2017. április 10., hétfő

A 10 legszebb vár Magyarországon


  1. Budai-vár
A Duna jobb partján, dél irányába elkeskenyedő, hosszan elnyúló háromszög alakú mészkő hegyen a tatárjárás után, az 1240-es évek első felében épült meg a fennsík peremén körbefutó, tornyokkal megerősített első védőfal. Az első királyi palota északon épült meg. A 13. század utolsó harmadában kezdték meg a hegy elkeskenyedő déli csúcsán kiépíteni az újabb királyi palotát, amelynek sokasodó épületeit a 14. században már sziklába vágott széles és mély árokkal választották el az északabbra lévő várostól.
A 15. században Zsigmond király pompás gótikus, majd Mátyás király reneszánsz palotát építtetett, ez volt királyi székhelyük. 1541-1686 között Buda vára lett a magyarországi oszmán-török hatalom központja. Csak többszöri véres ostrom révén tudták tőlük visszafoglalni a keresztény seregek.
A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti. A Budai Vár 1987 óta a Világörökség része. A Várnegyedben tilos a gépkocsiforgalom. Megközelíthető a 16, 78 Várbusszal, valamint a Siklóval.
  1. Egri-vár
A kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt. A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.
Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek – és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain. A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.
  1. Visegrádi-fellegvár
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrök kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került.
Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
  1. Bory-vár
A város legkülönlegesebb építménye, igazi kuriózum. A vár építészeti érdekessége, hogy alapanyaga beton. A 20. századi lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása, melyet 36 éven keresztül épített feleségének örök szerelmük jelképeként.
Szent István ősi városa egyébként is a legrégibb magyar város. Székesfehérvár a szent évet nemcsak mulandó ünnepségekkel, hanem maradandó alkotásokkal is emlékezetessé teszi. Hat év alatt megújhodott, megszépült ez a város, modern intézményei egész sorozatával fogadja a feléje áradó idegenforgalmat. S ennek a bizonyára jelentékeny idegenforgalomnak egyik fő vonzóereje a Bory-vár, amely a szelíd szőlőhegy-vidékből úgy tűnik elénk, mintha Petőfi fantáziája teremtette volna ide: Zordon, de ragyogó lovagkor, kiégett piros éjszakai fény, újra meggyújtatott.
Bory Jenő építészmérnöki oklevéllel a zsebében iratkozott be a képzőművészeti főiskolába. Szobrásznövendék lett azzal az alapvető eszmével, amelynek megtestesülése a Bory-Vár. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építi, bővíti, díszíti, gazdagítja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódy Lantos Sebestyénig.
A képek és szobrok barátai Bory és felesége, Klára leánya művei mellett sok más művész alkotásaival találkoznak. A Bory-Vár kivonatos tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.
  1. Rákóczi-vár
A vár említésével 1247-ben találkozunk először. Eredetileg a bencések apátsága volt, amelynek épületeit 1556-ban alakították át erődítménnyé. 1603-ban kibővítették, és az ekkor emelt főépületbe trónterem is került. 18-19. századi tulajdonosai a várat barokk kastéllyá építtették át, vizes árkait pedig feltöltötték.
Falai között két fejedelmet is választottak: itt tett hitet az országgyűlés Bocskai István magyarországi fejedelemsége mellett, és itt kiáltották ki Erdély fejedelmévé Rákóczi Zsigmondot. A várkastély szép, reneszánsz részletei az ő idejéből valók.
  1. Thury-vár
Az eredetileg a XIV. században épült, a Nemzeti Örökség részét képező, jelentős történelmi múltú Thury-vár Várpalota város központjában található a Hunyadi Mátyás tér 1 szám alatt. A négy saroktornyos, impozáns mérető középkori vár, a történelmi városkép lassan utolsó tanúja, a mai Magyarországon a legépebben megmaradtak közé tartozik. Az egykori palota rész az ország egyetlen megmaradt XIV. sz.-i főúri palotabelsőjét reprezentálja.
Az építmény a város jelképe, a település arculatát meghatározó objektum, amely már csak fekvésénél fogva is Várpalota, sőt az egész kistérség kulturális életének és idegenforgalmának potenciális központja. Az 1380-90-es években emelt első épületet a XV. században Újlaky Miklós építette ki jelentősebb erősséggé. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a hiedelem, miszerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására. Mai nevét az épület a török-kor híres várvédő kapitányáról, Thury Györgyről kapta.
  1. Sümegi Vár
A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.
A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: “azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá“.
A vár alatt, a Várhegy északnyugati lejtőjén található az ún. Tarisznyavár, amely soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony romja. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség erősítette meg. Feltárása és felújítása az 1950-es években kezdődött. A sétaúton megközelíthető várban ma Vármúzeum működik. Nyaranta várjátékokat és zenei, színházi előadásokat rendeznek falai közt.

  1. Gyulai-vár
A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Gyula várának neve egy Gyula nevű főúr emlékét őrzi, aki az Árpád-kori Gyulamonostort alapította. A település a mai város területén feküdt, a „monostor” tag elhagyásával alakult ki a vár és a későbbi város neve.
Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is.
A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol – Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon – címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők, esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében.
A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.
  1. Szigligeti-vár
A vár tulajdonosai voltak 1454-től az Ujlaky-család, a Tóti-Lengyel család, Török Bálint, majd újra a Lengyel család. A várnak a török hódoltság idején hadászati jelentősége volt. Szigliget vára sosem került ellenséges kézbe. A XVII. Század végén egy villámcsapás következtében nagy része leégett. 1702-ben császári parancsra más várakkal együtt felrobbantották, így a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc seregek már nem használhatták. Ezt követően a vár folyamatosan pusztult.
Régészeti feltárása, felújítása kezdődött 1913-ban, 1953-ban, 1965-66-ban.1991-től a Szigligeti Váralapítvány jóvoltából látványos munka kezdődött el a várban. A vár teljes feltárása, helyreállítása, illetve a helyreállított részek karbantartása folyamatosan történik.
 10. Ozorai Pipo-várkastély
Az eredetileg gótikus stílusban emelt várat a firenzei születésű Filippo Scolari kezdte el építtetni 1416-ban. Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.
Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Sokkal inkább emlékeztetett az itáliai reneszánsz városi paloták egyes megoldásaira, mivel számos, itáliai jellegű, gazdag kiképzésű részlet díszítette. Ugyanakkor a funkció, az alapelrendezés tekintetében a vidéki főúri székhelyeket – mint Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyait – vették mintaképül. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ebben az évben látta vendégül Zsigmond királyt.
A szabályos négyzet alaprajzú – a magyar várak közül lakályosságával és reprezentatív megjelenésével kitűnő – belső udvaros, emeletes, részben alápincézett főépület árkádos udvara és részletei még gótikusak. A palotaépületet kívülről ugyancsak szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették, a várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.
Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.
Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...