.
  • Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
  • Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
  • Völgységi Múzeum
  • Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
  • Óvodamúzeum
  • Tűzoltómúzeum
  • Szecska-tó
  • Kálvária
  • Ermel-Vojnits család sírkápolnája
  • Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
  • Perczel-kúria
  • Székely emlékpark
  • A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
  • Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
  • Termálfürdő

 A Szentháromság szobor


 Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma


Híres bonyhádiak

  • Barabás Éva műsorvezető
  • Bonyhádi László labdarúgó, csatár
  • Czinkon Szabolcs magyar strandlabdarúgó-válogatott, Bene Ferenc-díjas labdarúgó
  • Heinrich Mühl fogorvos, német politikus
  • Illyés Gyula költő, író, műfordító
  • Kovács Ferenc, festőművész
  • Köllő Babett színművész
  • Karalyos Gábor színművész
  • Lotz János nyelvész
  • Nusser Zoltán neurobiológus
  • Perczel Béla jogász, politikus
  • Perczel Etelka Perczel Sándor leánya, Vörösmarty szerelme
  • Perczel Mór honvédtábornok
  • Perczel Miklós politikus, nemzetőr őrnagy, az északi hadsereg ezredese (amerikai polgárháború)
  • Sévó Kati költő
  • Szabados Piroska (Bonyhád, 1893. december 9. – Budapest, 1967. március 29.) színésznő
  • Szépszó Gabriella Meteorológus, legelső Junior Prima díjas 2007-ben
  • Tamás Zsolt ultratriatlon világbajnok
  • Virág Ferenc pécsi püspök
  • Vörösmarty Mihály író, költő
Városháza


Elhelyezkedése
Bonyhád (Magyarország)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 55″k. h. 18° 31′ 50″Koordinátáké. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 18° 31′ 50″osm térkép ▼
Bonyhád (Tolna megye)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Tolna megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése