2018. február 18., vasárnap

Gomba / Folytatás a posztban

Pest megye keleti részén, a Gödöllői-dombságban épült. Budapest 50 km, Monor 9 km, Üllő 17 km, Tápióbicske 16,5 km, Káva 6,5 km, Pánd 10 km-re van tőle.
 Perczel-kúria


A honfoglalás előtt

Az ősidők óta lakott hely. A talajvizsgálatok és a legkorábbi fennmaradt térképek szerint a környéket évezredekig összefüggő erdőség borította. A Várhegyen1858-ban Kubinyi Ferenc tárta fel a bronzkori „Pogányvár” erődítményrendszerének maradványait. Főleg kő- és csontszerszámok, valamint agyagedények kerültek elő, de akadt néhány átfúrt fejű bronztű is.
A római korban jazigok lakták; sírjaikban kalcedon- és üveggyöngyöket találtak.

Az Árpád-korban

Első ismert birtokosa a Gombai család feje, Gombai László volt. Egyes források (Hatástanulmány) szerint a családot eredetileg Nemze családnak hívták.
Patay-kastély

Az Árpád-kortól a török uralomig

1408-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Gombai családtól, és Szentiványi Tamásnak, valamint Maróthi János macsói bánnak adományozta. Középkori temploma 1424-ben épült; romjai 1864-ben még látszottak a református temetőben. 1458-ban birtokosa, Bothos György magtalanul halt meg, ezután Mátyás király Rozgonyi Sebestyén főlovászmesternek adta. Még a 15. században a Kerekegyházi család birtoka lett, és ők zálogba adták a Dávidházi családnak. A zálogból Nagylucsei Orbán egri püspök váltotta ki, majd (1504-ben?) adománylevelet kért rá a királytól.

A török időkben

Az 1500-as évek közepén Gomba is török uralom alá került, de nem néptelenedett el egyből, mint a környék legtöbb falva, mert félreeső fekvése miatt a nagy hadak elkerülték. 1553-ban 9 kapus hely volt; 1562-63-ban 4989 akcse jövedelmet hozott.
A megyéből elmenekült nemesek a királyi országrészből gyakorolták jogait, így Gombán is kialakult a kettős adózás: fizetni kellett a magyar földesúrnak és a töröknek is. A növekvő terhek miatt a lélekszám fokozatosan csökkent; alig maradt adófizető család a faluban. 1565-ben Miksa magyar király király új adományként jutalmul adta a falut Gombai Györgynek és Margit nevű lányának. 1612-ben Hubai Ferencé volt, és ő Maglóddal és Pécellel együtt Fáy István özvegyének zálogosította el. A 17. századra vált a falu legnagyobb birtokosává a Fáy család. Az 1600-as évek közepén a lakosság döntő többsége már református lett; a református egyház az ún. kis anyakönyv alapján 1642-ig vezeti vissza lelkészeinek névsorát. Szokolyai István lelkészt 1672-ben megidézték Pozsonyba a törvényszék elé, de nem ment el, hanem egy Czimbalmos nevű töröknél húzta meg magát.

A török kiűzése után

A török kiűzése után a reformátusok egy fatemplomot emeltek, és abba beépítették a középkori katolikus templom mestergerendáját is.
A falu környékét Rákóczi hadai 1703-ban szabadították fel. 1705-ben Vak Bottyán a Dunántúl elfoglalására indult, és a faluban csak csekély védőrséget hagyott. Ezt a kuruc csapatot még 1705-ben szétverték a budai német helyőrséggel szerződött rácok. Az ütközet helyét azóta Harcvölgynek nevezik; e néven jelenleg a falu külterülete. A rácok felégették a falut, ekkor semmisültek meg a község és az egyházak régebbi iratai. Pfeffershoven tábornok jelentette, hogy nagy zsákmánnyal és sok fogollyal tértek vissza Budára. A foglyok között volt két kálvinista prédikátor is, egyiküket Veresmarti Miklósnak hívták. A pusztává lett település hamarosan újranépesült, az 1728-as összeíráskor már 144 lakosa volt. Ekkor 54 jobbágyból 18 volt helybeli, 36 jövevény; 18 zsellérből 5 helybeli, 13 a jövevény.
Az urbárium 1770-ben készült tabellájából kiderül, hogy nemzetiségieket nem telepítettek be, a listán csupa magyar családnév szerepel. A zsellér és jobbágy családfők száma ekkor 95 volt; közöttük feltűnően sok (61 %) a zsellér. Ez jól mutatja, hogy itt is elkezdődött a földesúri allódiumok kiépítése. Ez elszegényítette a jobbágyokat és a zselléreket; sokan részes vagy napszámos munkára kényszerültek. 1789-ben 78 % volt itt a nagybirtok, 22 % a jobbágybirtok. Az 1700-as és az 1800-as években birtoka volt itt a Thay, a Szemere és a Patay családnak is. Az addig tisztán református faluba ebben a században kezdtek katolikus cselédeket betelepíteni a katolikus földesurak.
Scitovszky-kúria

A falu történelmi központja a mai főtér a templomokkal. Fésűsen beépített település, szerteágazó utcaszakaszokkal. Az utcarendszer kialakulásának fő tényezője a domborzat. A falu magja a Gombai-patak völgye volt, az újabb házakat már a dombokra is építették. A völgyek iránya ÉNy–DK, így a főbb utcák is ilyen irányúak. A dombok felé terjeszkedve a település egyre inkább halmazfaluvá alakult.

Nevezetességei

  • Református templom – 1776-ban épült, barokk stílusban. 
  • Perczel-kúria – a 18. század végén, klasszicista stílusban készült épület, melyet a Puky család birtokolt a 19. század végéig. Katona József itt írta a Bánk bán néhány részletét. 1925-ben a Perczel család lett a kúria tulajdonosa. Jelenleg családi ház. Műemlék; törzsszáma 7029. Nem látogatható.
  • Bárczay-kastély – a barokk stílusú épületet a 18. században építtette a Fáy család. Később Bárczay András vásárolta meg, átalakította. 1773-ban emeletet építtetett rá. A kastély az 1800-as évek közepén a Szemere családé lett, majd 1928–51 között a Máriássy családé. Jelenleg a termelőszövetkezet irodáinak ad helyet az épület.  Nem látogatható.
  • Patay-kastély – A 18. század végén építtették a Bárczayak, majd a Patay család birtokába került. Itt élt Patay József, a reformkori ellenzék egyik vezetője, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. Később művelődési ház, majd könyvtár működött benne. Jelenleg üresen, elhanyagoltan áll.  Nem látogatható.
  • Scitovszky-kúria – 18. századi barokk épület volt, de 1810-ben klasszicista stílusban átalakították. A Scitovszky család a 20. század elején vásárolta meg, majd a Kenyeres család birtoka lett. Jelenleg a település polgármesteri hivatala működik benne.  Szabadon látogatható (munkaidőben).
  • katolikus templom, Kossuth tér 14. – 1928-ban épült, eklektikus stílusú, egytornyos épület. 1929-ben kapta két harangját: az egyik átmérője 65, a másiké 42 cm. Közvetlenül mellette áll a házasságkötő terem. 1937-ig a Úri plébániájának filiája volt; utána Monorhoz tartozott. 1947-ben alakították önálló lelkészséggé.
  • a volt Fáy-kúria jelenleg a falu általános iskolája
  • a Szüts kúriát (Iskola u., a Patay kastély mellett) Szüts Ábrahám közbirtokos építtette 1820 körül, és leszármazottai laktak itt a család kihaltáig. 1945 után Fekete János hadfőmérnök és családja élt itt, majd sűrűn cserélt gazdát. Az eredetileg késő barokk épületet idővel jelentősen átépítették. Hosszan elnyúló, tornácos ház.
  • a faluhoz tartozó Felsőfarkasdon a Wartensleben-kúria napjainkban (2016) kastélyszállóként működik
  • „Magfalva ökofalu” Gomba és Monor között
  • Nagy és Kis szurdik, löszmélyút – Gomba külterület, túraútvonallal és tájékoztató táblával
  • a Várhegyen épült a középső bronzkori vatyai kultúra legrégebben ismert és kutatott földvárainak egyike, a „Pogányvár”. A hatvani kultúra létesítette, majd a vatyai (vatyai III./Vatya-koszideri) kultúra népe lakta. A magaslat inkább teraszosított, mint erődített. Kiterjedése bizonytalan, talán több részből állhatott.

Elbontott, műemlék jellegű épületek

Műemlék jellegűek voltak az alábbi, a 20. században elbontott épületek:
  • Tahy-kúria,
  • Fekete-féle lakóház,
  • két vízimalom,
  • egy szárazmalom,
  • két lakóház (Petőfi Sándor utca 28. és 38.).
Elhelyezkedése
Gomba (Magyarország)
Gomba
Gomba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 15″k. h. 19° 31′ 49″Koordinátáké. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 19° 31′ 49″térkép ▼
Gomba (Pest megye)
Gomba
Gomba
Pozíció Pest megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...