A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Öreg tó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Öreg tó. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. január 27., péntek

Tata / Folytatás a posztban


Tata (latinul: Dotis, németül: Totis) város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében. A Tatai járás központja.
Az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosa lett, így ismerve el a város kötődését a természeti értékekhez.
 A legvalószínűbb, hogy a Miskolc nemzetség Tota nevű tagjától kapta a nevét a település, aki örökösök nélkül halt meg. Az itáliai umber nyelvben Tota, a szabin nyelvben touta, volszk nyelvben tota, illírtrák nyelvben theuta közösséget, emberek közösségét jelenti. Eredhet azonban Szent Istvántól is, aki tatá-nak szólította nevelőpapját, Deodatus grófot, aki a tatai bencés klastrom alapítója volt

Tata oklevelekben előforduló korai elnevezései
1221 Tota
1225 Tatá
1231 Thata
1233 Thata és Tata
1237 Tata
1268 Thota
? Tata
Később előfordult még a Dotis, és a Totis említés is. A Dotis név az ókori rómaiaktól ered, akik ezzel a névvel illették a települést.

Fekvése

  • A Dunántúl északi részén, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál helyezkedik el. A Gerecse és Vértes hegységet elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában, az Által-ér folyásánál található.
  • A város legmagasabb pontja a Kálvária-domb, amely 166 méter magas, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő mely 120 méterre van a tengerszintje fölött
  • A megyeszékhely, Tatabánya, 9 km-re délkeleti, Budapest 60 km-re keleti irányban fekszik. A városon áthalad az 1-es főút és az Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal. Mellette halad el az M1-es (E60, E75 Bécs–Budapest autópálya, amelyre közvetlen csatlakozása van a városnak.
  • Szomszédos települések: Almásfüzitő, Baj, Dunaalmás, Kömlőd, Kocs, Környe, Mocsa, Naszály, Neszmély, Szomód, Szőny, Vértesszőlős

 Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert. A tatai porhanyó-bányában körülbelül százezer éves, a Würm-eljegesedés korai szakaszából való származó telepet tártak fel. Az ősember itt is kiszáradt mésztufa-medencékbe telepedett be. A kova és kvarciteszközök mellett fontos emlék a mamutfog lemezből készült csurunga. A korábban karcolt amulettként leírt Nummulites váz autentikus volta kétséges, mivel nem az ásatás során került elő. A tatai ősembercsoport ideiglenes szállása lehetett a közeli Szelim-lyuk Tatabányán. Miután a rómaiak elfoglalták Pannóniát, a Duna mentén megépítették a limes egyik fontos katonai táborát, Brigetiot (Ószőny). A Tatához közeli tábort a Látó-hegy oldalán végigfutó római vízvezetéken, az úgynevezett Kismosó-forrásokból látták el ivóvízzel. A népvándorlás idejéből Tatán és környékén germán és avar leletek kerültek elő nagyobb számban.
 Tata az Árpád-házi uralkodók idején királyi birtok volt. Az itt lévő bencés apátságról a 9. századból fennmaradt írásos emlékek tudósítanak, valamint az, hogy egy alkalommal I. (Nagy) Lajos király Kálti Márk kíséretében meglátogatta a bencés kolostort. A település neve Tata alakban először 1221-ben fordult elő. A 13. századtól, egészen 1326-ig, a Csák család uradalmához tartozott. Az ő birtoklásuk idején kezdődött meg a vár építése is. Tata a Csák nemzetség uralma után Zsigmond királytól megkapta a mezővárosi jogot.
1410 után a tatai vár Zsigmond kedves tartózkodási helye volt. Gyakran szállt meg itt, és 1412-ben, a tatai várban fogadta Jagelló Ulászló lengyel királyt, VII. Erik dán királyt, Marchiai Jakab főinkvizítort. A történészek az ő uralkodása idejét nevezik Tata első fénykorának. A Zsigmond halála után trónra lépő Habsburg Albert 1439 októberében a Tatához közeli Neszmélyen meghalt. Felesége Erzsébet királyné, hogy a koronát születendő fia számára biztosítsa Kottaner Jánosné nevű udvarhölgyével, a visegrádi várból ellopatta. 1440. február 21-én Komáromban megszületett a fiú csecsemő, a későbbi V. László. Amikor a csecsemőt Komáromból Székesfehérvárra, a koronázásra vitték, 1440. május 14-én a főúri kíséret és a magyar Szent Korona a tatai várban töltötte az éjszakát. Majd húsz évvel később, 1459-ben olvashatjuk oklevélben a Tatával később teljesen összeépült Tóváros nevét: „Thata hungaricale et slavonicale”, majd 1489-ben „Tothwaros” alakban fordul elő a település pecsétjén a tót – „szlovák” népnév és a város főnév összetétele. A Tatát Tóvárostól elválasztó Öreg-tó hatására a Tótváros névalak 1755-től Tóvárosra módosul. A két település évszázadokon át egymás mellett, de külön közigazgatással élte életét. Zsigmond után Tata, a várral együtt a 15. század egyik leghatalmasabb családja a Rozgonyiak birtokába került. A Rozgonyi testvérek civakodása nem használt sem a várnak sem a két településnek.
 A lassú pusztulást Mátyás király állította meg, amikor 1467-ben visszaváltotta a várat, így az ismét királyi birtokba került. Mátyás a várat a Bonfini által leírt késő gótikus stílusú rezidenciává alakíttatta át. 1472-től Mátyás minden évben egy alkalommal tatán vadászott, s ide tért vissza a Habsburgokkal vívott háborúk fáradalmainak ki pihenésére is. Mátyás 1485-től gyakran utazott innen kocsiszekéren Bécsbe, mely a Tatával szomszédos Kocs község nevéből az itt készített gyors szekér elnevezésére került át az európai nyelvekben. A király anyja, Szilágyi Erzsébet is meglátogatta a Zsigmond király által alapított ferences kolostortMátyás halála után a vár és a mezőváros rövid ideig fia, Corvin János tulajdona volt. 1494-től már II. Ulászló király birtokaként említik a várat. Néhány vadászattól és fogadástól eltekintve II. Ulászló nem tartózkodott Tatán. Kivétel ez alól az 1510. évi országgyűlés, amit az országban dúló pestisjárvány miatt, a későbbi Tóváros főterén tartottak.
 A mohácsi csatavesztés után portyázó török csapatok Tata környékét feldúlták, de gróf Cseszneky György kapitány a várat sikeresen megvédte. A törökök 1543-ban foglalták el Tata várát. A 145 éves török uralom idején kilencszer cserélt gazdát, és összesen tizenhat évig volt a vár török kézen. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után Tata is gyorsan gyarapodott. A mezővárosban, 1695-ben már 223 család élt. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben, a Bottyán János vezette dunántúli hadjárat során rövid időre a kurucok kezére került a vár.
A tatai uradalmat, tatát és a környező falvakat 1727-ben az Esterházyak ifjabb fraknói grófi ágába tartozó Esterházy József vásárolta meg. A mezővárosba hívott építészek (Fellner Jakab, Éder József, Grossmann József, Schweiger Antal), mérnökök (Bőhm Ferenc, Mikoviny Sámuel) keze nyomán kialakult Tata, Tóváros és Váralja. Az első négy Esterházy gróf életében, 1721-1811 között Tata nemcsak az uradalom igazgatási központja volt, hanem Komárom vármegye egyik legszebb, barokk stílusú épületekben gazdag mezővárosává fejlődött, a mocsaras területeket le csapoltatták Mikoviny Sámuel tervei szerint. Esterházy József gróf 1733 februárjában kiáltványt adott ki azzal a céllal, hogy az általa küldött személyek a német tartományokból katolikus telepeseket toborozzanak. A német telepesek 1733-1750 között érkeztek Tatára. A katolikus plébánián őrzött születési anyakönyvekből megállapítható, hogy ez alatt a húsz év alatt mintegy 50-60 család érkezett a városba. Leggyakrabban előforduló családnevek: From, Hőger, Engszt, Hermann, Sváb, Nikits, Tevesz, Giber, Ertl, Hotzer, Henzer, Suszter, Starus. A katolikus német telepesek a magyar protestáns jobbágyok által lakott Kertalján kívül, a Kocs község felé eső területen kaptak házhelyet az Esterházy uradalomtól. Ettől kezdődően napjainkig megőrizte ez a rész az Újtelep, a német Neu-Stift szóból magyarosított Nájstik elnevezést. Tata szélén, a Neu-Stift-ben 1736-tól állandó iskola működött külön német mesterrel. Ezen iskola megszűnéséről 1830-ban értesülünk, amikor a település lakói kérték az egyházi és a városi hatóságokat, hogy egy tanító legalább Szent Mihálytól Szent Györgyig az Újtelepen tanítson. Az oktatás ilyen formában engedélyezték. A tanítást évenként más-más háznál tartották, majd 1835-ben a téli iskola is megszűnt.1743-ban érkeztek Tóvárosra a Kapucinusok, 1765-ben Tatára a Piaristák, ahol gimnáziumot nyitottak.
 1809-ben a franciáktól elszenvedett győri vereség után Ferenc magyar király udvarával két hónapig Tatán, a grófi kastélyban tartózkodott. A kastély északi toronyszobájában írta alá 1809. október 14-én a schönbrunni békét.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó szakaszában Komárom várának közelsége miatt Tata és környéke jelentős szerepet játszott. 1849 májusának első napjaiban Görgey Artúr fővezér Tóvárosra, a Szarka fogadóba helyezte főhadiszállását, s május 3-án innen indult Buda ostromára. Klapka György, a komáromi erőd parancsnoka 1849. július 25-én Kosztolányi Mór ezredest a 8. gyalog zászlóaljjal, egy huszárezreddel és négy ágyúval az ellenség kezén levő tatai vár elfoglalására küldte. A védők a harmadik ágyúlövés után kinyitották a kaput, és megadták magukat. A foglyokat, a fegyvereket, a lovakat és a postakocsit, melyben megtalálták az osztrákok felvonulási tervét, éjjel Komáromba vitték.
Az 1867-es kiegyezés után megkezdődött Tata és Tóváros nagyarányú városiasodása, kisebb gyárak (cukorgyár, bőrgyár, gőztéglagyár, pokróc-, tarisznya- és szőnyeggyár) építése. Bekapcsolták Tata-Tóvárost a vasúti közlekedésbe, 1883-1884-ben épült meg a Komárommal és Budapesttel összekötő vasútvonal, az állomással. A 19. század második felében Esterházy Miklós gróf a mai Kertváros területén megépíttette a lóversenypályát, és meghonosította Tatán az évenkénti rendszeres lóversenyeket. Ezen a pályán az első versenyt, 1886. szeptember 30-án, 3-4 ezer Budapestről és Bécsből érkező vendég nézhette végig. A gróf a lóversenypálya mellett saját költségén, vasúti megállót építtetett Tóvároskert néven. Az idomárok egyöntetűen elismerték, hogy az országban a futólovak idomítására legalkalmasabb a „tatai gyep”. 1867 és 1914 között Tatán a legismertebb istállótulajdonosok: Dreher Antal, Esterházy Miklós és Ferenc grófok, Harkányi bárók, Szemere Miklós, Péchy Andor és báró Üchtritz Zsigmond. A lovak mellé az 1860-as évektől olyan híres angol idomárokat szerződtettek, mint Adams Róbert, Beeson János és Alfréd, Maw Vilmos, Hich György, Milne Henrik és Smart Róbert személyében, akik a városban külön angol kolóniát alkottak, sőt anglikán templomuk is volt a várban. Tatán Esterházy Miklós gróf (Caunt Niki) az úgy nevezett Swajtzerey-ból (svájci tehénistállók) alakította ki az 1860-as évektől híresé vált lóistállóit. 1948-ban a londoni olimpiára készülő öttusázók (Hegedűs Frigyes és társai) lovait is itt helyezték el. 1888-ban építették fel a vár-színházat, ahol a lóversenyek idején hangversenyekkel és színházi bemutatókkal szórakoztatták a vendégeket.
 A Pallas nagy lexikona így írt a városról: (Totis), csinos és fejlődő nagyközség Komárom vármegye tatai j.-ban, (1891) 895 házzal és 6925, túlnyomóan magyar lak. (közte 3633 r. kat., 2518 helvét és 673 izraelita), a járási szolgabírói hivatal, járásbíróság, királyi közjegyzősség és adóhivatal széke, kegyesrendi szerzetházzal és algimnáziummal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarék-pénztárral. Tata a vele összeépült Tóváros nagyközséggel (4257 lak.) egy szép nagy tó körül terül el, utóbbi síkon, míg maga Tata domboldalban épült. A két község közt a tó partján emelkedik az 1897-ben elhalt Esterházy Miklós gróf kastélya és a régi vár; a várban gazdag levéltár, acélmetszet-gyűjtemény és képtár (Leonardo da Vinci egy művével) van, a kastély egyik szobájában irta alá Ferenc király 1809 október 14. a bécsi békekötés; nevezetes a Ferdinand Fellner és Hermann Hellmer tervei szerint 1889-ben épült díszes színház. A kastélyhoz csatlakozik a 140 ha. terjedelmű, ritka szép angolkert a Cseke-tóval. Tata vidékén számos bővizű langyos forrás fakad, melyek Budapestnek vízzel való ellátásánál is kombinációba jöttek, de magas hőmérsékletük miatt figyelembe nem vétethettek. Tata ma a fővárosiaknak kedvelt kiránduló helye; látogatott lóversenyeket is rendeznek itt s nevezetes az Esterházy-féle versenyistálló.
 A színházat 1913-ban Esterházy Ferencné, – aki fiát féltette a színésznőktől –, lebontatta. A színház székeit a gimnázium dísztermében helyezték el. A két világháború között a Lovardában gyakran rendeztek választási nagygyűléseket, valamint a Tatára látogató színtársulatok is itt tartották előadásaikat. A második világháború után a Lovardát raktárnak használták, majd 1948-ban az olimpikonok edzőterme volt. Az 1960-as évek közepén a Tatai Állami Gazdaság Lovas iskolát létesített a Lovardában. Esterházy Miklós gróf az ifjúság nevelését is támogatta. A rendházból kiszorult piarista gimnázium elhelyezésére kis-gimnáziumot építettet, ami 1892-1911-ig működött a mai Eötvös gimnázium melletti részen, majd az Esterházy uradalom segítségével és állami segéllyel 1911-1912-ben felépült a tataiak régóta kért nyolc osztályos piarista főgimnázium, mai helyén a Tanoda téren. A trianoni békeszerződés után, 1921-ben, IV. Károly király feleségével és minisztereivel október 24-e és 26-a között a tatai Esterházy-kastélyban tartózkodott. A két világháború között, a két iker község városiasodása felgyorsult, 1927-ben felavatták az új tóvárosi községházát.
1930-ban átadták a tanulóknak a Szent Imre fiú iskolát, még ebben az évben, a piarista rendházban a konviktust, végül 1943-ban az Új út mellett a Mezőgazdasági népiskolát. 1938-ban, a piarista rendházban Tatai Múzeum kapott helyet. Tata egészségügye 1929-ben indult fejlődésnek. Ekkor a községnek már volt mentőautója, és 1930-ban az Esterházy utca (ma Ady Endre út) 32. számú házban dr. Mike József sebész-főorvos megnyitotta szanatóriumát. A szanatóriumot dr. Karnis József ajánlására a Szent Erzsébet Kórház nevet vette fel. Az 1920-1930-as években a képviselő-testületek ülései a két község egyesítésének vitájától voltak hangosak. Az Esterházy uradalom tiltakozása ellenére végül 1938. június 1-jével Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése megtörtént. A Cifra-malom előtti híd mindkét oldalán eltávolították Tata, illetve Tóváros feliratú, a községek határát jelző helység névtáblákat. A belügyminiszter az egyesített nagyközség nevét Tatatóvárosban állapította meg, mely az 1940-es évek elején Tatára változott. A német katonai megszállás után 1944. március 19-étől Tatán is felgyorsultak a zsidó polgárok ellen hozott korlátozó intézkedések. A gettót a Tatai major száz méteres marhaistállójában helyezték el. Ide gyűjtötték össze a Tatán és a környező községekben élő 650 zsidó személyt, akik 1944. június 6-án csendőröktől kísérve gyalog mentek a nagy-állomásra, ahol bevagonírozták őket a komáromi gyűjtőtáborba. Innét vitték őket az auschwitzi haláltáborba. A második világháború után 38-an tértek csak haza. Tatát 1945 tavaszán sorozatos bombázások után, 1945. március 19-én elfoglalták az orosz csapatok. A nagyközség életében az 1945 utáni évek, bár nagy változásokat hoztak, de a fejlődés, az építkezés csak jóval később indult meg, amikor Tatát várossá nyilvánították. 1954. január 31-én közigazgatási szempontból várossá nyilvánították Tatát, Kazincbarcikát, Keszthelyt, és Oroszlányt, ezekről a városokról utcákat neveztek el Tatán. Ekkor a város lakossága 18205 fő volt.
1985-ben hozzácsatolták Agostyán községet is.
 A város katonaváros. A tatai helyőrségben található meg a MH 25. Klapka György Lövészdandár. A Magyar Honvédség két lövészdandárának egyike. Korábban a Klapka György Laktanyában alakult meg 1961-ben a Magyar Néphadsereg elsőlépcsős alakulata a MN 11. Harckocsi Hadosztály. Az alakulat 1986-ban szűnt meg, és jogutódja az 1. Gépesített Hadtest lett. A rendszerváltozást követően a magasabbegység 1. Katonai Kerület Parancsnoksággá alakult át, mint béke alakulat, amit újfent csak felszámoltak.
 Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély áll, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ahol a gimnázium és a kollégium található. Ettől távolabb Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terült el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával. Ebből nyílik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kis-kastéllyal. A városban levő vízfolyások mellett, fellelhetők a vízimalmok. A város központjától (észak-északnyugati irányban) másfél kilométerre található a Fényes-fürdő, és 2014-óta a Fényes Tanösvény.

Múzeumok

  • Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma (egykori zsinagóga)

Rendezvények


Egyéb rendezvények

  • Porcinkula
  • Tatai Öreg-tavi Nagy Halászat
  • Tatai vadlúd sokadalom, 2001 óta
  • Jég - Zene - Jégvirág Fesztivál
  • Majális (május 1.)
  • A Kinizsi Százas teljesítménytúra célállomása


Híres emberek

  • Antal Géza
  • Bauer Gyula katonatiszt
  • Berkes József
  • Bláthy Ottó Titusz
  • Cetto Benedek
  • Császár Angela
  • gróf Cseszneky György, tatai kapitány
  • Dárday Andor (1914–1986), a Magyar Állami Operaház örökös tagja
  • Farkasházi Fischer Mór
  • Fellenthali Fellner Jakab
  • Giesswein Sándor
  • Grossmann József
  • Hamary Dániel
  • Kuny Domokos
  • Lipthay Sándor (1847–1910) vasútépítő mérnök, az MTA tagja a városban született
  • Magyary Zoltán
  • Mansbart Antal (Tóváros, 1821 – Nagyigmánd, 1849) - mártír csákberényi plébános
  • Mikoviny Sámuel
  • Öveges József
  • Pasteiner Gyula (1846–1924) művészettörténész, műkritikus, az MTA tagja a városban született
  • Paur Ödön
  • Rómer Flóris
  • Vaszary János festőművész, grafikus itt alkotott, sírja is itt van.
  • Dr. Némethi László (1921-2004 születési név: Feymann László) az 1956-os forradalom idején a tatai nemzeti tanács elnöke. Emléktáblája a Kossuth tér 11. szám alatti Református Gimnázium bejáratánál található.


Elhelyezkedése
Tata (Magyarország)
Tata
Tata
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 19″k. h. 18° 19′ 43″Koordinátáké. sz. 47° 39′ 19″, k. h. 18° 19′ 43″térkép ▼
Tata (Komárom-Esztergom megye)
Tata
Tata
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

2015. november 17., kedd

XV. TATAI VADLÚD SOKADALOM / Részletes programért kattints a posztra



 

Tatai Vadlúd Sokadalom

A Tatai Vadlúd Sokadalom évről-évre mind több látogatót vonz, mára igazi télköszöntő madár fesztivállá vállt, amire több mint 10.000 vendég érkezik az országból és külföldről. Minden év november utolsó hétvégéjén!

 Egyedülálló helyszín
Amitől e látványosság azonban Európa-szerte egyedülálló, az az, hogy az Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Nem is akármilyen város! Tata, a „vizek városa” Magyarország legjelentősebb vízi várával, a barokk építészet megannyi műemlékével és persze a modern kor épületeivel olyan keretet nyújt a madármegfigyeléshez, amit látni kell.

Talán az egész kontinensen nincs még egy olyan hely, mint a tatai Öreg-tó, ahol a félénk madaraknak ismert vadludak a város szívében, szinte testközelből láthatóak. Aki eljön vadludat figyelni, nemcsak a madárvonulás lenyűgöző jelenségének lehet tanúja, de egy történelmi kisváros barokk hangulatát is élvezheti.
Az Öreg-tó a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott, úgynevezett Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, és része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának.

Az Öreg-tavon telelő vadludak Skandináviából és Szibériából, Hollandia és Németország érintésével érkeznek. Az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, és márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelőterületeikre.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai évtizedek óta dolgoznak a tó természeti értékeinek megőrzéséért. Folyamatosan nyomon követik az itt található madarak létszámát, az állományok helyzetét, és felderítik a madarakat veszélyeztető tényezőket.



A Sokadalom
A Tatai Vadlúd Sokadalom szombat egész napos rendezvénysorozatával elsősorban a távoli északi tundrák üzenetét magukkal hozó vadludakat köszöntjük. Nem hangos fesztivál ez, nem egymást érő koncertek és kirakodóvásárok kavalkádja, mégis ünnep, igazi fesztivál ez a maga módján. Olyan fesztivál, amelyen a látványosságról és a hangulatról a sok ezernyi vadlúd gondoskodik, a vendégek pedig mi, emberek vagyunk.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben, november utolsó szombatján Tatára, az Öreg-tóhoz invitálja a madarak csodálóit. A Tatai Vadlúd Sokadalom változatos programot kínál kicsiknek és nagyoknak, kezdő és profi madarászoknak egyaránt. Kedvező természetföldrajzi adottságai révén az Öreg-tó a térség legértékesebb madárélőhelye. Különösen a madárvonulás időszakában van kiemelt szerepe, amikor naponta akár 40-50 ezer vízimadár is megpihenhet rajta.

A ludak korán reggel felszállnak a tóról, és kihúznak a környező táplálkozóterületekre. Naplementekor térnek vissza, hogy a tó biztonságot nyújtó vizén töltsék az éjszakát. A narancs színekben játszó égbolt csodás hátteret nyújt az esti behúzásnak, amikor a vár vagy a gimnázium felől érkező madarak hangos zsivajjal szállnak le a tó vizére.



2015. november 27-28.

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony
Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület
Védnök: Michl József, az Európa Díjas Tata város polgármestere
A rendezvény díszvendége a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság!

2015. november 27. (péntek)

Öreg-tó Club Hotel
20.00     Nyugati vizeken. Vizes élőhelyek és kezelésük a Kisalföldön – Előadó: Mogyorósi Sándor
20.45     Vadludak útján. vadlúdvonulás a Fertőn és a Hanságban – Előadó: Pellinger Attila
21.15       Kék- és amuri vércsék vonulási útvonalának elemzése – Előadó: Solt Szabolcs

2015. november 28. (szombat)

Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony
5.00       Az országos madármegfigyelő versenyre érkezők regisztrációja, nevezés „felnőtt” és „ifjúsági” kategóriában
6.00       Az egész napos madármegfigyelő verseny kezdete 
7.00-tól  Sok ezer vadlúd kirepülésének megtekintése! – Orbán Zoltán, kiváló ornitológus tolmácsolásában nagykivetítőn követhetik nyomon a tavi eseményeket! 
8.15       A XV. Tatai Vadlúd Sokadalom ünnepélyes megnyitója: ünnepi beszédet mond Michl József, Tata város polgármestere és Füri András igazgató, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
8.45       Helló, itt vagyunk! Vadlúdvonulás Magyarországon. Körkapcsolás a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre! (Bihar, Dinnyési Fertő, Fertő-tó, Kardos-kút, Szegedi Fehér-tó, Csaj-tó, Kis-Balaton, Hortobágy, Tisza-tó, Zámoly, Rétszilas)
10.00     Állati jó bemutató Tóth Gáborral
11.00                 Az általános iskolák számára meghirdetett verseny eredményhirdetése
12.00     Solymász bemutató Gasztonyi Dániellel 
13.30     Állati jó bemutató Tóth Gáborral
16.00     A hazaérkező vadludak verses köszöntése 
15.30 – 17.00       A vadludak esti behúzásának megtekintése a tóparton, élőkép kivetítéssel! – Narrátor: Orbán Zoltán, ornitológus
18.00     Az egész napos madármegfigyelő verseny zárása
A gyermekek számára hirdetett programok a szombati nap folyamán a „Gyerekprogramok” nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra.
14.00     Lúdoló – Kercsmár Zsolt énekmondóval
15.00     Mesemondás – Csernik Szende székely lábbábos mesemondóval
A nagyközönség számára hirdetett előadások, film vetítések a szombati nap folyamán az „Előadások” nagy rendezvénysátorban kerülnek lebonyolításra.
10.00       ”A kerecsensólyom folytatja az útját” című film vetítése
11.00       Nyugati vizeken. Vizes élőhelyek és kezelésük a Kisalföldön – Előadó: Mogyorósi Sándor
12.00       ”Kékvércse” című film vetítése
13.00       Kék- és amuri vércsék vonulási útvonalának elemzése Előadó: Solt Szabolcs
13.30     „40 éve a természet szolgálatában” című dokumentumfilm
14.30       Vadludak útján. vadlúdvonulás a Fertőn és a Hanságban – Előadó: Pellinger Attila
15.00     Kutyák a madárvédelemben?! Falco, az MME méregkereső kutyájának bemutatása, munkájának megismerése – Előadó: Deák Gábor, dr. Horváth Márton
17.00     Az őszi csillagos égbolt látványosságai: előadás és derült idő esetén távcsöves bemutató – Előadó: MCE Tatabányai Amatőrcsillagászati Klub és TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum
Öreg-tó Club Hotel
20.00     Madármegfigyelő verseny eredményhirdetése.
20.30     Amerikai Egyesült Államok madárvilága – Előadó: dr. Riezing Norbert
21.30     Etiópia madárvilága – Előadó: Klébert Antal

Egész napos programok:

–         A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakmai tevékenységének bemutatása önálló standokon.
–         A Fertő-Hanság Nemzetei Park Igazgatóság bemutatkozó standja: programok, kiadványok, akciók
–         A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület standja: megyei természetvédelmi programok, helyi akciók, kiadványok, önkéntes lehetőségek.
–         Madárgyűrűzés (800, 900, 930, 1030, 1130, 1300 órakor)
–         Cincér játszóház: kreatív környezeti nevelési sátor a „Gyerekprogramok” nagy rendezvénysátorban
–         Csodálatos madárvilág: folyamatosan megtekinthető egész napos fotókiállítás a 2013. év madárfotóiból.
–         Madármegfigyelés teleszkópbokrokban.
–         Természetvédelmi tanácsadás.
–         Madár- és természetvédelmi eszközök vására.
–         Itthon vagy otthon! Turisztikai programajánlók, információk.
–         Teleszkópok és kézi távcsövek tesztelési lehetősége.
–         Természetvédelmi könyvek, kiadványok és madárfestmények vásárlási lehetősége.
–         Adventi vásár: kézművesek, őstermelők, népművészek
A változtatás jogát a szervezők fenntartják!

A rendezvény és annak valamennyi programja ingyenes!

A rendezvény ideje alatt a tómederben tartózkodni hatóságilag tilos!
Az Öreg-tó teljes területén a madarak zavartalan pihenését a Természetvédelem