A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sárvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sárvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. szeptember 7., szombat

Sárvár esti fényei





























A város legújabb közösségi tere, a Posta tér az itt lakók találkozóhelye is. Interaktív szökőkútja nem csak nappal, de esti fényekben is igazi éke Sárvárnak. 72 fúvókájába színes ledlámpákat építettek be, egyszerre játszik a víz, a fény és a zene.

































A Kossuth tér közepén játékos szökőkút áll, mely a város és a vizek szoros kapcsolatát idézi.

A festett fényű vízszínházat tavasztól őszig esténként fél tíztől csodálhatjuk meg a Kossuth téren.

Cím:
Sárvár, Kossuth tér














2019. augusztus 26., hétfő

Sárvár



 Sárvár város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése.
Neve a Gyöngyös-patak mellékén, mocsaras helyen épített erősségre utal; ez eredetileg földvár volt.
 Kr. u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen kelta település állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.
A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.
A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején a Kőszegi család birtokába került.
1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén állt Sársziget lakóinak.
1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Kanizsai Orsolya 1534-ben (vagy 1535-ben) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.
A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:
  • 1534-ben iskolát alapított,
  • 1537-ben pedig nyomdát.
A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.
1556-ban itt halt meg, s a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.
A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthori Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.
1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, az idegen csapatok novemberig maradtak itt.
Leírás a településről a 18. század végén:
"Elegyes Mezőváros Vas Várm. földes Ura Szily, Brentánó, és a’ Génuai Köz. Társaság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Gyöngyös vizénél, Szombathelyhez 4 mértföldnyire. Hajdan Nádasdy Grófoknak lakó helyek vala Vára, ’s könyvnyomtató ház is vala itten; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, néha a’ vízáradás ártalmas vidékjének."  
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:
  • 1895-ben cukorgyárat,
  • 1904-ben műselyemgyárat építettek;
fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.
A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.
A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.
A cukorgyárban 1998-ban állították le a termelést. A városban 1995-től kezdve ipari parkot építenek ki.


Látnivalók



  • A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
  • Szent László királynak szentelt római katolikus temploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
  • A Szent László-templom közelében áll a város első, 1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
  • Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először. 1830-ban és 1868-ban átalakították, 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént, 1556-ban.
  • A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
  • Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
  • Református templomát 1998-ban szentelték fel.
  • Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaságnívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
  • Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
  • A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
  • Az Xbox konzol nyitányára elkészült egységeket a főként a Flextronics sárvári üzemében gyártották.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.


Események, rendezvények

  • Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
  • Diákírók és Diákköltők Találkozója
  • Nemzetközi Folklórnapok
  • Nádasdy Történelmi Fesztivál






Híres emberek

  • Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás.
  • Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító.
  • Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója.
  • Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor.
  • Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
  • Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
  • Itt született 1612-ben Vitnyédy István Zrínyi Miklós a költő és hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
  • Itt született 1870-ben Vass József kalocsai nagyprépost, kereszténypárti politikus, a Bethlen-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere
  • Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza.
  • Itt született 1885-ben Rudas László marxista-leninista filozófus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.
  • Itt született 1892-ben (†1957) Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár.
  • Itt született 1910-ben (†1983) Burka Sándor klarinét és tárogatószólista.
  • Itt született 1916-ban (†2004) Majláth Mária színésznő
  • Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író.
  • Itt született 1918-ban Zimonyi Róbert (1918-2004) magyar olimpiai bronzérmes és amerikai aranyérmes evezős kormányos.
  • Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója.
  • Itt született 1923-ban Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész.
  • Itt élt ifjúkorában (1930-tól 1932-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő
  • Itt született és alkotott Németh Mihály (1926-2018) szobrászművész.
  • Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
  • Itt született 1931-ben (†1966) Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító.
  • Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
  • Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
  • Itt született 1953-ban Horváth Károly színész, bábszínész, díszlettervező
  • Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár.
  • Itt született 1966-ban Stekovics Gáspár képzőművész, fotográfus.
  • Itt született 1968-ban Illés Béla labdarúgó.
  • Itt született 1969-ben Fodor László Kossuth-díjas dzsesszzenész, zenepedagógus.
  • Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
  • Itt született Horváth József (1952-1998), aki Dániel Attila néven publikált, posztumusz kötetének címe: Idegmuzsika, megjelent 1999-ben. Zsédenyben nevelkedett, már kisiskolás korában tanárai elismerően beszéltek tehetségéről. Politikai nézetei miatt a kádári rendszerben elítélték és 12 hónapot töltött a fiatalkorúak börtönében. Az 1968-as lázadó fiatalok között szerepelt a versei miatt.
  • Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színháztagja.
  • Itt született 1984-ben Stieber Zoltán labdarúgó.






2017. január 16., hétfő

Sárvári Arborétum / Folytatás a posztban


A Nádasdy - vár szomszédságában helyezkedik el a 9,2 hektár területű Arborétum, ami országos jelentőségű védett természeti terület. Természetvédelmi kezelője az Őrségi Nemzeti Park.

 Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye

Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikoris III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.
1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően tiszafát, japánakácot és hársat ültettek túlnyomóan. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta. 
 Örökléssel 1868-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. 
A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található.
 Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. 
Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. 
 Elérhetőség:
ERTI Központ, Kutatóállomás és Arborétum
9600 Sárvár, Várkerület 30/A.
06-95/320-070 
E-mail: erti@erti.hu
Web: www.erti.hu/a-sarvari-arboretum-10-ha.html

Nyitva tartás:Április 1 - október 31.: 9:00-19:00
November 1 - március 31.: 9:00-17:00

Belépőjegy:4 éves kor alatt ingyenes
Gyermek (4 éves kortól): 150,- Ft
Diákigazolvánnyal: 150,- Ft
Nyugdíjas: 150,- Ft
Felnőtt: 250,- Ft

Bérlet:Családos: 1200,- Ft
Felnőtt: 1000,- Ft
Gyermek, diák és nyugdíjas: 600,- Ft

2015. szeptember 29., kedd

Sárvár / Folytatáshoz kattints a posztra


 Evangélikus templom
FOTÓK : Pan Peter12
Szombathelytől 25 km-re keletre,Celldömölktől 18 km-re nyugatra fekszik aRába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre a Kemeneshát határán.
A 84-es főúton Sopron és a Balaton felől is megközelíthető. Szombathely felől a 88-as főúton érhető el. Mindkét főút immár elkerüli a települést. Vasútállomása a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mellett van. 1913 és 1974között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Zalabérrel is.
A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban mégRábasömjént is.
 Hatvany-Deutsch-kastély


Már az őskorban lakott hely volt, amit neolitikus edénytöredékek, bronzeszközök és temetők leletei bizonyítanak. Földvárpuszta majornál későbronzkori földvár maradványait tárták fel.
Kr.u. 10-ben a térséget a rómaiak hódították meg, és Bassiana néven alapítottak települést mai Sárvártól északra, a Gyöngyös torkolatának közelében, ahol a borostyánút átkelt a Rábán. Korábban az átkelőhelyen keltatelepülés állt; az ő erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. Az út védelmére épített római erőd maradványait a Gyöngyös-patak keleti oldalán, az Óvár nevű helyen találták meg.
A Karoling-kori lakosság 9. századi temetőjét a Végmalomnál tárták fel.
A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen a Gyöngyös és a Rába összefolyásánál építettek földvárat, amit először 1192-ben említenek. A vár az 1280-as évekig királyi tulajdon volt, majd a feudális anarchia idején aKőszegi család birtokába került.
1327-ben Köcski Sándor foglalta vissza Károly Róbertnek a Németújváriaktól, és a király 1328-ban kiváltságokat adományozott a mai belváros területén álltSársziget lakóinak.
1390-ben Zsigmond király a Kanizsai családnak adományozta, majd miután azok hűtlenné váltak, 1403-ban megostromolta, és visszafoglalta tőlük. 1405-ben a lázadó Ludányiak fosztották ki a várost. 1409-ben Ozorai Pipó lett Sárvár birtokosa, majd 1424-ben a Kanizsaiak visszaszerezték úgy, hogy elcserélték Simontornyára. 1444-ben a vár a Rozgonyiaké lett, és a Kanizsaiak 1454-ben eredménytelen ostrom után csak árulással tudták visszafoglalni. 1532-ben a török sikertelenül ostromolta; eközben száz sárvári esett el a mezőváros és a vár védelmében. Kanizsai Orsolya 1534-ben (1535-ben?) feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, és a hozomány részeként Sárvár is a Nádasdy család tulajdona lett.
A művelt humanista Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban:
  • 1534-ben iskolát alapított,
  • 1537-ben pedig nyomdát.
A nyomda élére az iskola tanítóját, Sylvester Jánost nevezte ki, ő pedig lefordította és 1541-ben itt nyomtatta ki az Újtestamentum fordítását: ez lett az országban az első, magyar nyelven nyomtatott könyv.
1556-ban itt halt meg, a vár földjében nyugszik Tinódi Lantos Sebestyén.
A vár ura volt Nádasdy Ferenc, a „fekete bég” – az ő özvegye volt Báthory Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.
1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, a francia csapatok novemberig maradtak itt.
Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését:
  • 1895-ben cukorgyárat,
  • 1904-ben műselyemgyárat építettek;
fellendült a kisipar és a kiskereskedelem, nőtt a lakosság.
A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat. Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a műselyemgyár bezárása után sok lakos kivándorolt Franciaországba, illetve Belgiumba.
A második világháború után új üzem kezdett itt működni, a Baromfifeldolgozó Vállalat, majd 1957 után újabb üzemeket telepítettek Sárvárra. A kőolajkutatók 1961-ben olaj helyett gyógyvizet találtak; ezután a fejlesztésben egyre nagyobb szerepet kapott a gyógy-idegenforgalom. 1968 óta Sárvár ismét város. 1978-ban költözött a Nádasdy-várba Sárvár művelődési központja.
 Kinizsi utca, egykori iskola, itt tanított Gárdonyi Géza 1883-1884-ben


Látnivalók


  • A Nádasdy-vár elődje 13. századi. Több átépítés után a 17. században a Nádasdyak építették ki reneszánsz várkastéllyá. Legnagyobb látványossága a díszterem, aminek freskóit 1653-ban és 1769-ben festették.
  • Szent László királynak szentelt római katolikustemploma középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át. A Rákóczi-szabadságharcban a templom elpusztult, és 1732-ben barokk stílusban építették újjá. 1830-ban klasszicizálták, utoljára 1926-ban építették át. Előtte áll az 1701-ben készült Krisztus-oszlop.
  • A Szent László templom közelében áll a város első,1535-ben alapított iskolája. Az emeletet 1830-ban húzták rá. Itt tanított Gárdonyi Géza is.
  • Az egykori Sár község római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték. A templomot 1454-ben említik először.1830-ban és 1868-ban átalakították, a 20. századi átépítéskor neogótikus külsőt kapott. A templom mellé temették Tinódi Lantos Sebestyént 1556-ban.
  • A hegyközség kálváriatemplomát 1758-ban építették; 1800-ban kapta mai formáját a két toronnyal.
  • Evangélikus templomát 1836-ban építették klasszicista stílusban.
  • Gyógy- és Wellnessfürdő: a termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaságnívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte azEUROPESPA-med minőségi díjat. 2008-ban a Magyar Fürdőszövetség Minősítő Bizottsága a fürdőt a legmagasabb, négycsillagos kategóriába sorolta.
  • Hatvany-Deutsch-kastély (más néven Cukorgyári-kastély) az egykori cukorgyár mellett egy ősparkban áll. Az épületet báró Hatvany Béla építtette 1898–99-ben. Tervezője Schannen Ernő budapesti műépítész volt. Jelenleg üres, eladás alatt áll, nem látogatható.
  • A csaknem tíz hektár területű arborétumot 1802-ben alapították. Nemesítő telepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert segíti az erdészeti növénynemesítést.
  • Az Xbox konzol nyitányára elkészült egységeket a főként a Flextronics sárvári üzemében gyártották.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
 Kossuth tér, balra a Városháza


Események, rendezvények

Hagyományosan október utolsó szombatján rendezik meg a Simon-Júdás vásárt. Az eseményre piactérré alakul a város főutcája a csatlakozó utcákkal.
 Szent László templom


Híres emberek

  • Itt építette ki főúri és kultúraszervező központját az 1530-as években Nádasdy Tamás
  • Itt tevékenykedett 1534-től 1543-ig Sylvester János nyelvtaníró és bibliafordító
  • Itt tevékenykedett 1541 és 1543 között Abádi Benedek nyomdász, a magyarországi első magyar nyelvű könyv kinyomtatója
  • Itt tevékenykedett az 1550-es években Szegedi Körös Gáspár (Caspar Fraxinus Zegedinus) orvosdoktor
  • Itt halt meg 1556-ban Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar epikus költészet jelentős alakja
  • Itt született 1564-ben Beythe András botanikus.
  • Itt született 1948-ban Hegedűs Csaba olimpiai aranyérmes kötött fogású birkózó.
  • Itt született 1937-ben Fendrik István sugárbiológus.
  • Itt született 1910-ben (†1983) Burka Sándor klarinét és tárogatószólista.
  • Itt született 1612-ben Vitnyédy István Zrínyi Miklós a költő és hadvezér közeli barátja és ügyvédje.
  • Itt tanított 1883/84-ben Gárdonyi Géza
  • Itt született 1885-ben Rudas László egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
  • Itt született 1892-ben (†1957) Komondy Zoltán gépészmérnök, műegyetemi tanár
  • Itt töltötte gyermekéveit Kabos László komikus, színművész.
  • Itt született 1918-ban Urbán Ernő Kossuth-díjas író
  • Itt élt ifjúkorában (1930-32-ig) Kónya Lajos Kossuth-díjas költő
  • Itt született 1931-ben (†1966) Horváth István Károly klasszika-filológus, egyetemi oktató, műfordító.
  • Itt halt meg 1921-ben III. Lajos bajor király, országának utolsó uralkodója
  • Itt született 1954-ben Lakner Tamás hegedűművész, zenetanár
  • Itt született 1977-ben Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja.
  • Itt született Horváth József (1952-1998), aki Dániel Attila néven publikált, posztumusz kötetének címe:Idegmuzsika,megjelent 1999-ben. Zsédenyben nevelkedett, már kisiskolás korában tanárai elismerően beszéltek tehetségéről. Később azonban származása miatt (ősei cselédek voltak a zsédenyi kúriában)nem tudott sikereket elérni. Politikai nézetei miatt a kádári rendszerben elítélték és 12 hónapot töltött a fiatalkorúak börtönében. Az 1968-as lázadó fiatalok között szerepelt a versei miatt.
  • Itt született 1984-ben Savanyu Gergely színművész, a Soproni Petőfi Színház, korábban a Szegedi Nemzeti Színháztagja.
  • Itt született 1923-ben Fülöp Kálmán dalszövegíró, költő, színész
 A 2014-ben elkészült Posta tér



 Szent László templom


 Városháza


 A Nádasdy-vár


Nádasdy-vár


Elhelyezkedése
Sárvár (Magyarország)
Sárvár
Sárvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 15″k. h. 16° 56′ 08″Koordinátáké. sz. 47° 15′ 15″, k. h. 16° 56′ 08″osm térkép ▼
Sárvár (Vas megye)
Sárvár
Sárvár
Pozíció Vas megye térképén