A következő címkéjű bejegyzések mutatása: őskohó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: őskohó. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 22., péntek

Újmassai őskohó és ipari skanzen / Folytatás a posztban









 Az újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemlékeEurópában is ritkaságnak számít. A kohó idén 205 éves. Mellette áll a Massa Múzeum, egy korabeli, rekonstruált vasverő, illetve egy műszaki skanzen.
 Fazola Henrik már 1765-től telepített kohászati üzemeket a Garadna és a Szinva patakok völgyében. Mária Teréziától alapítólevelet kapott, ami alapján 1772-ben vasolvasztót épített Felső-Hámorban (ma Miskolc-Ómassa), és az üzem beindításához stájer és felvidéki, vasgyártásban jártas szakembereket telepített le. A telepen kovács- és szegverő üzem is létesült, ez a kohó azonban 1820-ban beszüntette működését.
Fazola Frigyes, a Selmecbányán végzett, kiváló képességű kohómérnök lépett apja nyomdokaiba, 1813-ban Újmassán új kohót épített, s a kohóüzemek munkájához, a hámorok működtetéséhez víztározót épített, ez a mai Hámori-tó. Az üzemeket 1847-ben meglátogatta István nádor, de járt itt Petőfi Sándor is, aki hangulatos írásban számolt be a látottakról.
A termelés 1867-ig folyt Újmassán, a vaskohászat ezután áttelepült a Diósgyőr és Miskolc között fekvő területre, amely később Miskolc Diósgyőr-Vasgyár nevű városrésze lett



 A faszénnel fűtött kohó négy sarokpilléren áll, alapmérete 9,5×8,5 méter, terméskőből épült, zömök, kétlépcsős csonka gúla formájú. A hegyoldaltól szabad három oldalon kosárívű boltövek vannak, a keleti és a nyugati oldali nyílásban történt a levegő fújtatása, az északi nyílásban csapoltak. A sarokpillérek acél vonórudakkal voltak megerősítve. A kohó magassága 11,4 méter, térfogata 22 köbméter volt. Az átlagos napi termelés 1300 kilogramm, az adagsúly 5600 kilogramm volt. A négyrészes fújtatókat működtető vízkerék 7 méter átmérőjű volt, a fújtatók 16 percenkénti löketszámmal dolgoztak. A nagyolvasztót 1832-ben átépítették.
A kohóval szoros kapcsolatban vasverő műhely is épült, ahol a farkaskalapácsokat vízzel hajtott kerekekkel működtették. A nagyolvasztóval egy időben kezdték a hámori völgygát építését, amit 1812-ben fejeztek be.


 Az újmassai kohó termelését 1866-ban állították le. Ettől fogva állapota folyamatosan romlott, mígnem 1951-ben elkezdődött műemléki helyreállítása a Lenin Kohászati Művek és az Országos Műemléki Felügyelőség műszaki és anyagi közreműködésével. A munkálatokkal első ütemben 1954-re készültek el. Az őskohóból évente egyszer, a szeptemberi Fazola-napok keretén belül jelképes csapolást hajtanak végre, miközben sok más programot is rendeznek.
Az őskohó mellett, a Garadna patak partján áll a Massa Múzeum épülete, amelyben a vasmű történetének legfontosabb eseményeit, dokumentumait, valamint az ott használt és készített korabeli szerszámokat és termékeket lehet megtekinteni. Korabeli dokumentumok alapján 1979-ben felépítettek egy kovácsüzemet (vasverőt), amelyben farkaskalapács és a szükséges kiegészítő berendezések láthatók. A kalapácsot ma már természetesen nem vízikerék hajtja, de a turisták és a látogatók kedvéért alkalmanként még beindítják. A területen áll egy rozsdamentes acélból készült csehszlovák–magyar vaskohászati emlékmű. Felirata magyar nyelven: „A csehszlovák és a magyar vaskohászok évszázados együttműködésének emlékére, 1988”.
Az út túlsó oldalán egy műszaki skanzen tekinthető meg, amelyben kohászati és bányászati gépeket és eszközöket helyeztek el. A magyar vaskohászat történetét bemutató teljes kiállítás Miskolc-Felsőhámorban tekinthető meg, az 1960-ban létrehozott Kohászati Múzeumban.


Megközelítés

Tl

  • Az őskohó mellett megállója van a lillafüredi kisvasútnak, amely a Bükk legszebb tájain visz végig. A leszállási szándékot jelezni kell a kalauznak.
  • 15-ös autóbusszal is megközelíthető, az Újmassa-Őskohó nevű megállóban kell leszállni, ami közvetlenül a kohó előtt van

Egyéni közlekedéssel

  • Gépkocsival a Hámori-tó partján, a Bánkút felé haladó útra kell rátérni. A kohó nagyon jól látható az útról, ingyenes parkolási lehetőség van.





































Elhelyezkedése
Újmassai őskohó (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Újmassai őskohó
Újmassai őskohó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
é. sz. 48° 06′ 48″k. h. 20° 35′ 18″

2016. szeptember 4., vasárnap

Somogyfajsz / Folytatás a posztban


A falu a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, a Marcalit Kaposvárral összekötő úton. Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé Fajszot, amely már a honfoglalás korában is lakott volt (Fajsz fejedelem). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó, mely 1996-tól múzeum.
Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antalözvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.

Nevezetességei

  • Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.
  • Római katolikus templom, melynek hatalmas ablakait Róth Miksa tervezte. A templom különlegessége még faragott szószéke, szobrai és a falakon elhelyezett kálvária-képek.
  • Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
  • Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.

Itt éltek

  • Fekete István(1900-1970), író, aki itt írta több könyvét
  • Ihász-Kovács Éva, (1930-2013.) népművelő Fekete István-díjas költő, a Magyar Kultúra Lovagja
  • Bornemisza Attila Salvatore Quasimodo-díjas költő, főszerkesztő, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Málta főparancsnoka. 1971-1978 között Jákói Attila néven a helyi ifjúsági klub vezetője volt)
  • Orbán Nándor öttusa bajnok, az olimpiai keret tagja, katonatiszt, városparancsnok
  • Itt forgatták az Első szerelem című amerikai filmet.

Elhelyezkedése
Somogyfajsz (Magyarország)
Somogyfajsz
Somogyfajsz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 05″k. h. 17° 34′ 16″Koordinátáké. sz. 46° 30′ 05″, k. h. 17° 34′ 16″osm térkép ▼
Somogyfajsz (Somogy megye)
Somogyfajsz
Somogyfajsz
Pozíció Somogy megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...