A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pannonhalma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pannonhalma. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. augusztus 15., szerda

Augusztus 20. Pannonhalmán / Folytatás a posztban

    
Augusztus 20.
(hétfő)
A GYÓGYNÖVÉNYKERTI MŰHELYFOGLALKOZÁSOK KIVÉTELÉVEL
VALAMENNYI PROGRAM INGYENESEN LÁTOGATHATÓ.
A PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG ÉPÜLETEGYÜTTESE SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉN 9.00–18.00 ÓRA KÖZÖTT DÍJMENTESEN LÁTOGATHATÓ. BEJÁRAT A FŐKAPUN KERESZTÜL; A VÁRKÖRÖN LÉVŐ LÁTOGATÓI BEJÁRAT EZEN A NAPON NEM TART NYITVA.

9.00–19.00 óra
Az Arborétum és a Gyógynövénykert ingyenesen, önállóan látogatható.
9.00–18.00 óra
A Pannonhalmi Főapátság épületegyüttese és a Pannonhalmi Apátsági Galéria ingyenesen, önállóan látogatható. 
9.00–18.00 óra
A Pannonhalmi kiváltságlevél és a Szent László-féle összeíró oklevél egész nap megtekinthető a Főapátság Levéltárpedagógiai teremében. 
10.00 óra
Ünnepi szentmise a Bazilikában, utána Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjének bemutatása. 
10.00–18.00 óra
Fa körhinta és népi ügyességi fajátékok a Gyógynövénykertben. 
11.00–11.30 óra
Solymászbemutató Krecsák Zoltán solymásszal a Gyógynövénykertben
11.00–17.00 óra
A Pannonhalmi Apátsági Pincészetben minden egész órakor ingyenes szakvezetéses pincészeti látogatás kezdődik a szabadtéri kóstolóteraszról indulva. A Pincészet kóstolóteraszán lehetőség nyílik az apátsági borok megvásárlására, illetve fogyasztására az aktuális itallap szerint. 
11.00–18.00 óra
Kreatív műhelyfoglalkozások gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt
A Gyógynövénykertben illatzsákokat készítünk: gyógynövényekből, fűszernövényekből lakásillatosító keveréket, potpourrit állítunk össze. 
Önállóan felfedezhető az apátság természeti környezete: séta az Arborétumban és a Boldog Mór-kilátóhoz a „Szabad ég alatt a monostor körül!” című új felfedező füzetünkkel. 
11.30–12.00 óra
Dénesi Tamás levéltár-igazgató az érdeklődőknek bemutatja a Pannonhalmi kiváltságlevelet és a Szent László-féle összeíró oklevelet a Főapátság Levéltárpedagógiai termében. 
11.30–12.00 óra
Semsey Réka művészettörténész előadása a koronázási palástról a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában. 
11.30, 13.30, 14.30 és 15.30 órai kezdettel
Gyógynövénykerti vezetés (kb. 30 percben), amelynek középpontjában az öt legfontosabb pannonhalmi gyógynövény áll. 
13.00–13.15 óra
A szerzetesközösség napközi imája a Bazilikában, utána Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjének bemutatása. 
14.00–14.30 óra
Szabó Márton testvér előadása: Gyógynövények és szerzetesi hagyomány
Helyszín: Teaház terasza
14.30–15.00 óra
Semsey Réka művészettörténész előadása a koronázási palástról a Pannonhalmi Főapátság Főkönyvtárában.
14.30–15.00 óra
Dénesi Tamás levéltár-igazgató az érdeklődőknek bemutatja a Pannonhalmi kiváltságlevelet és a Szent László-féle összeíró oklevelet a Főapátság Levéltárpedagógiai termében. 
15.00–15.30 óra
Solymászbemutató Krecsák Zoltán solymásszal a Gyógynövénykertben 
15.30–16.30 óra
Orgonahangverseny a Bazilikában. 
Soós Gábor orgonahangversenye
Műsor: 
- Jan Pieterszoon Sweelinck: Ricercar
- Matthias Weckmann: Canzon in d (III.) 
- Johann Sebastian Bach: Toccata und Fuge in F-dur (BWV 540) 
- Gustav Merkel: Sonata Op. 30. in d-moll (közreműködik: Vadász Attila orgonaművész) 
 - Allegro moderato
 - Adagio
 - Allegro con fuoco
Közreműködik: Vadász Attila orgonaművész
- Koloss István: Fantasia in festum Sancti Stephani regis Hungariae
A koncerteken ülőhelyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik! 
16.00–16.30 óra
dr. Juhász-Laczik Albin atya előadása: Gyógyulás és elfogadás
Helyszín: Teaház terasza
16.00–16.30 óra
Semsey Réka művészettörténész előadása a koronázási palástról
Helyszín: Főkönyvtár díszterme
17.00–17.30 óra
Ünnepi vesperás – a szerzetesközösség esti imádsága – a Bazilikában, utána Szent István Pannonhalmán őrzött csontereklyéjének bemutatása. 
18.00–19.30 óra
Az új kenyér megáldása a Gyógynövénykertben. 
Népzenei koncert és táncház a Sárarany Zenekarral 
20.00 óra
„Hallgass, fiam, atyád intelmére.” Szent István király intelmei Imre herceghez
Szent István király szellemi végrendelete eleven hagyományként van jelen Pannonhalma monostorában. Fiához, Imre herceghez írott, és feltehetőn bencés szerzetesek által megfogalmazott intelmeit a monostoralapító király ünnepének estéjén évről évre egy színész és egy improvizatív zenész tolmácsolásában hallgathatjuk meg. 
Zenei improvizáció: Tóth Szabolcs szitárművész
Közreműködik: Znamenák István, Jászai Mari-díjas színészművész
Helyszín: a Pannonhalmi Főapátság Monostori kiállítótere előtti tér
Az előadáson ülőhelyek csak korlátozott számban állnak rendelkezésre, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik!

SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPE

2018. február 12., hétfő

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet / Folytatás a posztban

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe 7 055 hektár. A Tájvédelmi körzetFertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet több kisebb-nagyobb mozaikfoltból tevődik össze, a tájvédelmi körzet négy fő részét a Kisalföldi Meszes-homokpuszta, a Pannonhalmi-dombság, a Holt-Rába és a dunai Erebe-szigetek alkotják.
Ez az egyik legváltozatosabb élőhelyekkel bíró tájvédelmi körzete hazánknak. Gönyű térségében még a Dunával is érintkezik. A Ravazd térségében kialakult lankás dombok, a Pannonhalmi-dombság jelenti a fő terület magját. Elsősorban botanikailag és gerinctelen élővilágát tekintve jelentős ez a terület. Orchidea fajok tömegei találhatók itt a pókbangótól a mocsári kosboron át, a különböző nőszőfüvekig. A leánykökörcsin, a tavaszi hérics, a feketéllő kökörcsin, az árvalányhajak, mind-mind nagyon széppé teszik a gyepeket. A szitakötő fajok, lepkék százai jellemzik a gerinctelen állatvilágot. A madarak közül a fekete gólya, darázsölyv és a holló jelentős értéke a tájnak. Ugyancsak kiemelendőek a fokozottan védett gyurgyalag nagy telepei is.

Győr-tatai teraszvidék

A Dunát kavicsra rakódott homokból, illetve homokos löszből épült természetes töltés követi, ahonnan látni az Erebe-szigetek láncát. Ezek a szigetek a Nagy-Duna és mellékágai között lerakódott hordalékzátonyokból nőttek ki. A galériaerdőkben található néhány évszázados fekete nyár, amelyek szinte emberi beavatkozás nélkül nőnek, fejlődnek, pusztulnak. A madárvilág az áthatolhatatlan parti rekettyésnek köszönhetően háboríthatatlanul élhet. A táplálék bőségének köszönhetően sok vízimadárfaj él itt, például nagy kócsag, szürke gém. Gyakran látható jégmadár vagy barna kánya, a homokos löszfalban gyurgyalagok és partifecskék fészkelnek. Állandó látogatóként két igen ritka ragadozó tűnik fel, a halászsas és a kerecsensólyom.

A Gönyűi-erdő

A kisalföldi meszes homokbuckák alapja szintén folyami kavics, de a rárakódott homok szabad prédájává vált a szélnek, amely kialakította és folyton más és más helyre terelte a buckákat. A negyvenes években a területet intenzív művelés alá vonták, másutt a buckák beerdősültek, és a fák és az aljnövényzet gyökérzetükkel megfogták a homokot. A buckák déli oldalán melegkedvelő, az északi lejtőkön pedig a hűvösebb klímában otthonos fajok élnek. A csapadék kevés, de sok a napsütés, ezért a vidék eredeti növénytakarója homokpusztai gyep, boróka és kocsányos tölgy. A Gönyűi-erdőben tölgyek, borókák és szürke nyárfák mellett találjuk az igen ritka henye boroszlánt. A tisztásokon számos orchideafaj mellett szártalan csüdfű, fekete kökörcsin, sárga hagyma és az 1995-ben felfedezett Szent László-tárnics virágzik.

A Holt-Marcal

A Rába és a Holt-Marcal köze árterén ligeterdők, tocsogók, nádasok, legelők és morotvák váltogatják egymást. 110 madárfajt vettek itt számba, 77 fészkelő, mint a réti tücsökmadár, a fekete harkály, a jégmadár és a cigányréce. A gyirmóti Nagyrét a vonuló madarak kedvelt pihenőhelye. Ezen a kis területen 10 védett növényfaj él. A füzesekben a szibériai, a fátyolos és a sárga nőszirom, a vitéz-, a hússzínű ujjas-, a mocsári kosbor és a széleslevelű nőszőfű található. Van még nyári tőzike, réti őszirózsa, kornistárnics is. A vizekben gyakori a mocsári béka.

Sokorói (Pannonhalmi)-dombság

A három párhuzamos dombvonulatot mély völgyek választják el egymástól. Az eredeti erdőtakaró a gazdálkodás következtében jelentősen módosult, de az őshonos tölgyesek nagy rész túlélte a beavatkozásokat. Az erdőkben és a tisztásokon számos védett növény él , mint a tavaszi hérics, a nagyezerjófű, a tavaszi csillagvirág, az erdei ciklámen. A madarak közül legfontosabb a gyurgyalag, az emlősök közül a vadmacska legnagyobb számban e területen található.
A Pannonhalmi-dombság kultúrtörténeti értékei felbecsülhetetlenek. IV. Béla oklevele szerint ezen a területen eredt a szentként tisztelt Pannon-forrás; Géza még 1000 előtt itt telepíti le a bencéseket; a Szent Márton-hegyre épült bencés Pannonhalmi Bencés Főapátság lenyűgöző épületegyüttese és védett arborétuma feledhetetlen látvány (amely egyébként a világ legnagyobb bencés könyvgyűjteményét őrzi). Az  UNESCO Világörökség bizottsága a Pannonhalmi Főapátságot és közvetlen természeti környezetét 1996 decemberében a Pannonhalmi Bencés Főapátság magyar és egyetemes, egyházi és kulturális jelentőségének és értékének elismeréseként a világörökség részévé nyilvánította.


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...