A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jakab-hegy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Jakab-hegy. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. június 18., csütörtök

Pálos kolostor (Jakab-hegy)

 Jakab-hegyi pálos kolostor egy pálos rendi kolostor volt Kővágószőlős határában, a Jakab-hegyen. A magyar–török háborúk során számos pálos kolostorral együtt lakatlanná vált, ám 1736-ban helyreállították. 1828-ra megint kiürült, azóta épülete összeomlott, falai jórészt már csak váll- vagy derékmagasságig állnak. Romjait az 1970-es évek végén, valamint 20062007-ben vetették alá állagmegóvásnak, illetve környezetét is rendezték, így ma könnyen látogatható.
 A Jakab-hegyen az Árpád-korban létrejött egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát, és templom körüli temetőjét sikerült feltárni. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét.
1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és épített számukra kolostort. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. Legalábbis így emlékezik meg az eseményről a rend 16. század elején élt generálisa és történetírója Gyöngyösi Gergely, aki rendtörténeti munkájában megőrizte számunkra a kolostor alapításának történetét. A régészeti kutatások bizonyították, hogy a Jakab-hegyi remeték a már korábban itt állt falusi templomot kapták meg, de a legkorábbi rendház nyomai nem kerültek elő. Az 1978-as ásatások során azonban néhány sírból 1225-ös dátummal ellátott középkori dénár került elő. Ebből egyrészt tudható, hogy a kolostor alapítóinak sírjait találták meg, másrészt, hogy a ma látható romok az 1220-as pálos kolostorra épültek rá. 1234-ben és 1252-ben már oklevelek is említik az ekkor már Ürög határához tartozó Szent Jakab-kolostor remetéit. 1315-ben és 1326-ban is oklevelek említik a kolostort, de 1334-ben a szerzetesek a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra távozni. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre: 1369-től újra megjelenik az oklevelekben az Ürög feletti Szent Jakab-kolostor neve, bár a patacsi, Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.
A Jakab-hegyi kis templomot valamikor, ismeretlen időpontban nyugat felé meghosszabbították, majd 1500 körül az apszisa mögé új, poligonális záródású, támpilléres szentélyt emeltek. Miután a szentély falait felhúzták, a román kori apszist lebontották. Az új szentély diadalívét a román kori templom közepén helyezték el. Innen indították a kereszt- és csillagboltozati szakaszokból álló bordás boltozatot. A szentélyzáradék falában mérműves ablakokat helyeztek el, de egy reneszánsz nyíláskeret-töredék is ehhez az építkezéshez köthető. A szentéllyel együtt építették fel az annak déli szomszédságában álló sekrestyét, amit valószínűleg egy kis torony kötött össze a szentéllyel. A középkori kolostorépületről alig tudunk valamit. A barokk kori kolostor nyugati szárnya alatt előkerült ugyan egy, feltehetően középkori falcsonk, és a déli szárny alatt is vannak csekély épületmaradványok, ezeknek azonban sem a pontosabb korát, sem építészeti összefüggéseit nem ismerjük. Lehetséges, hogy középkori eredetű a kerengő délnyugati sarkának közelében lévő falazott kút is. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy a középkorban soha sem épült ki a templom mellett szabályos kolostornégyszög.
 A szerzetesek a 16. században – legkésőbb 1543-ban – minden bizonnyal a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott: a sekrestye és a torony úgy tűnik alapjáig elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai ledőltek, mindössze az északi fal és az északnyugati sarok egy kis csonkja állhattak még. Épségben maradtak viszont a románkori kis templomból megmaradt oldalfalak és a késő gótikus szentély, a boltozatával együtt. 1736-ban, Fonyó Sándor nagyprépost remeték számára helyreállíttatta az épületet. A templom nyugati részét a régi falak még meglévő csonkjait felhasználva újították fel. A déli és az északi oldalra kapukat nyitottak. A déli fal alsó részén egy ismeretlen funkciójú nyílást, vagy fülkét, felső részén pedig három nagy ablakot képeztek ki. A sekrestyét a régi alapokon teljesen újjáépítették, sőt mellé egy konyhából és két szobából álló lakást is csatoltak. A déli szoba alatt kicsiny, boltozott pincét alakítottak ki. Az épület nyugati homlokzata elé ablakokkal áttört falú folyosót építettek, amelynek déli végébe a pincébe és az emeletre vezető lépcsőház került. A földszint szobákat téglából készült fiókos dongaboltozattal fedték le, téglapadlóval burkolták, az ajtókat és a kisméretű, négyzetes ablakokat kőből faragott, egyszerű szalagkeretekkel látták el.
Nem sokkal később úgy folytatták az építkezést, hogy a keleti szárnyhoz és a templom nyugati homlokzatához két új kolostorszárnyat csatoltak, miáltal a templom déli oldalán zárt kerengőudvart hoztak létre. Az új szárnyak mindenben követték a korábban elkészült keleti rész tagolását: a boltozatok, padlók és a nyíláskeretek a korábbiak mintájára készültek. A zöldmázas kályhaszemekből épült cserépkályhák fűtőnyílásait is kőkeretekkel látták el. A déli szárnyban kapott helyet a bejárati folyosó, egyik oldalán egy cellával, a másik, nyugati oldalán egy nagyméretű refektóriummal, amelynek később a nyugati végét egy új konyha számára leválasztották. Itt, a konyha mellett, a déli kerengőfolyosó folytatásában helyezték el a kettős árnyékszéket, amelyből kőből épült, boltozott csatorna vezette el a szennyvizet. Az árnyékszék emésztőjét a konyha szemétgyűjtőjeként is használták: számos törött edényt: üvegeket, ónmázas habán, és egyszerűbb, folyatott ólommázas edényeket, valamint ételmaradékokat szórtak belé. A nyugati szárnyban egy fűtetlen kamra, két cella, egy emeletre vezető lépcső és egy, a kertbe vezető átjáró-folyosó kapott helyet. A szárny északi folytatásában, a templom nyugati homlokzata előtt két kicsiny szobából álló lakást, valamint tágas előcsarnokot építettek. Ez utóbbiból új ajtót nyitottak a templomba. Az előcsarnok északra néző ablakát később ajtóvá alakították. A kolostor főépületét kőkerítéssel vették körül. A kerítés falai mentén három kisebb házat emeltek: kettőt nyugaton, egyet délkeleten. A kerítés nyugati oldalához egy kétfelé osztott kertet csatoltak. A kert déli részébe egy újabb kis kőházat építettek. Kelet felől egy terasz és egy hatalmas méretű külső kert készült. A nagy kert sarkain, és oldalainak közepén kerek tornyokat emeltek.
 Egy 19. századi rajzból tudjuk, hogy a tornyok emeletesek voltak, a körítőfalak felső részét pedig kulcslyuk alakú lőrésekkel törték át A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedett el, amely bonyolult csatorna és víztároló rendszereken át biztosította a kolostor vízellátását. A nagy kert északnyugati sarkában egy elkerített kertrészt alakítottak ki, amelyhez egy boltozott pince is csatlakozott a körítőfal nyugati középső tornya mellett. Ezt a tornyot később át is építették: földszintjét beboltozták, falait megköpenyezték.
A kolostor barokk kori virágzása rövid ideig tartott. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket a Jakab-hegyi házat is elhagyták a remeték. A terület a püspökség birtokába került, de 1828-ra teljesen lakatlanná vált. A fedélszéket és a nyílászárókat elhordták, a falak pedig lassú romlásnak indultak. A helyi hagyomány szerint a templom berendezéséből egy barokk feszület a szomszédos Kővágószőlős plébániatemplomába került. Valamelyik erdész később bonthatta ki a templom romjaiból, és vitte le a faluba azt a gótikus szentségfülkét, amely ma szintén a kővágószőlősi templomban van. Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai akkor még szinte sértetlenül álltak. 80 évvel később, 1926–27-ben Gosztonyi Gyula mérte fel a romokat. Ekkor már az emeleti ablakok boltövei, a boltozatok és az emeleti válaszfalak, valamint a kerengő falai is beomlottak, de a templom és a kolostor külső falai még szinte párkánymagasságig álltak. Gosztonyi helyreállítási terveket is készített, miszerint a lefedett kolostorban egy turistaszállót alakított volna ki. A terv nem valósult meg, sőt nem sokkal később – feltehetően a közeli erdészház építése miatt – a kolostor falait nagyrészt lerombolták, csak a földszint alsó része maradt meg a törmelék alatt.
A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával. Az 1980-as évek közepére a feltárási és az állagmegóvási munkák is megszakadtak. 2006–2007-ben újabb romkonzerválásra és hitelesítő ásatásra került sor.


Elhelyezkedése
Jakab-hegyi pálos kolostor (Magyarország)
Jakab-hegyi pálos kolostor
Jakab-hegyi pálos kolostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 42″k. h. 18° 08′ 35″

2020. június 10., szerda

Jakab-hegy Kővágószőlősön

Jakab-hegy a Nyugat-Mecsek legmagasabb, 602 méteres hegye, amely Pécs mellett, Kővágószőlős határában emelkedik. Természeti szépségekben és történelmi emlékekben nagyon gazdag hely. Kiváló turistacélpontok a hegy tetején található kolostorromok és az István-kilátó, amelyek a kora vaskorban épített, hatalmas területű földvár sáncain keresztül közelíthetők meg. Kihagyhatatlan a Zsongor-kő sziklaképződménye, ahonnan káprázatos kilátás nyílik az előtte elterülő medencére.
A hegy a földtörténeti ókorban alakult ki, a meredek, déli oldalát jellegzetes színű, vörös, perm és triász időszaki homokkő alkotja, amelyre később több helyen is kovasav tartalmú, gejzírkitörések által összecementálódott kőzet rakódott. Ezek együtteséből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, amelyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. Itt található a Jakab-hegyi Remete-barlang. A mediterrán hangulatú, sziklás, erdős magaslatokat különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és a környéke a Mecsek-vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területét alkotják. A vízzáró réteg felett alakult ki a Kolostor-tó.
A Babás-szerkövek az évezredek során az erózió koptatta homokkőből formálódott kőtornyok, amelyek a déli, meredek, sziklás részeken sorakoznak. A Babás-szerkövek anyagát a benne található kovasav védte meg az eróziótól. Nevüket emberre (baba, mint bábu) emlékeztető alakjuk után kapták.
Az egyik legnagyobb és legszebb ilyen a Zsongor-kő. A sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.
A legenda szerint Cserkúton élt réges-régen két, egymással folyton versengő gazdag család. Egyszer egy koldus vetődött el hozzájuk, akit mindkét helyről kidobtak, mire megátkozta őket; azt kívánta, váljanak kővé akkor, amikor a legboldogabbak akarnak lenni. Mindkét gazdának volt egy-egy leánya, akik ugyanaznap mentek férjhez. Az egyik lakodalom már épp visszafelé tartott a Jakab-hegyi pálos kolostorból, ahol az esküvőt tartották, mikor a másik család násznépe még csak úton volt felfelé. A történet szerint ott találkoztak, ahol a legkeskenyebb az út a mély szakadék felett. Mivel egyik sokadalom sem akart kitérni a másik útjából, vitába bocsátkoztak, melyben a két örömapa egyszerre mondta ki, hogy inkább kővé válnak, de ki nem térnek a másik elől. A mese szerint így is történt, nyomban kővé vált mindkét vendégsereg és azóta is ott állnak a Jakab-hegy oldalában.
Jakab-hegyi Remete-barlang vélhetően egy mesterséges eredetű kőodú volt a Zsongor-kőnél, de beomlott. Nevét a közhiedelem után kapta, miszerint a Jakab-hegyi pálos kolostor egyik szerzetese építette és lakott benne.

A hegy és környéke már a kőkorban is lakott volt. A bronzkorban és a vaskorban a Jakab-hegyen magasodott a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára, a Jakab-hegyi őskori földvár. A római korban a közeli Sopianae, a mai Pécs már 8-10 ezres település volt.
Később illírek, majd kelták, a VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. A hegy homokkövét már ekkor is évszázadok óta bányászták, amit a későbbi korokban is folytattak. A hegyen végzett mérések eredményei nyomán egyedül ezen a környéken bányásztak Magyarországon uránércet 1957 és 1996 között.
A honfoglalás után magyarok települtek a környékére és a kereszténység megérkezése után egy pálos kolostort alapítottak a 13. században a tetején. A Jakab-hegyi pálos kolostor kétszer pusztult el az idők során, először a magyar–török háborúk alatt az 1550-es években, majd 1736-os helyreállítása után 1828-ban néptelenedett el megint. Azóta üres, összedőlt, a romjainak az állagmegóvására csak 2006–2007-ben került sor, amikor a környezetét is rendezték.





2015. október 30., péntek

Kővágószőlős / Folytatáshoz kattints a posztra


Zsongorkő-lelátó

A Mecsek legrégebbi tanösvényét a Nyugat-Mecsekben elhelyezkedő Jakab-hegyen alakították ki.A mai időkre azonban a teljesen tönkrement táblák felújítása mindenképpen szükségessé vált.Ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1998-ban úgy döntött, hogy a régi táblákat kicseréli, valamint új típusú, tematikájú táblákat is kihelyez. Az újonnan kialakított, geológiai és így már kultúrtörténeti értékeket is bemutató 11 táblás tanösvény megismertet a terület földtörténetével, kialakult érdekes földtani formakincseivel, valamint az ősidőktől a hegyet lakhelyéül választó ember évezredes emlékeivel.



Kővágószőlős

Hungary

46° 4' 40.2852" N, 18° 7' 4.9044" E



A Mecsek déli lankáján, a meredek Jakab hegy tövében fekszik Kővágószőlős.

A település Dél-Dunántúl központjától, Pécstől mindössze 10 km-re, közúton jól megközelíthető helyen található. A 6-os sz. országos főútvonallal 2,5 km-es jó minőségű út köti össze. Sűrű buszjárat biztosítja az összeköttetést a megyeszékhellyel.

A falu kapujában ágazik el az út Hetvehely, Bakonya, Kővágótöttös és Cserkút irányába; ez utóbbin keresztül is megközelíthető Pécs. A fenti települések alkotta kisrégió természetes központja Kővágószőlős.


Sarlós Boldogasszony plébániatemplom

Legjelentősebb műemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé nagy méretű egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512 ( Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek.Az alul csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz (rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe.



A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.











Irány a hegy














Jubileumi kereszt

A Jakab hegy déli oldalán, a babás szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. A SZENT-ÉV után egy évvel 1934-ben került felállításra ill. felszentelésre. Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére került a kereszt felállításra melyet Bátor Károly helyi káplár szentelt fel. Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája. Helybeli fuvarosok darabokban "vitték" fel a helyszínre. A kereszt azt jelképezi, hogy Jézus széttárja karját a falu felett.

Felirat a kereszten:

MEGVÁLTÁSUNK 1000 ÉVES JUBILEUMA EMLÉKÉRE.





Babás Szerkövek
A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábu szerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta.

Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották.

A Babás - szerkövek legendája

A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!"
Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út.
Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.


Zsongorkő-lelátó

A Mecsek egyik legszebb "természetes" kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található 540 m magasságban ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását. A vörös homokkő (permi homokkő) természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.

Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.




Zsongorkő legendája

Bizonyosan lehet négyszáz éve annak
Mikor e vidéken más népek laktak
Ami akkor történt amit le akarok írni
Hogyha rá gondolok könnyeket kell sírni.

Egy hű szerelmespár élt ezen a tájon
Alig várták, hogy álmuk valósággá váljon.
Aztán egy bús reggelen gyász szállott a földre
Úgy látszott, hogy el kell válniuk örökre.

Portyázó törökök a faluban jártak
Egy falusi háznál szép leányt találtak.
Felvitték a hegyre, bezárták a várba
Itthon a hű párja őt hiába várta.

Nem volt a legénynek nappala, éjjele
Szomorúság, bánat szállt az életére.
Fenn a várban a leány szintén úgy érezte,
Hogy már csak bú s bánat lesz az osztályrésze.

Minden elmúlott nap volt egy örök élet
Nem bírja már soká, véget vet életének.
De szívét minden nap reményszikra érte,
Aki úgy szerette, talán eljön érte.

Egyszer egy éjszakán borzasztó idő volt
Villámok cikáztak, mennydörgött az égbolt.
Cikázó villámok futottak a földre,
Aki csak tehette elhúzódott félre.

A lánynak álom nem jött a szemére
A lassan lopakodva elindult az éjbe.
S mint egy mágnespatkó mely vonza mását,
Alighogy kilépett, ott találja párját.

Hozzá indult éppen, életét nem kímélve,
De hogy találkoznak azt mégsem remélte.
Átölelték egymást, csendben szótlanul
És gyorsan lépdeltek szinte hangtalanul.
A szökést a várban közben észrevették
És az eltűnt leányt mindenütt keresték.
Aztán szétfutottak szinte száz irányba,
S úgy találtak rá a lábuk nyomára.

A leány s a legény oly boldogok voltak
Egymás ajkára száz csókot csókoltak.
Úgy érezték, hogy nincs már semmi hátra
A kezükben van már életük boldogsága.
Aztán hátuk mögött lódobogás hallik,
Hej éber az ördög az sosem alszik.
Ahogy hátranéztek, sok törököt láttak,
Akik a sűrű ködben szinte utat vágtak.

Már nem is volt kétség mi vár e párra,
Akik akkor értek egy szikla fokára.
Átölelték egymást a didergő éjben
S leugrottak onnan, le a sötét mélybe.

Ott a szikla alján halálukat lelték,
De a halálban is egymást ölelték.
Egyetlen fia volt a falu bírájának,
S szintén a leány is jó édesanyjának.

Nem hagyták ott őket a zordon erdőben,
Hanem eltemették csendes temetőben.
A fiú neve vala Zsongor Ernő
S a magas kőszikla azért lett "Zsongorkő".

Ez volt egy szerelem borús története

Így mesélte nekem egy öreg remete.





A Pálos kolostor







A remeteközösség alapítója Bertalan pécsi püspök (1219-1252), Endre király második feleségének, a frankhoni Courtenay Jolántának udvari káplánjaként került hazánkba.

Mint püspök a király francia és más nyugat-európai kapcsolataiban diplomataként jelentős szerepet töltött be. Nagy tisztelője volt Compostella Szent Jakabjának, többször is megjárta a zarándokok idevezető útját. Így érthető, hogy 1225-ben a remeteközösséget Szent Jakab apostol oltalma alá helyezte.










A kolostor 300 évig, Pécs török kézre jutásáig (1543 július 20.) szolgált eredeti rendeltetésének. A török uralom idején rablók, martalócok lakhelye volt. A megmaradt, illetve helyreállított épületben 1745 után egyházmegyés papok és világi hívők vonultak el vezeklésre. A remeteház kiürítése 1782-ben kezdődött meg a XIX és XX század folyamán az épület anyagának egy részét széthordták. A kolostor építészeti, művelődéstörténeti emlékeiből egyes darabok a kővágószőlősi templomban találhatók meg.



Kolostor-kút

A Jakab-hegy pálos kolostor romjain belül található, a belső udvarban a nagy mezei juharfa mellett egy kőlappal letakarva. Jelenleg tűzrakó helynek használják 15-20 évvel ezelőtt még üzemelő kút volt.



Jakab-hegy

A Jakab-hegy természetvédelmi terület mely triászbeli kőzetből épült fel, legfontosabb kultúrtörténeti értéke a vaskori földvár és halomsírok. A halomsírok és a földsánc földjében nagy számban előforduló bronzhulladék és cserepek arról tanúskodnak, hogy a hegy első lakói nem a földvár építői voltak, hanem őket 100-200 évvel megelőző másik, a késő bronzkorban (i.e. 1000-900 körül) élő nép amelynek nevét nem ismerjük és akiket a régészet jellegzetes temetkezési szokásukról - az urnamezős kultúra népének nevez.

Magaslati telepük a Jakabhegy tetején volt a település elpusztulása után az i.e. IX-VIII században a korai vaskor idején egy másik nép építette védelmi célból a hatalmas sáncokat. Ezek átlagosan2-5m magasak, de helyenként 6-8 m magasságot is elérik. Ókori latin és görög nyelvű írások bizonyítják, hogy i.e. VI-V. sz-ban illyr-pannon nép lakta.

Temetkezési helyük a földváron kívül, annak nyugati oldalán volt. Nyugat felé több száz halomsír emelkedik, melyek magassága változó, köztük 1-1,5 és 4-5 m magasak egyaránt találhatók. Valamennyi halomsír belsejében kőből vagy fagerendákból épült sírkamra van, melyet a halotti máglya fölé emeltek. Néhány szórványos a Jakab-hegyről származó lelet arra utal, hogy az i.e. II. században a földvárat a kelták kerítették hatalmukba és egészen a római hódoltságig, az időszámításunk kezdete körüli időkig megszállva is tartották.


Szent Jakab története

Július Szent Jakab hava. Jakab apostol, az idősebb, János apostol bátyja. Ők Péterrel együtt ott voltak a Táborhegyen, az Úr színeváltozásánál, és hármukat választotta ki Jézus, hogy mellette legyenek az Olajfák hegyén, amikor felkészült a kereszthalálra. Különös kitüntetésük ez volt: Péter az Egyház feje, Jakab az apostolok között az első vértanú, János pedig túlélte minden apostoltársát.

Szent Jakab holttestét, ereklyeként Spanyolországba vitték, ahol a legenda szerint csillag mutatta meg a helyet, hol helyezzék el. A hely neve: Csillag Rétje, latinul Campus Stellae, spanyolul: Compostella. Az itt épült nagyszerű Szent Jakab templom a VIII-IX. századtól kezdve Rómához és Jeruzsálemhez hasonló jeles búcsújáró hely lett a középkorban. Mindmáig sokan zarándokolnak Santiago de Compostellába.

Szent Jakab tisztelete Kővágószőlős környéke számára XIII. században vált jelentőségteljessé. Ennek hátteréből a következő események ismeretesek. 1213-ban a magyar nemesek közül Bánk bán veje Simon, és társai összeesküdtek Endre király felesége, Gertrúd ellen és meggyilkolták. A király Frankhonból szerzett új királynét az országnak, Jolántát, Courtenay Péter leányát, aki nagy kisérettel érkezett Magyarországra. Ekkor a király az új felesége francia káplánját, a nagyműveltségű Bertalant tette meg a nyugati országok felé küldött diplomatájává. Így Bertalan ismételten járhatott hazájába, de eljutott Spanyolországba, és elzarándokolt Compostellába is. 1218-ban Bertalan papot a király a pécsi püspökség élére helyezte.

Az új püspökségnek a pécsi egyház számára legmaradandóbb műve az volt, hogy a Mecsek vidékén addig külön-külön élő remetéket egy házba vonta össze, nekik adta a hegy tetején lévő falucskát templomával és az ősidők óta létező tavával együtt, életmódjukat pedig szabályozta. Mint compostellai zarándok, és Szent Jakab tisztelője a templomot és az új rendi közösséget Szent Jakab oltalma alá ajánlotta. 25 év múlva Özséb, esztergomi kanonok a Pilisben Kesztölc és Szántó között a mecseki közösséghez hasonló remeteséget alapított és az új intézménnyel egyesítette a Bertalan püspök által létrehozott remeteközösséget. Özséb kanonok remete Szent Pál pártfogása alá helyezte a rendet és mind a mai napig pálos rend néven működik ez az időközben sokat zaklatott közösség.

Szent Jakab zarándokai Compostellából tengeri kagylókkal tértek haza. Ez volt a zarándokút kézzelfogható emléke és bizonyítéka. Szent Jakabot is kagylókkal díszített zarándokkalappal szokták ábrázolni. Ha templomunk kapuja előtt a barokk portál csúcsán a kereszt alatt lévő kagylót látjuk, ez mindig compostellai Szent Jakabra és a Jakabhegyen lévő hajdani pálos remetékre emlékeztessen.








Ismét a pécsi pályaudvaron




Elhelyezkedése
Kővágószőlős (Magyarország)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 41″k. h. 18° 07′ 04″Koordinátáké. sz. 46° 04′ 41″, k. h. 18° 07′ 04″osm térkép ▼
Kővágószőlős (Baranya megye)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Baranya megye térképén