A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csernáton. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csernáton. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. július 26., kedd

Csernáton / Folytatás a posztban


Kézdivásárhelytől 9 km-re délnyugati irányban a Csernáton-patak két oldalán fekszik. A 11-es nemzeti főút (DN11) két oldalán, illetve nagyobbrészt a baloldalon, északnyugati irányban a Csernáton-patak völgyében, és felnyúlik az Ika váráig, ami körülbelül 6 kilométernyi kanyargós út.
 Határában az Aranyos-hegyen kőkorszaki telep, a Hegyes nevű helyen sáncokkal megerősített vaskori földvár volt. 1332-ben Churuacun néven említik. A falut 1658-ban a török égette fel, 1719-ben pestis pusztított, 1836-ban majd 1853-ban újabb tűzvész volt. 1848május 30-án itt hirdették meg Háromszék küldöttei a népfelkelést. 1910-ben 1949 magyar lakosa volt. Atrianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.


Látnivalók

  • Erődített református vártemploma román kori eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Kiállta az 1658-as és az 1661-es török ostromot, de 1680 és 1700 között teljesen újjáépítették. 1830-ban átépítették. Tornya 66 m-es magasságával a legmagasabb volt Háromszékben. Az 1836 évi tűzvészben égett le. 1904-ben javították, mai tornya1836-ból való, ekkor alacsonyították le falait is a mai magasságra.
  • Római katolikus temploma 1844-ben épült Urunk Színeváltozása tiszteletére az 1766-ban egy házban nyitott kápolna helyett. Előtte az építtető Zambler János plébános szobra áll.
  • Ortodox temploma 1872-ben épült az 1793-ban épített fatemplom helyére.
  • „Ika” vára (nincs pontos írott adat, hogy mikor épült)
  • A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos-udvarházban van az 1973-ban nyitottHaszmann Pál Múzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki az 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van.
  • Damokos-Cseh udvarház (épült 1838)
  • Damokos-Eperjessi (épült 1840)
  • Damokos Mihály-féle (épült 1839)
  • Sándor István-féle (épült 1860)
  • Bernáld kúria (épült 1820 körül)
  • Farkas kúria (épült 1840–1850)
  • Molnár Sándor-féle (18. sz.)
  • Kelemen Gábor-féle (épült 1859)




Híres emberek

  • Itt született 1663-ban Csernátoni Pál nagyenyedi professzor.
  • Itt született 1805-ben Cseh Imre honvédszázados, Kossuth török tolmácsa.
  • Itt született 1811-ben Végh Antal, Gábor Áron ágyúöntőtársa, a Végh-eke feltalálója.
  • Itt született 1839-ben Cseh Károly orvos, balneológiai szakíró.
  • Felsőcsernátonban született Bod Péter református lelkész, irodalomtörténész 1712-ben.




Elhelyezkedése
Csernáton (Románia)
Csernáton
Csernáton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 38″k. h. 26° 01′ 42″