A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kőszikla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kőszikla. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. november 11., hétfő

Mogyorósbányai Kőszikla (Mogyorósi-szikla)

 A Mogyorósbányával szomszédos domb oldalában meglepően éles, szabdalt sziklafal áll őrt a táj fölött. A Kőszikla tetejéről a Gerecse egyik legélvezetesebb panorámájában gyönyörködhetünk, a hegység apró bérceit a Börzsöny és a Pilis magaslatai határolják.
Az éppen 300 méter alatt maradó Kő-hegy peremén bástyaként állnak a 4-6 méter magas sziklatornyok, lapos tetejükről parádés kilátást élvezhetünk a kellemes gerecsei tájra. A távolban a Dunakanyar torka látszik, amely fölé a Börzsöny erdőtömbje hatalmasodik, közvetlenül a partján pedig a Helembai-hegység sziklasora ad hátteret az esztergomi Bazilika kupolájának. Feltűnik a Pilis és a Budai-hegység, szemben a Nagy-Gete előtt eltörpül a Hegyes-kő. Alattunk a tokodi pincék épületei pöttyözik a szellősen beépített hegyoldalt, bal felé a Duna sávja csillog.
A hely érdekessége, hogy a többi gerecsei röggel ellentétben itt nem a tengervízben keletkezett, szokványos mészkövet találjuk, hanem forrástóban lerakódott édesvízi változatot. Maga a Kőszikla a dombot borító forrásmészkő szálban álló kibukkanása, mely a Kő-hegyen helyenként 10-15 méter vastagságú. A mészkőfelszínre érő vízfolyások szénsavtartalmukkal oldják a kőzetben jelenlévő karbonátot, majd a mélybe jutva hosszabb-rövidebb utat tesznek meg a hegy gyomrában. Amikor a víz forrásként a felszínre lép, hirtelen megváltoznak a viszonyok, ezért a széndioxid elillan, az oldott mész pedig elkezd kiválni. Az így keletkező forrásmészkő (egyéb nevein mésztufa vagy travertínó) bekérgezi a mederben heverő akadályokat (ágakat, törzseket, köveket és növényeket). A moszatok, mohák a vízből széndioxidot elvonva gyorsítják a folyamatot. A növényi részek később elbomlanak, helyükön lyukak maradnak - ennek következtében a forrásmészkő sokszor likacsos szerkezetű.
A Kőszikla oldala ezért is jó mászóhely; behatóbb vizsgálódással felfedezhetünk néhány nádszállenyomatot rajta. Magyarországon egyedül itt tudunk édesvízi mészkövön, biztosított falon sziklát mászni. A mai, szárazabb éghajlaton már nem csörgedeznek patakok errefelé, és a Duna is jóval északabbra folyik, így aztán a kereszttel is ékesített szirt korábbi földtörténeti korok forrásainak látványos, kiemelkedett maradványa. Több sziklatetőre is kijuthatunk, ne hagyjunk ki egyet sem, ugyanakkor legyünk óvatosak a nagy mélységek fölött!
A szikla mögötti réten elhelyezett emléktábla a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom-Esztergom megyei csillagász szakosztályát hirdeti. Évtizedek óta ezen a helyen rendezik meg a helyi csillagászok szakmai észlelő táborát.