2019. szeptember 15., vasárnap

Tarján (Tornyópuszta) - Kis Somlyó vára











Egy igen szép természeti környezetben levő kis várat szeretnék bemutatni az érdeklődők számára. A régész szakma és a lelkesebb amatőr kutatók előtt nem ismeretlen erődítésről lesz szó. Egy-két kisebb publikáció jelent meg csupán az elmúlt évtizedekben a Tarján melletti Kis-Somlyó váráról. Azonban a helyszín ismeretében úgy döntöttem, ezeket összefoglalva, kiegészítve mutatom meg a várat az érdeklődők számára, megtoldva az odajutás alaposabb felvázolásával. A képanyagot is úgy igyekeztem elkészíteni, hogy a vár felépítését lombmentes időszakban tudjam érzékeltetni.


Tarjánhoz tartozik közigazgatásilag Tornyópuszta települése. Tornyópusztán a Nyúltelep mellett halad el az az aszfaltozott erdőgazdasági út, amelyen a Kék jelzés is halad. Az aszfaltozott útra belépés csak engedéllyel lehetséges, a nappal kinyitott sorompót az erdészet szakemberei rendszeresen zárják. Az aszfaltozott út és a kék jelzés két kilométer után elválik egymástól. Nekünk a kék jelzést kell továbbra is követnünk. Egyenletes emelkedésű kényelmes erdei úton 1 kilométert haladva érünk egy füves tisztásra, amelyen egy kulcsosház található. Kiváló pihenőhely, szalonnázóval, a háznak fedett előtere van, ahová eső esetén be lehet húzódni. A kék jelzésen közvetlenül a kulcsosház előtt ágazik le a kék háromszög jelzés, amely a Somlyóvár nevű csúcsra visz (kb. 200 m) ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Gerecse hegység területére. A Somlyóvár területe Dénes József várlistája alapján őskori eredetű erődítés. Kiss Gábor 1984-ben megjelent kötetének 259. oldalán közöl ismertetőt Kis Somlyó váráról. Ő az erősséget a Somlyóvár nevű magaslat tetejére helyezte, összemosva a Somlyóvár őskori eredetű és Kis Somlyó középkori eredetű erődítéseinek helyszíneit.



A kulcsosháztól északi irányba haladva, mintegy 400 m-t kell megtenni a kis váracska helyszínéig. Egy erdős meredek lejtőn ereszkedünk le egy nyeregbe. A nyereg aljából véleményem szerint csak lombmentes időben látszik a Kis Somlyó csúcsa. A nyeregből kb. 150 m-nyi emelkedőt leküzdve érkezünk meg a kis vár helyszínére.


Maga a helyszín egy ék-dny tengelyű ovális alakú plató, melyen a kis vár elhelyezkedik. A dny-i oldal a lankásabb onnan lehet megközelíteni a helyszínt könnyebben. A várat a tető dny-i oldalától egy sziklába vájt mesterséges árok választja el. Az árok fölött egy kisebb szabályosnak tűnő kiemelkedés található, kis fantáziával itt egy kis torony lehetett. Az északkeleti oldal végén szögletesnek tűnnek a terepalakulatok, itt egy kisebb épület is lehetett. Az északi és déli oldalon meredekebbek a plató oldalai. Magát a várat észak keleti és délkeleti irányba haladva is egy-egy árok öleli körbe.


 Az Észak-keleti irányba haladva az árok kontúrjai már nem olyan markánsak, valószínűleg az omladék tölthette fel. A vár 38*12m-es (Nováki Gyula leírás szerint) alapterületét, a torony vélhető helyszínén, valamint az északi, észak keleti árok környezetében jelentős omladékréteg borítja. Nagy bravúr lett volna, ha sikerül valamilyen kormeghatározást elősegítő leletre bukkanni az omladékban, de ez sajnos nem sikerült. Cserépdarabok helyett paticsdarabokat sikerült csak találnom. Érdekes a Déli- délnyugati rész. Én nem zárnám ki azt sem, hogy sziklába vájt mesterséges ároktól délre eső terület amolyan „elővárként” az erősség szerves része lett volna. Erre utalhat az is, hogy a délnyugati oldalon sekélyebb árok nyomai sejlenek fel mintegy 25 méterre a plató szélétől. Ennek a vonalában két sziklába vájt mélyedés található. Hogy ezek természetes vagy mesterséges eredetűek, egy régészeti kutatás deríthetné ki, mint ahogyan esetleges funkciójukat is. Elképzelhető az is, hogy a magaslat tetejét kettéosztó sziklába vájt ároktól északra levő várrész épült korábban, míg a déli oldal egy későbbi bővítés eredménye. Ezt esetleg alá támaszthatja az is, hogy a délnyugati sekély ároknyom egy később be nem fejezett védmű eredménye.


Tudományos szempontból a legalaposabb és legjobb leírást a mai napig Nováki Gyula adta a várról, aki 1994-ben Skerletz Ivánnal fel is mérte a várat. Megfigyeléseit kéziratban publikálta, amelyet a Várak Magyarországon című Szabó Tibor nevével jelzett weboldal is felhasznált.

Később Nováki Gyula tollából egy ismertető cikk jelent meg a szép emlékű Várak Kastélyok Templomok folyóirat 2008. februári számának 19. oldalán. 

„Az északkelet felé kiugró, hosszúkás hegytetőt foglalja magába a vár központi része. Széleit egyszerű hegyperem jelzi. Délnyugati vége magasabban fekszik, a terepalakulatok itt egykori épületet (torony?) sejtetnek. Északkeleti vége kissé

szögletesen végződik, valószínűleg itt is épület alapfalai rejtőzködnek a fű alatt. A vár központi részének hossza 38,

szélessége 12 m. A várat a délnyugatra eső nyereg felől védték a legjobban, 8-9 m széles, 2-3 m mély, sziklába vágott árok zárja le. Az árok a felső platónál 5-6 méterrel alacsonyabb szinten körbefutja a vár központi részét, de többnyire már csak terasz alakjában követhető, a felülről lehullott törmelék nagyrészt betemette. A délnyugati ároktól 25 méterrel lejjebb még egy árok védte a várat a nyereg felől, ezt azonban nem vágták bele végig a sziklás talajba.”


Sajnos eltekintve Nováki Gyula hiánypótló munkájától, amely a vár felmérését, és leírását célozta (1994), a cikk publikálása (2008) óta eltelt időben nem sok történt.


Ahhoz, hogy a Kis Somlyó tetején levő váracska koráról és felépítéséről többet megtudjunk, elengedhetetlen egy alapos régészeti kutatás. Ez azonban ahogyan a 2008-as cikk végén is elhangzott, a jövő tudományos feladatai közé tartozik.

Túrázóknak és a várhelyek kedvelőinek a helyszín kötelező darab, felkeresése lombmentes időben a legszerencsésebb. A magaslatokról kiváló a kilátás a Gerecse környezetére.

2019. szeptember 7., szombat

VASI SKANZEN

 A szabadtéri néprajzi múzeum az ország második skanzenjeként 1973-ban nyitotta meg kapuit. Látnivalói azóta egyre bővülnek. A skanzen eredeti, áttelepített épületeivel igyekszik visszaadni a régi falu hangulatát. A házak egy része zárt sorokba építve utcaszerűen, másik része az őrségi szórványtelepülésekre jellemző módon, egymástól távolabb helyezkedik el. A szabadtéri kiállítás főbb részei: a falu főutcája, a falu közepén lévő őrségi domb és a pincesor.
 A lakóépületek között találunk itt szegényparaszti, tehetős paraszti és nemesi otthont, borona-, sövény- és tömésfalú házakat. Az eredeti berendezési tárgyak a falvak 18-20. századi életmódjába engednek bepillantást, megismertetve például a konyhai és szobai tüzelőberendezések történeti változásait is. A lakóházak mellett gazdasági udvarokat, melléképületeket, műhelyeket és egyéb középületeket költöztettek ide. A falu központjában az 1800-ban állíttatott későbarokk perenyei kápolna másolata áll.
A legérdekesebb építmények a 18. század eleji molnaszecsődi fa harangláb, a Cákról áttelepített szabadkéményes kovácsműhely, az 1792-ben épült, Pornóapátiból származó füstöskonyhás, fakéményes német ház, valamint a legősibb háztípust reprezentáló, Felsőszölnökről származó egytüzelős szlovén füstösház.
A skanzenben őshonos magyar háziállatokat nevelünk és a népi gyógyászatban használt növényeket termesztünk. A falu szőlőhegyére régi szőlőfajtákat, faiskolájába őshonos gyümölcsfákat telepítettünk. A múzeum hagyományőrző és kézműves programoknak is helyet ad, igazán pezsgővé pedig az áprilisi Szent György-napi vásár, valamint a novemberi Szent Márton-napi vásár idején válik.
Nyitvatartás
április - május, szeptember - november 11-ig
kedd - vasárnap: 9.00 - 17.00
június - augusztus
kedd - vasárnap: 9.00 - 18.00
2018. március 15-én, április 2-án (a húsvéti rendezvény ideje alatt) és augusztus 20-án NYITVA!
A Vasi Skanzen 2018-ban ZÁRVA:
- március 30. - április 1.
- május 19. - május 21.
- november 1. - november 4.

Belépő:

  •  teljes árú jegy: 1200 Ft/fő
  •  kedvezményes (50%) jegy: 600 Ft/fő
  •  családi jegy (2 felnőtt és legalább két 18 év alatti gyermek): 2400 Ft/család
  •  csoportos jegy (15 fő felett): 750 Ft/fő
  •  kedvezményes csoportos jegy (15 fő felett): 400 Ft/fő
  •  tárlatvezetési díj 10 főtől magyar nyelven: 3.000 Ft/csoport
  •  Idegen nyelvű tárlatvezetés csak előzetes bejelentkezésre!
  •  tárlatvezetési díj 10 főtől idegen nyelven: 8.000 Ft/csoport