2016. augusztus 28., vasárnap

Algyógy / Folytatás a posztban


Maros jobb oldali mellékvize, a Gyógy-patak mentén terül el, az Erdélyi-érchegység lábánál. Dévától 27 km-re északkeletre fekszik.
 Oklevélbeli említése először Mihály vajda 1271-ben kelt birtokadományozó levelében fordul elő, amely András gyógyi ispánt említi. Uradalmát Zsigmond király 1397-ben Máramarosi Gurzónak, Iván fiának adományozta, de 1404-ben visszavette, és felét a Töreki családnak, felét pedig Illyei Dénes fiának, Jánosnak adta. Mátyás király 1467-ben hűtlenség miatt elkobozta a birtokot Illyei Jánostól és dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adományozta.
Várát először 1467-ben említik, azt feltehetően a Pongrácz család építtette.1505-től oppidumként említették. Az uradalom birtokosa 1504-ig Corvin János,1507-től Nagy Radu, 1517-től Neagoe Basarab havasalföldi fejedelem volt, akinek örököse 1528-ban Algyógyfelfaluban ortodox templomot is alapított.Szapolyai János 1531-ben hadvezérének, ozsdolai Kún Kocsárdnakadományozta. 1559-ben Izabella királyné a várba menekült a török elől. Ugyanő ortodox püspökséget alapított a helységben. 1562-ben János Zsigmond ostrommal vette vissza a töröktől és leromboltatta.
 A 17. századtól 1918-ig két külön politikai községből, Algyógyfelfaluból és Algyógyalfaluból állt. A 17. században a Kun család várkastéllyá alakítva újra felépítette várát. Az 1684-ben készült leltár ebédlő és lakószobák mellett „feredőt” is említ benne. 1731 körül évi három országos vásárt tartott,Gergely, Gotthárd és Egyed napján. Református egyházát nemesek alkották, az 1696-os vizitáció bejegyzése szerint „Az urak bejárnak a templomba, parasztság aki bejárjon nincs.” 1784-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait. 1786-ban 1559-en lakták, jogállásuk szerint 49% jobbágy, 38% zsellér, 3% nemes és 5 pap.
1848. november 21–22-én a Gheorghe Demian vezette román felkelők kúriáit kirabolták, református egyházának lelkészét, tanítóját és presbitereit, összesen 17 főt legyilkoltak. Amikor a helyszínre érkezett császári katonaság vezetője, Johann Nahlik százados leállította a pusztítást, a jelen lévő Petre Dobra ezt "reakciós tettnek" nevezte.
1892-ben Kuun Kocsárd helyi földbirtokos alapítványt tett, amelyen a Földművelési Minisztérium és az EMKE földműves iskolát hozott létre székely diákok számára szarvasmarha-tenyészettel, fa- és gyümölcsfaiskolával. 1900-ban a korábban 40-es diáklétszámot 60-ra emelték föl. 1910-ben a község legnagyobb földbirtokosa az EMKE volt. 1921-ben az iskolát a földreform részeként megszüntették, de a román állam később újraindította, és jelenleg Alexandru Borza Mezőgazdasági Kollégium néven működik. 1908-ban a magyar állam a településtől nyugatra, Csigmótól északra megnyitotta vasmunkás tüdőbeteg-szanatóriumát, amely ma is működik.
Algyógyalfalu Hunyad vármegye egyik járásának székhelye és a 19. század végén ortodox esperesség központja is volt. 1880-tól működött benne gyógyszertár. 1906-ban, Kuun Kocsárd közbenjárására ide helyezték az egyik újonnan fölállított adóhivatalt. 2001-ben várossá nyilvánították.
 A Gyógy-patak völgye román népviseletének jellegzetes darabja volt a hófehér, gyolcsvászon kendő, amelyet a nők a fejükön körbecsavarva viseltek. Gazdaságában a szarvasmarha-tenyésztésen kívül évszázadokon keresztül meghatározó volt és máig fontos szerepet játszik a gyümölcstermesztés. Algyógy vidéke Erdélyben a leggazdagabb dió tájfajtákban. Ezenkívül Algyógyon és a környező falvakban nagy területen termesztenek kis szemű szilvát és nyári almát, amely a modern, nemesített almafajták elterjedéséig az Alföldön is igen keresett volt. Algyógyon 1939-ben öt faiskola működött.1957-ben kísérleti mezőgazdasági állomást létesítettek, amely főleg gyümölcstermesztéssel foglalkozott. Az állomáshoz dolgozói számára épült a Gyalmár és a vasútállomás közötti telep. Kőbányájában travertin mészkövet termelnek ki.


Látnivalók

  • A falu közepén láthatók várkastélyának jelentős maradványai.
  • A főutcától beljebb fekvő telken található a két református templom. A közelmúltban elvégzett régészeti feltárás tisztázta, hogy a kicsiny kerektemplom (kápolna) a 11. vagy a 12. században épült, a legkorábbi kerektemplom Erdélyben. A református templom egy korábbi helyén a 16. században épült, feltehetően a környéken talált római sírkő, dombormű és szobor felhasználásával. 1867-ben Kuun Kocsárd renováltatta, majd az 1930-as években Debreczeni László irányításával átépítették. A volt református parókia és iskola épülete az 1990-es években végrehajtott felújítás óta keresztyén ifjúsági központként működik, ifjúsági táboroknak ad otthont.
  • Az algyógyfelfalusi ortodox templom a 18. században épült.
  • A főutca mellett, nagyjából a község közepén található a mezőgazdasági líceum, az egykori székely földműves iskola parkja, benne a Brâncoveanu-stílusú iskolaépülettel. Ennek háta mögött a bentlakás épületét az akkor már romos várkastély felhasználásával az 1890-es években alakították ki.
  • Református és zsidó temető.
  • A település fölött északnyugatra magasodó Kőalja oldalában egy üreg nyílik, Kuun Kocsárd egykori temetkezési helye. A gróf 1876-ban alakította a sziklafülkét kriptává.




Híres emberek

  • Itt született 1803. június 25-én Kuun Kocsárd földbirtokos, az EMKE egyik alapítója.
  • Itt született 1858. június 29-én Mailand Oszkár néprajzkutató.
  • Itt született 1877. október 1-jén Erdélyi Mór szociáldemokrata politikus.
  • Itt született 1901. szeptember 2-án Vitályos András kutatóorvos, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
  • 1816-ban Kis József birtokos vendége volt Kazinczy Ferenc.


Elhelyezkedése
Algyógy (Románia)
Algyógy
Algyógy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 55′ 12″k. h. 23° 12′ 00″

2016. augusztus 24., szerda

Erdőfüléről bővebben / Folytatás a posztban


Olvasói levelünk következik, amiben egy erdővidéki elégedetlenségének ad hangot:
Kedves erdővidéki társaim! 
Sokszor elgondolkodom magunkon, azokon a székelyeken, akik ezt a régiót kapták örökségül. Minden alkalommal elcsodálkozom azon, hogy milyen gazdagon áldott Erdővidék! Ki tudná megszámolni, hogy hány hektáros erdeink és mezőink vannak? A legelőkön se szeri se száma a juhoknak és a szarvasmarha csordáknak. Mi mégis az üzletekben vesszük a külföldi húst, a háromszor lefelezett tejet, a kínai foghagymát, magyar paprika néven a Dél-amerikai paprikát, a görög és spanyol uborkát, a francia paradicsomot, a német és holland almát. A sort pedig reggelig lehetne folytatni!

Nem szemrehányás akar lenni ez a pár sor, inkább a szemeteket szeretném felnyitni, hogy lássatok! Nem kell nekünk külföldre menni nyaralni! Igaz, itthon tengert nem látunk, de vannak kúriáink, templomaink, halban gazdag folyóink, van Bodvaji kohónk, magyarhermányban 15. Sázzadi templomunk, kisbaconi Benedek Elekünk, baróti Szabó Dávidunk, köpeci szilfánk, Miklósváron Kálnoky kastélyunk, Ajta Abod Mihály professzorunk, ürmösi erdő Jánosunk, Bölöni Farkas Sándorunk, bodosi Budai Józsefünk, Apáczai Csere Jánosunk, alsórákosi erődtemplomunk, olaszteleki és vargyasi Daniel-kastélyaink, száldobosi borvizeink, bardoci Benkő Józsefünk, erdőfülei vashámorunk.

Ha mi magunk nem ismerjük, és nem becsüljük ezeket az értékeket, hogyan várhatjuk el, hogy panzióink megteljenek turistákkal? De ha lelkiismerettel kiállunk Erdővidék és értékei mellett, ha előnyben részesítjük azt, amit a sajátunknak mondunk, hiszem azt, hogy haladunk előre. Hadd jöjjön el hozzánk a külföldi, szájtátva nézze végig a felsoroltakat, oltsa szomjúságát borvízzel s friss tejjel, egyen erdővidéki pisztrángot vagy flekkenyt, énekeljen erdővidéki népdalt, szórakozzon egy felejthetetlent. S ha pedig hazament, a képeket bekeretezve tegye ki a falra, s mesélje fűnek-fának, hogy milyen jó is székelyföld ezen szegletére ellátogatni!

Mert nem csak látnivaló van, hanem vendégszerető emberek is, akik mindenekelőtt szerelmesek a szülőföldbe!








2016. augusztus 21., vasárnap

Füzér / Folytatás a posztban



 Miskolctól közúton 95 km-re északkeletre, a magyar-szlovák határ mellett található. A falu közigazgatási területén fekszik Magyarország legészakibb pontja.
Környező települések: Filkeháza (6 km), Füzérkomlós (5 km), Hollóháza(9 km), Pusztafalu (8 km). A legközelebbi város Sátoraljaújhely (kb. 26 km).
1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű dombon áll. A vár egyik legkorábbi váraink egyike, atatárjárás előtt épült, 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt.
A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar koronát.
A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült. A 19. századra már kedvelt kirándulóhely volt szép erdeje és a közeli gyógyfürdők miatt. Környéke természetvédelmi terület, különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet és a Carpaticum flóratartomány,mint a sziklai csenkesz, szirti páfrány, magyar kőhúr, rózsás kövirózsa,barátszegfű, a patak mentén ligeterdők találhatók. A mozaikos gazdálkodási szerkezet a természeti adottságoknak megfelelően alakult ki. Így a patak menti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken kaszálók, az enyhén hullámos domboldalakon szántóföldek, a lejtők legmeredekebb részein pedig legelők vannak.
A település fűzfákról kapta a nevét. Oklevelekben említik: Füzér-, Fywzer- és Fyzer-nek is.

Nevezetességei


  • Füzéri vár
  • Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság
  • Tájház (Szabadság utca 11.): az 1879-ben épített épület a 19. századi és Hegyközre jellemző építészetei elemeket mutatja be, hagyományőrző rendezvények mellett, műemlék.
  • Múltidéző Ház (Szabadság utca 9.): 1940-es 50-es éveket idéző Retro-ház.
  • Szent István római katolikus templom román kori és barokk résszel; a templomkertbe 1832-ben állított kőkereszt műemlék
  • Református temploma a 18. század második felében épült, festett kazettás mennyezetű műemlék
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Füzéri vár 

füzéri vár egy középkoritatárjárás előtti vár Füzér település központjában, 170 m magasan a falu felett, a Zempléni-hegység legkeletibb részén aZempléni Tájvédelmi Körzetben.
 A 13. század elején az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja, a Füzéry család őse, Zaránd építtette feltételezhetően.
A várat 1264-ben említik először hivatalos oklevélben, majd egy 1270-ben kelt újabb oklevél egyik utalása alapján bizonyossá tehető, hogy a vár II. Andráshalálakor (1235) már állt, illetve 1235 előtt a király birtokába került.
IV. Béla 1262-1263 körül kedvenc lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért, és a hozzá tartozó uradalmat, de később, 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva elvette azt a királyhoz hű Anna hercegnő tulajdonából. IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Füzéry Mihály visszaverte seregével a támadást.
Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Rosd nemzetségbeli (Füzéry) Mihálynak és Demeternek adományozta.
1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert elkobozta a várat és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá.Luxemburgi Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat. A Perényiek a 15. és a 16. századbanjelentős építkezéseket folytattak Füzéren. A család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került, de a Füzéryek földbirtokai háborítatlanok maradtak.
Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia, Perényi Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.
1567-ben, Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot.1603-ban Báthory Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került.
A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.
 A korabeli feljegyzések szerint a Füzéryek mellett egyik utolsó birtokosa Bónis Ferenc zempléni középnemes volt. Szerencsétlen módon belekeveredett a Wesselényi-féle császár elleni összeesküvésbe, amit kegyetlenül megtoroltak, így Bónis Ferenc feje is a porba hullott a pozsonyi városháza előtt és birtokai a Füzéry, majd házasság révén a Bagossy család birtokába jutottak. Füzér várát Strassoldo kassai generális gyújtatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó felkelők menedékhelyéül. A következő évszázadokban már a kegyetlen időjárás viharai és a környékbeli lakosság bontó keze omlasztotta az egykor szebb napokat látott erődítményt. Majd felfedezték a romantikus tájképeket alkotó vándorfestők, így a 19. században erre járt Thomas Ender osztrák művész is.

Helyreállítás

1977-től kezdődően Feld István és Juan Cabello kezdte meg a vár felderítését, majd 1992-től a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium diákcsapata, Simon Zoltán vezetésével végzett jelentős feltárási és helyreállítási munkákat a várhegyen. Füzéren azóta folyamatosan folyik a munka, dolgoznak a helyreállításon, s a vár bizonyos részei mára látogathatóvá váltak.
A renoválás sok nehézségbe ütközik. A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. A feltárások során derült rá fény, hogy a 13. században már meglévő vár későbbi kváderekből falazott bástyatornyában csillagboltozat fedte a kápolna terét, amit a sarokban baldachinos falpillérek tagoltak, s amelynek ablakai alatt a pálcaműves ülőfülkék finom faragása emlékeztet a romok eredeti szépségére.
2014–2015-ben 1 milliárd 544 millió forint európai uniós támogatással részleges rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső-várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A korhű építészeti megoldásokkal történő helyreállítás során a belső berendezést is pótolták a fennmaradt leírások alapján. A várban a vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják be, és interaktív középkori kiállításokat nyitnak. A felújítást október 4-én kezdték meg.
2016. március 27-én nyitotta meg a kapuit a felújított Füzéri vár. Megújult a pinceszint, a vezérszint és a tetőtér.


Elhelyezkedése
Füzér (Magyarország)
Füzér
Füzér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 32′ 18″k. h. 21° 27′ 23″Koordinátáké. sz. 48° 32′ 18″, k. h. 21° 27′ 23″osm térkép ▼
Füzér (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Füzér
Füzér
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Füzér weboldala

Füzérradvány / Folytatás a posztban


Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.
 Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekbenRodowan néven.
Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a maiFüzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várátés uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332–1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásáhoztartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Nevezetességei




Füzérradvány weboldala

Elhelyezkedése
Füzérradvány (Magyarország)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 05″k. h. 21° 31′ 28″Koordinátáké. sz. 48° 29′ 05″, k. h. 21° 31′ 28″osm térkép ▼
Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

2016. augusztus 20., szombat

Égbetörő sziklatornyok csarnoka / Folytatás a posztban

Gyalogtúra a Keleti-Kárpátokban,a Békás-szoros zergejárta sziklatetőin.
Helyszín: Gyergyói-havasok,Erdély//Privát kommentár/
További videók itt: http://cobranco.atw.hu/

Útvonal:
Békás szoros-Kis szerpentin-Lapos patak szurdoka-Szerelmesek sziklája-Kupás fal-Bardócz tanyák-Bardocz sziklája-Bardócz mezeje-Bernárdiak ösvénye-Görgeteg vápa-Oltárkő-Türelem vápa-Bardócz barlang-Őrtorony-Bardócz fal-Bardócz kilátó-Bardócz patak-Kis Békás kanyon

Térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...


2016. augusztus 18., csütörtök

Bringával a Bükk csúcsán / Folytatás a posztban

Kerékpártúra a Bükk hegység magasabb régióiban /privát kommentár/
További videók itt: http://cobranco.atw.hu/

Útvonal:

Miskolc-Lillafüred-Szinvaforrás-Lustavölgy-Kurtabérc-Menyecske-tebrek-Kismező-Magymező-Bánkút-Bálványos-Csúrgó-Hármaskút-Olaszkapu-Zsidó-rét-György-tető-Nagymező-Jávorkút-Sebesviz-Savós-völgy -Diósgyőr-Miskolc


Bicajjal a Tisza-tó körül / Folytatás a posztban

 Bringás körtúra a Tisza-tónál 2012./privát kommentár/
A tó körbe,nagyrészt gáton a bringautat követve+egy-két egyéni ötletelés,Tiszaroffi pluszkörrel kiegészitve./120km/

Útvonal:
Poroszló-Tiszafüred-Tiszaörvény-Tiszaderzs-Abádszalók-Tiszabura-Tiszaroff-Jánositanyák-Tiszasűly-Sajfok-Kisköre-Sarud-Poroszló

További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/


Mátra-körtúra / Folytatás a posztban

 Bringás körtúra a Mátrában /privát kommentár/
Nagyrészt a "klasszikus kör",egy-két kitérövel./86km/

Útvonal:
Parádsasvár-Mátraháza-Kékestető-Sástó-Gyöngyös-Károlytáró-Mátraszentimre/-istván,-lászló/-Vöröstorony-kilátó-Galyatető-Parádsasvár

További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Túraútvonal-animáció és térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

Barangolás "Székely Svájc"-ban / Folytatás a posztban

 Gyalogtúra a Csiki-Alpokban Székelyföldön./1 nap/ Privát kommentár/
További videók itt: http://cobranco.atw.hu/

Útvonal:
Balánbánya/800m/-/kék sáv/-Egyeskő menedékház/1509m/-Egyeskő/1608m//fel-le/-Nagyhagymás/1792m/-/piros sáv/-Le az Olt-völgyébe/piros háromszög/-Balán-tó/kék sáv/-Balánbánya központ.

Túraútvonal-animáció:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

Walkingtour in Transylvania /hungarian speaking /
Camera: Hitachi DZ-HV564E More videos here: http://cobranco.atw.hu/

Megjegyzés:
Technikai problémák miatt a film középső harmada mind hang,mind a snittek vonatkozásában igen silányra sikeredett...elnézést!



2016. augusztus 17., szerda

Szilvásváradon innen és túl / Folytatás a posztban


A Bükk-Hegység nyugati részének részletes bemutatása egyedi kommentárral.Turisztika,sport természeti látnivalók egy kerékpár nyergéből.Igaz nem rövid,cserébe viszont jó hosszú,de talán nem unalmas!! ...legalábbis remélem:)

Útvonal:
Bányahegy/Répáshuta/-Olaszkapu-Gerennavár-Milleneumi kilátó-Szalajka völgy/Vadaspark-Pisztráng tenyészet-Alsó tó-Szikla forrás-Erdei muzeum-Fátyol vízesés-Gloriette tisztás-Felső tó-Szalajka forrás-Istállós barlang-Kisvasút-Büfésor/-Horotna völgy-Katonasirok-Bélapátfalva-Balaton-Borsodnádasd-Járdánháza-Csernely-Bükkmogyorósd-Szilvásvárad-Tótfalusi völgy-Olaszkapu-Bányahegy

Térkép és néhány fotó:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...