2017. augusztus 15., kedd

Zsobok, hol gyökeret eresztünk és szárnyakat növesztünk

Az "Örökségünk - Zsobok, hol gyökeret eresztünk és szárnyakat növesztünk" című videoklip előadói a Zsoboki Gimnáziumi Iskola 5-8. osztályos tanulói. 
Az erdélyi Kalotaszeg szórványtelepülésén feladatunknak érezzük nyelvünk, hagyományaink, szokásaink átörökítését, hiszen tudjuk, "ha nincsen gyökered, elvisz a szél."
Ez a dal mindezt jelenti számunkra, benne van minden, amit magyarságunkról gondolunk és érzünk, minden, amire településünkön büszkék vagyunk, amit ápolunk és átadunk az utódoknak.


Szomód / Folytatás a posztban



Komárom-Esztergom megyébenTata szomszédságában fekvő település. Tata 3 km, Dunaszentmiklós 5 km, Neszmély 12 km távolságra található.
 A körülbelül kétezer lelket számláló Szomód a rézkortól folyamatosan lakott település. Neve a Zomol személynévből alakult d-képzővel.
A legjelentősebb ókori kultúra a rómaiaké volt, erről feliratos kövek tanúskodnak.
Az akkor Zumuld alakban szereplő községet 1225-ben említik először oklevelek, ekkor II. András megerősíti (Miskolc nemzetségbeli) Bors ispán adományát a borsmonostori apátságnak. 1233-ban azonban visszaszerezte, s (Csák nemzetségbeli) Pousnak adta el, oly módon, hogy a monostort másutt kárpótolta. A szomszédos SÁR határleirásában 1233-ban még Pous fia Vgrin és a majki prépost van birtokosaként jelölve. 1327-ben már (Kácsik nemzetségbeli) Szécsényi Frank fia Farkas és annak fiai osztoznak felette, majd a tatai vár tartozékaként említik a krónikák.
A Rozgonyi család tulajdonolta későbbiekben a népes "Villa Zomold"-ot, amely a tatai plébánia filiáléja.
1543-ban Tata elfoglalásával egyidőben Szomód is elpusztult. Érdekes módon a XVII. században Tisza-melléki református magyarok leltek otthonra e vidéken és az ezt követő időszakban leginkább gróf Esterházy József telepítő tevékenységének köszönhetően szült feszültségeket. A betelepített württembergi katolikusok ugyanis olyan előjogokat kaptak a birtokostól, amely méltán sértette a protestáns vallású lakosságot. Ezt a két hitközösség templomának felépítési időpontja is jelzi, hiszen a míg a katolikus németek is megérkezésük után harmincöt évvel, addig a reformátusok csupán 1889-től gyakorolhatták vallásukat saját templomukban.
A mezőgazdasági termelésből élő település a szántóföldjein búzát, a napsütéses dombok szőlőföldjein jó minőségű bort termeltek. A vallási ellentétek elsimulása után a falu társadalmi élete is új lendületet kapott. A civil szervezetek sorát az Önkéntes Tűzoltó Egyesület nyitotta, de felekezeti énekkarok és gazdakör is alakultak.
A második világháború a községben súlyos károkat okozott.
Az 1974-től Dunaszentmiklóssal közös tanács igazgatása alatt álló Szomód csak a rendszerváltás után, 1990-ben vált ismét önállóvá.
Az 1960-as évekbeni felmérésekhez viszonyítva a lakosság iskolázottsága meghaladja a megyei mutatókat. A településen lakók közül minden negyedik érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik, de jelentősen nőtt a diplomások száma is. Ma a munkaképes korú lakosság mintegy négyötöde főként Tatára kénytelen ingázni.
Már építés alatt áll a Szomódot Tatával összekötő 800 méter hosszúságú kerékpárút. A kerékpárút bruttó 66 millió forintos költségből valósul meg. A távolabbi jövőben pedig egy faluház kialakítása szerepel a tervekben.
A falu műemlékei leginkább a barokk kort és az Eszterházyak tevékenységét idézik, hiszen Fellner Jakab építész tervei nyomán épült a római katolikus templom 1775 és 1778 között, míg az itt található szobor a XVIII. század első feléből való. A közeli Betlehem-pusztára az erdészház miatt érdemes kilátogatni, de a református templom kertjében található, műemlékjellegű kőkeresztet is érdemes megnézni.
 Római katolikus temploma 1775 és 1778 között épült barokk stílusban, a kor híres építésze Fellner Jakab tervei alapján.
A rómaiak által épített kőhordó út, melyen keresztül a környék – köztük Brigetio (Szőny) – építkezéseihez szállították a követ. Ma emléktábla jelöli helyét.
A tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár helyőrségi lőtere is itt található. 2006 óta a dandár szakértői engedéllyel és szigorú területkorlátokkal végezhet 82 mm-es aknavető-lövészetet is, így nem kell a Várpalota melletti csörlőházi tüzérségi lőtérre menniük.
 A falu határában április- május hónapban mezőnyi foltokban virít a ma már védett apró nőszirom, de tömegesen virít itt a védettséget érdemlő árvalányhaj is.


Elhelyezkedése
Szomód (Magyarország)
Szomód
Szomód
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 57″k. h. 18° 20′ 30″Koordinátáké. sz. 47° 40′ 57″, k. h. 18° 20′ 30″térkép ▼
Szomód (Komárom-Esztergom megye)
Szomód
Szomód
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Naszály / Folytatás a posztban


Naszály község Tata és Komárom között található. A 2300 lakosú kicsiny falunak történelme igen viharos.
 A vaskori hallstatti kultúra embere telepedett meg először a község területén, halomsíros temetkezéseik őrzik emléküket. Oklevelekben csak az Árpád-kor vége felé tűnik fel a település. 1269-ben Keurus, 1284-ben Nostan alakban. Naszály község nevének első említésével viszonylag későn, 1628-ban találkozunk, Naszal néven. Régen a tatai várbirtok pereme volt. 1234-ből és az 1270-ből származó dokumentumok Ladomér néven említették a települést. A falu fejlődése egészen az 1500-as évekig töretlen volt, amit egyrészt fekvésének köszönhetett, hiszen közel volt már az akkor is komoly jelentőséggel bíró Dunához. A török dúlás alatt Naszály és a napjainkban hozzá tartozó puszták – Billeg, Grébics és Almáspuszta – elpusztultak.
 Az 1600-as évek tájékán a Csákyak birtokába került. Ebben az időben számos zsidó vallású polgár telepedett le itt. Csupán az 1600-as évek közepén indult meg a falu lakóinak vallási rétegződése, a reformátusok mellett megjelentek a római katolikusok és az evangélisták. A Csákyak után 1700-ban a buzgó református Péchy Menyhérté lett a falu. Ekkor református községgé alakult át a település.
 A következő tulajdonos Krapff Ferenc, 1727-ben gróf Esterházy Józsefnek adta el Naszályt, ami egyben a tatai uradalomhoz való visszakerülést is jelentette.
A település igazán Esterházy Miklós idejében élte virágkorát.

 Műemléke az 1765-ben készült barokk temetőkereszt, a malomudvar téglahídja és a vízimalom, amelyet az 1959-ben forgatott Szegény gazdagok című filmben többször láthatunk.
Billegpusztán a 18. századi volt Balogh–Esterházy-kastély barokk épülettömbje és a hozzá kapcsolódó horgásztó kínál kellemes időtöltést.
A Ferencmajori-halastórendszer Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű és leggazdagabb madárvilággal rendelkező vízfelülete. Nyaranta madárgyűrűző és természetvédelmi táborokat, október első hétvégéjén Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat rendez a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.



Elhelyezkedése
Naszály (Magyarország)
Naszály
Naszály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 54″k. h. 18° 15′ 46″Koordinátáké. sz. 47° 41′ 54″, k. h. 18° 15′ 46″térkép ▼
Naszály (Komárom-Esztergom megye)
Naszály
Naszály
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Galya-kilátó / Folytatás a posztban


A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter hegyese-kilátó) a Galya-tető egyik csúcsán, a 955 méter magas Péter hegyesén álló, az Országos Kéktúra útvonalán található kilátó. Az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója; ettől magasabban fekvő építmény csak egy van az országban, a Kékestetőn álló TV-torony és kilátó.
Tetőterasza 360°-os panorámát biztosít; kelet felé a kéklő Bükk látható, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát tájai, északra pedig a szlovák hegyvonulatokat figyelhetjük meg. Tiszta időben a Mecsekig, illetve a Magas-Tátráig is ellátni. A kilátóból a Piszkéstetői Obszervatórium tetejét is látni lehet.
2015-ben elnyerte a Média Építészeti Díját (MÉD) Épület kategóriában és a MÉD közönségdíját is Épület kategóriában. 2016. április 12-én elnyerte a legrangosabb amerikai online magazin az Architizer közönségdíját, amely díjjal a kilátót 2015 legjobb építményei közé sorolták, októberben pedig a 2016 American Architecture Prize (AAP) arany fokozatát "restaurálás és felújítás" kategóriában.
 A kilátó 1934 óta áll, öt évvel a Galyatetői Nagyszálló átadását megelőzően építették. Már kezdettől fogva nagyon népszerű látványosság volt; a híres zeneszerzőKodály Zoltán is számtalanszor megmászta lépcsőit. Eredeti magassága 17 méter volt, a torony tetejét belső csigalépcsőn keresztül közelítették meg a turisták, a tetőn vasketrec óvta őket a leeséstől.
A torony teste eredetileg mátrai andezitből készült, melyre a kilátószint megemelése céljából egy 13 méteres magasságú látszóbeton magasítás került, így magassága elérte a 30 métert. A vasbeton szerkezet a torony belsejében az eredeti szinteken is folytatódik, és és új beton aláalapozáshoz csatlakozik. A magasítás ezüstszürke színe harmonizál a környezetében lévő fák törzsének színével.
A két, egymással párhuzamosan haladó lépcső (melyek közül egyik a fel-, másik a lejutást szolgálja) kívülről csavarodik a megnyújtott belső magra. Az épületet rozsdamentes acélháló veszi körül, „ORSZÁGOS KÉKTÚRA” felirattal.
Az épület belsejében három bivakszállást alakítottak ki. Nyers beton falaikon kerek ajtók és szintén kerek, színes üveggel fedett kajütablakok találhatók. Amikor nincs vendég, a programozható lámpa éjszaka érdekes díszfényeket ad az épületnek.
A kilátóba 200 Ft-os érmékkel működő beléptető kapu biztosítja a bejutást. Az épület éjszaka zárva van.
Két emeleten 3×5 fő részére bivakszállásokat alakítottak ki, melyek az ország legmagasabban fekvő szálláshelyei. A szálláshelyek lámpával, konnektorral és Wi-Fivel felszereltek. Mosdó, WC és zuhanyzó az épület lábától 250 méternyire található. A szállásdíj 2000 Ft + IFA.

Elhelyezkedése
Galya-kilátó (Magyarország)
Galya-kilátó
Galya-kilátó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 05″k. h. 19° 55′ 20″

Parádsasvár / Folytatás a posztban


Parádsasvár a 24-es számú főút mellett helyezkedik el. Gyönyörű földrajzi, természeti környezetben fekszik a Mátra északi oldalán. A falu Galyatetőtől keletre, a parádi katlan felső végében elnyúló 400 méter magas fennsíkon helyezkedik el. A faluból szemet gyönyörködtető kilátás nyílik az őt körbe ölelő hegycsúcsokra, azaz a Mogyorós-oromra, a Nagy-Lipótra, Galyatetőre, Bagolykőre, a Csór-hegyre, a Vadak-ormára, a Hármas-tetőre és a Vár hegyekre. Közigazgatásilag a településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta is.
 A környékbeli falvak, Parádsasvár, Parád és Parádfürdő története szorosan összekapcsolódik.
Először 1549-ben említik írott formában ezen településeket.
Ekkor a Mátra ezen területe Országh Kristóf tulajdona.
A következő tulajdonos Ungnád Kristóf egri várkapitány volt, aki 1575-ben vette zálogba a területet.
1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg, s mintegy 100 esztendőig birtokolta.
1676-ban jutott Parádsasvár egy részéhez II. Rákóczi Ferenc és testvére, Rákóczi Júlia.
II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. Maga az üveggyártás ezután sem vonult ki a faluból, a 18. század második felétől 2005-ig szinte folyamatosan jelen volt a településen. Az 1740-es években Grassalkovich Antal terjeszkedett a térségben. 1841 után gróf Károlyi György hajdani bérlő szerezte meg a tulajdonjogot.
A 19. században egyre erőteljesebben fejlődött az üveggyártás a faluban. 1881-ben megépült a falu ékköve, a Károlyi-kastély Ybl Miklós tervei alapján, mely ma ötcsillagos luxusszállóként üzemel.
Parádsasvár 1947-ben alakult önálló községgé, területe ezt megelőzően Bodonyhoz és Parádhoz tartozott. Elnevezése kezdetben a Sasvár kastélyról Mátrasasvár volt, amit a következő évben változtattak a maira.

Nevezetességei

  • Kastélyhotel Sasvár (Károlyi-kastély)
  • Gyógyvízfeldolgozó üzem (ÉLPAK Zrt.)
  • Ősjuhar (Acer acuminatilobum), a világon egyedül a Mátrában megtalálható, nem szaporítható juharfaj.
  • Parádsasvári üveggyár


Elhelyezkedése
Parádsasvár (Magyarország)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 01″k. h. 19° 58′ 59″Koordinátáké. sz. 47° 55′ 01″, k. h. 19° 58′ 59″térkép ▼
Parádsasvár (Heves megye)
Parádsasvár
Parádsasvár
Pozíció Heves megye térképén

2017. augusztus 14., hétfő

Pomáz / Folytatás a posztban



 Budapesttől 2,37 km-re északra, Budakalász és Szentendre szomszédságában helyezkedik el, a Pilis hegység kapuja. Nagy- és Kis-Kevély hegyek aljában. (E hegyek keleti lejtőit a török hódoltság után letelepedett szerb lakosság „kovily”-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik azokat a hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj terem rajtuk. A „kevély” szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye és a „kovily” csak a 19. században lett kevély.)
Földrajzilag a pomáz-esztergomi törésvonal mentén helyezkedik el, a Kárpátok miocén kori vulkáni koszorújának első vonulata itt találkozik a várost átszelő Dera-patak völgye–Kovácsi-völgy vonulatától délre elhelyezkedő üledékes talajtakaróval. Pomáz és környékének geológiai szempontból a visegrádi hegységhez tartozó miocén kori vulkanikus eredetű hegye a Nagy-Csikóvár és a Kőhegy. A környék hegyei nem rendelkeznek állandó vízfolyással, száraz nyarakon a környék egyetlen vízgyűjtője a Dera-patak is elapad, pedig Pomáz történetében számtalan áradás, gyors, hirtelen jövő árvíz forrása is ugyanez a Dera-patak volt.
 Pomáz ősidőktől lakott hely volt. Újkőkoriréz- és bronzkori temetkezések nyomait is megtalálták, majd szkíta és kelta lakosok előzték meg a rómaiakat, akiknek több villája is a város területén volt. A longobárdok és avarok is itt hagyták nyomaikat. Első írásos említése 1138-ból származik: Vak Béla említi egy oklevélben, hogy a falu a dömösi apátság tulajdona. 1277-ben kelt adomány levélből kitűnik, hogy IV. László király pomázi birtokait Erzsébet hercegnőnek, és a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestis járvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestis járvány következett el. Részben a 14. század végén, valamint 15. század elején épült fel az un. Klisszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett. Az épületet, számos más akkor létező pomázi épülettel egyetemben a császári erők robbantották fel, 1701-ben, hogy azokat a Rákóczi seregei ne használhassák fel védelmi célból. Buda közelében nem akartak stratégiai gyengítő pontokat hagyni. Az épület maradványait feltáró ásatások során díszesen faragott oszlopfők, dekoratív mennyezet-bordák kerültek elő, valamint néhány szobortöredék, amiket a Nemzeti Múzeumba szállítottak. A királynői vár templom-romja mellett tárták fel Pomáz legrégibb középkori temetőjét, ahol 245 sírt találtak.
 Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Pomáz és környéke 1548-ban a budai Kaszime pasa birtokába került. 1579-ben Üvejksz pasa összeírásában Pomáz Szente-puszta néven szerepelt. Az 1599. évi defterből kitűnik, hogy Pomáz lakossága részben „kugában", vagyis pestisben kihalt, részben elköltözött. A falu földjeinek nincs tulajdonosa, azoknak csak használója a Dervis nevű szegedi szandzsák-bég, kinek ezekből való jövedelme évi 400 akcse. Az 1562, 1580 és 1590. évi összeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen. Zaimet tulajdonosának, ill. használójának Derja bégnek és Pervane csausnak 1000 és 2000 akcse között jövedelmez.
A 15 éves háború majd a zsitvatoroki béke után, a török megszállású területek között egyedi, kettős közigazgatási rendszer alakul ki az ország török megszállású területén Ebben a szituációban a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Kálóz puszta, Pomáz puszta, Szencse puszta, valamint a mai Csobánka határát képező területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak (Prekonity, Radonity, Tótháza, Nagy Gyurgyin, Malteovity, Nádály, Hulica, Oblica, Belo Blato, Szilvás, Botrá, Pokolkő, Obornica, Vámtelök, Dorosko, Pessér, Csemeny, Nagycsicsó, Vastorok és Terusity. A falvak felsorolása Bornemissza végrendeletéből valók.) szerb lakosságával, a török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek. (A terület megvételéről és betelepítéséről számos dokumentum maradt a Magyar Országos Levéltárban, Bornemissza leszármazottainak, a Wattay családnak iratanyagában) Bornemissza család a 17. század elején jelentős szerepet játszott Pilis vármegye társadalmi és hivatali életében, mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte és különböző ügyekben alkalmazta. 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot. Pomáz a Wattay III. Pál által létrehozott Losonctól Kiskőrösig terjedő birtok központja lett, amely a Wattay Família közbirtokosságként fejlődött tovább. A közbirtokosság tagjaként a benősült Teleki, Szemere, Fáy, Zboray családok is sokat tettek a település fejlesztéséért.
 A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozott, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, Szentendre, s a távolabbi Buda piacain értékesítették portékáikat. A 18. század második felétől fogva a kézműves ipar jelentősége is egyre nőtt főképp a helyi igényekre építve. Tímár, bőrfeldolgozó, kerékgyártó, kőműves iparosok mellett jó néhány kovácsműhely is ismert volt. Pomáz a régi romok helyébe számos új épülettel gazdagodott, a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra. 1888. augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat, s Pomáz új vasútállomásával bekapcsolódott az ország nagy közlekedési érhálózatába. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéra járvány a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította. A már korábban meginduló kőbányászat, és kőfaragás mellé téglaégetéssel kezdett a lakosság egyre nagyobb számban foglalkozni. Gőzmalmok létesültek, s faipari manufaktúrákat kisebb üzemek váltották fel.
A 20. század elejére járási székhely lett, s fejlődését mi sem mutatja jobban, mint, hogy az ekkoriban megalakuló iparos-körnek 120 tagja volt. 1924-ben kezdte meg működését Pomáz egyik jelentős kézműipari cége, a Ungarische Weberei AG. (UWAG). Szövöde, szövő-előkészítő, és kivarró részleg kezdte meg ekkor a működését, amely 1938-ban fonodával is bővült. A fonoda építését egyébként két évvel korábban kezdték meg. Az államosításokat követő szocialista átalakulások során az üzem Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár nagyvállalat Pomázi Gyáregysége lett, és 1980-ban közel 600 főt foglalkoztatott.
A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek, mint például a Bartkó-telep, vagy a Tiszolczy-telep. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött. A Szovjet II. és III. Ukrán Front csapatai Budapest északi gyűrűjének zárásakor, 1944. december 26-án szabadították fel a német megszállás alól a községet. Ezt követően a község fejlődésének egy újabb fejezete kezdődött el, amely az államosítások, az ötvenes évek erőltetett iparosításán keresztül vezetett át a hatvanas évek kettős strukturáltságú vállalati arculatához. A nagy állami vállalatok központi költségvetésű, és a helyi vállalatok kis költségvetésű irányításrendszere majd negyven éven át adott meghatározó keretet a település gazdasági arculatához.
A település 2000-ben városi rangot kapott.

Közlekedés

Közösségi közlekedés:
  • A H5-ös HÉV-vel a budapesti Batthyány térről Pomáz 32 perc alatt érhető el.
  • Innen indulnak Csobánkára és Pilisvörösvárra, illetve Pilisszentkeresztre és Dobogó-kőre a 855-ös, 856-os, 860-as és 861-es buszok, valamint a városon belül közlekedik a 851-es busz.

Turizmus, sport

Kedvelt kirándulóhely a Csikóváralja, a Petőfi-kilátó, a Holdvilág-árok, a Szurdok, a Mesélő-hegy és a Gyopár-forrás közelében. Több turistaszállás mellett a Vróczi úton gyermeküdülő található. Sokféle sportolási lehetőség (lovasiskolák, fitnesz- és szabadidő klubok, nyitott-fedett teniszcsarnok). A város labdarúgócsapata a Pomáz-ICO SE.

Elhelyezkedése
Pomáz (Magyarország)
Pomáz
Pomáz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 51″k. h. 19° 01′ 37″Koordinátáké. sz. 47° 38′ 51″, k. h. 19° 01′ 37″térkép ▼
Pomáz (Pest megye)
Pomáz
Pomáz
Pozíció Pest megye térképén

Tarján / Folytatás a posztban


Tatabányától 9 km-re fekszik északkeleti irányban, a Gerecse dombjai között. Hozzá tartozik a tőle délre kb. 4 km-re található Tornyópuszta is.
 A település és környéke már a rómaiak idején is lakott volt, amit a nagyszámú e korból származó itt talált lelet is bizonyít.
A 13. században, II. Endre idején említik először. 1326-ban terra Taryan alakban említették, ekkor Pál mester birtoka volt. 1426-ban a tatai vár tartozékaként tartják számon. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz kerül. Ez időszakban a népesség száma és összetétele igen változó volt.
A 17. századig magyarok éltek a településen.
1707-ben, a szabadságharc idején, lakossága Rákóczihoz csatlakozott, ezért később sok zaklatásban volt része.
1727-től az Esterházyak tulajdonába került. Gróf Esterházy József 1737-ben 40 német családot telepített be a faluba. A lakosság földműveléssel és erdőgazdálkodással foglalkozott.
A lakosság ma is őrzi a német nemzetiségi hagyományokat. Sokan foglalkoznak borászattal, néhány helyi présház több mint 100 esztendős.
A település határában helyezkedik el az 1994-ben alapított, 67 férőhelyes Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor. A nemzetiségi tábor feladata a helyi és a német partnervárosokból érkező fiatalok szervezett kapcsolatteremtésének, művelődésének, üdültetésének, a diákok nyelvtanulásának, sportolásának biztosítása. Ugyanakkor nyitott a magyar, továbbá a környező országokban és távolabb élő német és magyar nemzetiségű fiatalok előtt is.

Nevezetességei

  • Fellner Jakab által tervezett copf stílusú római katolikus templom
  • Református templom
  • Pincesor
  • A Kis-Somlyó 382 m-es csúcsán kisebb erősség volt, mely a török időkben pusztulhatott el, ma már csak sáncai láthatók. Oklevélben való említése nem ismert.
  • A közeli Pes-kő hatalmas sziklafalában kettős barlang van. Az egyik 350, a másik 360 méter tengerszint feletti magasságban. Hosszúságuk csak 2-3, illetve 5-6 méter, tipikus forrásbarlangok, félgömb alakú, fél méternél is nagyobb átmérőjű üregekkel.
  • A szomszédos Gerecsei Tájvédelmi Körzeten át húzódik az Országos Kéktúra egy szakasza.
  • 1989-ben Tarjánban helyezték forgalomba – az országban elsőként – a BHG által fejlesztett, tároltprogram-vezérlésű telefonközpontot, melynek típusjele ER256 volt. A központ a szomszédos Héreg előfizetőit is kiszolgálta, teljes kapacitása 400 előfizető volt.
  • Hohenlóhe-kastély

Híres szülöttei

  • Győry Sándor (1795–1870) építőmérnök, matematikus, az MTA tagja
  • Somogyi István (1907–1965) református lelkész
  • Mikonya József (1928-2006) német népi író és költő
  • Tressel (Treszl) Antal (1937) gimnáziumi főtanár, tarjáni falu történész
  • Lunczer Teréz (1943-2011) gimnáziumi tanár
  • Stark András (1949) Európa-bajnok súlyemelő, edző
  • Izsó Ignác (1956) válogatott labdarúgó
  • Hegedűs Ferenc (1959) olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó
  • Hernádi Zsolt (1960) üzletember

Állandó programok

  • Zenei fesztivál (augusztus)
  • Tarjáni búcsú (április és október)
  • Svábbál és kórustalálkozó (február)

Elhelyezkedése
Tarján (Magyarország)
Tarján
Tarján
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 40″k. h. 18° 30′ 30″Koordinátáké. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 18° 30′ 30″térkép ▼
Tarján (Komárom-Esztergom megye)
Tarján
Tarján
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén