2019. január 28., hétfő

Megmutatja téli arcát a gyönyörű őrségi skanzen

A hét, jellegzetes őrségi településből, szerből álló Szalafő Pityerszer névű része egy kicsi skanzen. Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek máig az eredeti helyükön vannak.
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. Nyáron is gyönyörűek, hóval borítva pedig igazán romantikus a skanzen. 









Mesebeli reggelt fotóztak ma a Vendvidéken

Apátistvánfalva az Őrségi Nemzeti Park területén, a Vendvidéken, az osztrák-magyar-szlovén Hármashatárnál, az osztrák határátkelőtől 10, a szlovén határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik el. Területe 1978 óta szigorúan védett és 2002 óta a nemzeti park része. A falu az Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkel és dombokkal körülvéve.
Ha az ember arra jár, és Apátistvánfalva felé közlekedve éppen fotózni támad kedve, olyan gyönyörű felvételt készíthet madártávlatból a településről, mint Rotter Zsófia tette ma a  kora reggeli szürkületben, amikor mesebeli tájképet “kattintott.” Nálunk most éppen ez lett a nap fotója, készítőjének gratulálunk.

10 MESEBELI FALU MAGYARORSZÁGON: ILYEN KINCSEKET ŐRZÜNK!

Nem muszáj külföldre utazni ahhoz, hogy szép tájakat lássunk: akad Magyarországon is jó néhány eldugott gyöngyszem. Hangulatosak, bájosak, különlegesek. Most ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

1. Vérteskozma

A Vértes dombjai közt megbúvó, skanzenszerű település ma már szinte kizárólag üdülési-pihenési célokat „szolgál”. Hatalmas kertek, gondozott területek, dombon álló kis templom és végtelen nyugalom jellemzi.
Vérteskozma, templom

2. Bakonybél

A Bakony szívében található település állítólag különleges energiákkal rendelkezik: az biztos, hogy akár a kirándulás, akár a faluszéli kis tavacskánál ücsörgés, akár a monostor meglátogatása felüdülést jelent.

Fotó: flickr.com/photos/enzomester

3. Vágáshuta

A Zemplénben megbúvó zsákfalu különlegessége, hogy 3 részből áll (Dolina, Nagypart, Kispart). Lenn egy kis patak csörgedez, fenn pedig olyan a kilátás, hogy a szánk is tátva marad. És akkor még nem is szóltunk az erdő közelségéről, és a legendás vadételekről a vendégházban.

4. Velem

Az Írottkő lábánál elterülő zsákfalu szelídgesztenyéséről híres. Megkapó látvány a Szent Vid hegy tetején álló kis templom, nem beszélve a mindent körül ölelő erdőségekről.

Fotó: utazasakciok.hu

5. Jósvafő

Bár az aggteleki cseppkőbarlang miatt bizonyára sokan jártak már erre, kevesen tudják, hogy Jósvafő nemcsak a természeti értékei miatt védett, de tornácos házai, kazettás mennyezetű temploma és vízimalma önmagában is megér egy látogatást!

Jósvafő

6. Kétvölgy

A nyugati határszélen található kis település 2 falu egyesüléséből jött lére. Az osztrák-magyar-szlovén hármashatár tövében húzódó falu lakosainak 90 %-a szlovén anyanyelvű. Hatalmas zöld dombok és szórvány jellegű beépítettség jellemzi.
Kétvölgy határában

7. Magyarpolány

Főutcája olyan takaros, hogy nem lehet vele betelni. Nem véletlen, hogy Európa Nostra Díjjal jutalmazták, a szép bakonyi házak hűen őrzik a régi faluszerkezetet. A lenyűgöző Kálvária domb pedig úgy magasodik a község fölé, mint egy korona.
01 Magyarpolány 019

8. Szalafő

Szívünk szerint az egész Őrséget ide vennénk, de mivel falvakról van most szó, a 7 szerből álló Szalafőt választottuk. Többek között a bűbájos Pityerszer, a gólyákkal teli kaszálók és az egyedülálló építészeti kincsek miatt.
Szalafő - Pityerszer - 10

Fotó: tunderviola.hu

9. Mátraszentimre

A felső-mátrai falvakban kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha a világ tetején lennénk. Kristálytiszta a levegő, körbe az erdő vár, csak elmenni nehéz, miután itt töltöttünk pár napot.
001Mátraszentimre, Római katolikus templom

10. Óbánya

A Kelet-Mecsekben, egy elzárt kis völgyben fekvő települést nem véletlenül emlegetik „magyar Svájcként”. A zsákutcás falu kedvelt üdülő és kirándulóhely.

10 szépséges magyar falu, ahova mindenképp látogassunk el egyszer

Hazánk, Magyarország csodálatos hely. Rengeteg kincset rejt: virágzó rétek, erdős völgyek, gyönyörű városok és olyan mesebeli kis falvak, melyeket talán nem is ismerünk. Bemutatunk néhányat közülük, melyeket érdemes meglátogatni, megcsodálni, akár megpihenni a környékükön. Tökéletes helyek lehetnek őszi kiránduláshoz is!


Jósvafő

Vízimalma, tornácos házai és kazettás mennyezetű temploma igazán különlegessé teszi a falucskát. Ha Aggteleken járunk, szánjunk időt arra, hogy ide is ellátogassunk. Megéri!

Bokod

A Lebegő falu néven ismert Bokod nem teljesen az, aminek gondolják, ugyanis a sokszor fényképezett Bokodi-tó házikói igazából csak stégek, nem pedig igazi lakóházak. Sokan mégis a csodájára járnak, hiszen valóban gyönyörű látványt nyújtanak az apró stégházak, sokakat a thaiföldi vízpartra emlékeztetnek. Érdemes ellátogatni egyszer a Bokodi-tóhoz, hiszen különleges hangulata van. Ha szeretnénk maximálisan kiélvezni a látványt és horgászni is szeretnénk, van lehetőség stégházbérlésre.

Erdőbénye

A Tokaj–Hegyaljai borvidék egyik ékessége Erdőbénye, mely nemcsak a borvidékéről, hanem a gyógyvizéről is híres. Ha intenzív pihenésre vágyunk, feltétlen látogassunk el ide!

Géderlak

Gyönyörűen rendezett és tiszta helység, mely 2002-ben az Európai Virágos Városok és Falvak aranyérmese lett.

Mindszentkálla

A Káli-medencében található Mindszentkálla igazán hangulatos hely a fehérre meszelt házikóinak köszönhetően. Mindenképpen kiránduljunk a környéken, ha arra járunk, hiszen gyönyörű kilátásban lehet részünk.

Magyarpolány

Ez a település csodálatosan megőrizte régi valóját, a fehérre meszelt bakonyi házak igazi  faluérzést adnak az oda látogatóknak.

Vérteskozma

A Vértesben található kis falucska a tökéletes pihenés és nyugalom mintapéldája, a templom a kis dombon a meghittség netovábbja.

Zebegény

A Dunakanyar egyik ékköve Zebegény. Ha kirándulunk a környéken, csodás kilátás a jutalmunk, mely a Dunára néz. A község lakóházai klasszikus szlovák és sváb stílusban épültek, mely különleges hangulatot adhat ott-tartózkodásunknak.

Hollókő

A hagyományőrző magyar falu nem véletlenül világhírű. 17–18. századi tradicionális épületeivel kiérdemelte, hogy szerepeljen az UNESCO világörökség listáján. Ha arra járunk, mindenképpen nézzük meg a Hollókői várat.

Balatongyörök

Ha egy balatoni panorámára vágyunk, akkor  a balatongyöröki Szépkilátóba kiránduljunk, hiszen itt nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.


2019. január 21., hétfő

Pálpataka / Folytatás a posztban

Pálpataka





A Dél-Görgény hegység Bucsin és Libán hágó közötti nyúlványain jött létre, az erdélyi magyar hegyi szórványtelepülések legnagyobb kiterjedésű, részben összefüggő, részben erdőségekkel meg-megszakított láncolata. Ez a terület a régi térképeken falvak nélküli fehér foltnak látszik, amelyet az úgynevezett. havasaljai falvak hatalmas erdőségei és havasi legelői borítottak. 




 Az irtáskaszálókon évszázadok óta léteztek szállások, amelyeknek egy része a XIX. század második felében állandóan lakott hegyi tanyává formálódott. A szórványtelepülésű völgyek és fennsíkok lakossága a birtokos községek havasokra költöző lakósságából került ki.


Hegyi tanyák sokasága borítja a Korondi hegyet, amely Pálpatakára és Fenyőkútra és Békástanyára tagolódik. 


Pálpataka hét kilométerre fekszik Korond központjától! A Miklós- és a Köves-patak közti vulkáni fennsíkon, a Derékföld és a Málnavész oldala között, de 900–1000 méter magasan.



Pálpatakát 1898-ban törzskönyvezték. . 1946-ig Korond nagyközség 11. tízese volt. 



Pálpatakának 1910-ben 372, 1992-ben 452 magyar lakosa volt. A 2002-es népszámláláskor 395 állandó lakósa volt a településnek




A falu turizmusa kiépülőben van, várják azokat a vendégeket, akik el szeretnének szakadni a kényelemtől és közel szeretnének lenni a természethez. 




Az egész falunak olyan békés, nyugodt hangulata van, mintha az ember nem is ezen a Földön járna.


Faragott székely gyalogkapuk vezetnek a tanyák udvarára, itt van fából épített lakóház.



A ház mellett a szűrű (szérű) vagy szénáskert a csűrrel, fásszínnel, juhóllal, valamint a télire iderakott boglyákkal, kórécsomókkal.





Fenyők övezte kerítésben Pálpataka 1994-ben épült fatemploma.


A kis fatemplom védőszentje Szent Péter és Pál apostol, ez a helybélieknek a búcsú napja is egyben.


2001 óta június 29. körül rendezik a pálpataki falunapokat a Szent Péter és Pál napi templombúcsúval együtt.


A falunapokon fellépnek a helyi és meghívott ifjúsági hagyományőrző néptánccsoportok.


Színdarabokat, helybéli avagy sóvidéki táncokat népdalokat adnak elő.


Énekelni, táncolni itt is csak zenére lehet.

"Pálpatakán van egy nagy almafa,
Annak tetejébe három piros alma.
 Egy közülük leesett a sárba,
Ki felveszi, nem veszi hiába.
 Én felveszem, s letörlöm a sártól,
Sohasem válok el a régi babámtól."



Az iskola udvarán szines programokkal várják a szórakozni vágyókat mint : favágóverseny, fotbal vagy színdarabos bál, diszkó, koncertek


A pálpatakiak büszkék falujukra, nem költöznének el,  jól érzik magukat a tanyavilágban.



A falunapokon garantált a szórakozás, aki itt volt, jól érezte magát ! 



Szóltak aki nem voltak mindennel megelégedve...
.

...vagy mosolyogva nézték a műsorokat, ...




... de a rendezvény sikeres, a résztvevők elégedettek voltak !



Pálpataki falunapok

Évente megszervezik Pálpatakán a már hagyományosnak számító nyári ifjúsági tábort is.



Itt a térséget hegyvidéki kaszálókkal és legelőkkel tarkított erdőségek borítják.Nyáron reggel  szétpalják a rendet, majd egy-két óra mulva,ha jó meleg volt átforgatják a másik felére,hogy egyforma száraz legyen.Délután kicsi boglyába szedik össze,amit másnap még egyszer szét terítenek ,a teljes száradásig. Amikor elveri az eső a szinte száraz szénát  kezdődik  minden elölről.





Pálpatakán , itt a hegyi tanyatelepülésen állattartásból élnek az emberek.




A virágos rét fogalma itt teljesen megváltozik az idelátogató számára, térdig érő, sűrű margaréta tenger. 



 A nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek.



A 800 méternél magasabban fekvő gyepes terület gazdag, dús, füvei a tejelválasztásra kedvező hatásúak. Szarvasmarha- és juhlegelőnek egyaránt kiváló.



A havasi kaszálók és legelők állatvilága egyedülálló értékeket mutat fel. Legelterjedtebbek a lepkefajok, kígyók és  a hegyi gyík (Lacerta vivipara).



Tetőn

 (Kós Károlynak)

Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."
 Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.
 Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.
 Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verõfény.
 Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.
 És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.
 Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
 Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.
 s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.
                                                  ( Ápryli Lajos )









Pálpatakát szépen faragott, kétnyelvű helységnévtábla jelzi.
A tanyavilágba általában korán megérkezik a tél, mikor néhány arasznyi rétegével szelíden borul az égből szakadt világos tömeg a fekete földre.



 Az apró házak tetején méternyi vastagon fekszik meg a hó, s elzár a külső világtól mindent.
Ahogyan Kányádi Sándor írta:

"Ül a tél a hegy tetején.
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba."





 Nem lehet kimozdulni a házból, nincsen semmi munka, a tanyaiak későn kelnek, hogy a világot ne fogyasszák, reggel nyolc óra tájban esznek valamit, azután elcsetlen-botlanak a házban, az udvaron. 





A ragyogó napfényben kéklő ég varázslatos színeket kölcsönöz a tájnak, amellyel mindenkit arra késztet, hogy gyönyörködjön benne! 




 A pálpataki plébánia 1948-ban alakult. Korábban Korondról látták el a hívek lelkigondozását.



A település első plébánosa Juhász Antal volt, aki plébánialakot építtetett. 





1994-ben felépült a fatemplom Bordi János lelkész, szentszéki tanácsos vezetésével aki büszkén használja  a „hegyi pap"  ragadványnevet.
 .




A templom belső tere, a székely népi faragászat remekműve.



Itt szinte minden fából van és faragva van...



 ...az oltár és a szentségtartó szekrény...



... és az oltárasztal.



 Szent Péter és Pál apostolok.



Az oltár fából faragott Mária szobra a bal oldalon.



A Jézus szíve oltár fából faragott szobra, vázákkal és gyertyatartókkal.  



Karácsony idején ünnepi hangulat költözik a pálpataki templomba.




A betlehemi  jászoly  Pálpatakán.



Faragott domborműves stációk a templom falán. 



A X.-ik faragott stáció.



Szent Antal szobor.



A fenyőfákkal körbevett havas templomtető.



 Egyetlen fehér tömeg minden, amit sehol se szakít meg  a kocsik nyoma, vagy keréksávok
.

Csak az egészen járatos utakon van valamennyicske törés, azokon mozog lanyhán déltájban néhány szán, autó vagy ember, kikkel valami sürgős munka hagyatta el a tanyát.



Egyhangú élet  télen a tanyákon, csak két uralkodó téma körül csoportosul a beszéd: a hó meg a hideg. Van mind a kettőből elég.




Vannak olyan házak is ahol téli időszakban ritkán nyílnak ki a kapuk. 



 A hatalmas belterületen szétszórt házak és állattartó épületek helyezkednek el.



Télidőben az idegen ritka vendég ezen a tájon, nem árt figyelni..



A magány, az elszigeteltség itt megszokott jelenség.



A pálpataki iskolában ma is meglévő iratok szerint 1901-ben már I-IV osztály létezett, 37 gyerekkel .Első tanítójuk 1900–1906 között Patakfalvi Zsigmond volt. A jelenlegi iskola 1922-ben épült, tanítói lakással.



1999-ben tovább bővült az iskola épülete, így mára korszerű, meleg, jól felszerelt osztálytermek várják a diákokat. Az iskola udvarán egy vendégház is található, amely minden kényelmet kielégítve várja a látogatókat.



Rendezvények, ünnepségek színhelye a pálpataki  kúlturotthon.



Az iskolai közösség és az egyház jó együttműködésének köszönhetően itt  a külvilágtól elzárt településen is magas szintű társadalmi élet zajlik.



Itt a tél, a maga szépségével és örömeivel, fagyával és havával. Pálpatakán a tél is csodálatos. 





Egy téli séta a pálpataki fensíkon mennyi élményt és szépséget tartogat...






Út a télbe, út az ismeretlenbe, út egy kicsiny faluba, út a hófödte Pálpatakára...





 Szinte a világ tetején érzi magát az ember, körben a távolban magas hegyek húzódnak, de addig semmi sem zavarja a kilátást. 



A tanyavilágban egy hónap is kevés lenne ahhoz, hogy az ember bebarangolja és részletesen megnézze ezt a gyönyörű vidéket.




Hófehér gallérral, behavazott kucsmával, járatlan csapásokon lehet most bandukolni a fennsíkon.





Csodálatos látvány, mikor a déli nap sugarai végigsimogatják a havas tájat.





 Szarvasok és medvék, farkasok és őzek vágta ösvények vezetnek tovább.





Végtelen csend és nyugalom. Az érintetlenség ritka pillanatai marasztalják az erre járót...




Nyáridőben itt üdezöld minden, de a tél hófehér birodalmában érdekes színfolt egy zöld színű ház. 








Faragott, festett gyalogkapu.



Lassan a tanyavilágban is teret hódit a modern építkezés.



A távolságok maradnak, mindenki éli a megszokott életét.



Igazából napjainkban is sokan vannak akik nem is hallottak erről a kis településről.



Volt aki idelátogatott és távozása után ezt mondta: 
"- azt hiszem, így nézhet ki a mennyország ..."





http://csedoa.blogspot.com
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...