A következő címkéjű bejegyzések mutatása: búcsújáróhely. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: búcsújáróhely. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 24., szerda

Feketevár a kelták városa / Folytatás a posztban

 NagymartonBurgenland és Magyarország közelében, a Rozália-hegység és Bucklige Welt határán.
 A mezőváros a Kőszegieké, Königsbergeké és Esterházyaké volt egykoron, 1362-ig a Magyar Királysághoz tartozott.

Nevezetességei

Épületek

  • Feketevár vára (németül: Schloss Schwarzenbach) a Schlossbergen
  • Római katolikus Szent Bertalan templom
  • Maria Bründl-kápolna, búcsújáróhely
  • Árvízi emlékkereszt az 1895-ös árvíz áldozatainak emlékére
  • Eggenbuch-kápolna
  • Óvoda
  • Temető és ravatalozó
  • Múzeumnak otthont adó kilátótorony a kelta élményparkban
  • Restaurált kelta építmények
  • Pessenlehner-malom
  • Mezőváros Háza
  • Tűzoltóház
  • Iskola
  • Ifjúsági ház
  • Tévé-adótornyok
  • Víztornyok
  • Maria Bründl-kápolnához vezető keresztúti állomások
  • Nepomuki Szent János-szobor
  • Kegyképek

Parkok

  • Park a mezőváros bejáratánál
  • Karl Weber-park
  • Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
  • Játszótér

Természeti nevezetességek


Múzeumok

  • Szabadtéri múzeum: kelta sáncrendszer
  • Múzeumnak otthont adó kilátótorony a kelta élményparkban
  • Őstörténeti túraút
  • Kiállítások a városházán

Színház és zene

  • Az SC Schwarzenbach színházi előadásai
  • Néptánccsoport

Rendszeres rendezvények

  • Kelta ünnep
  • Farsangi felvonulás
  • Feketevári kultúrnap
  • Tűzoltóbál
  • Sportolók farsangi jelmezbálja
  • Munkások virágbálja
  • Parasztbál
  • Az ifjúsági klub bálja

Elhelyezkedése
Feketevár (Ausztria)
Feketevár
Feketevár
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 38′ 59″k. h. 16° 22′ 50″

2017. január 19., csütörtök

Magyarlukafa / Folytatás a posztban


 Magyarlukafa község Baranya megyében, a Szigetvári járásbanSzigetvártól északra.

 Magyarlukafát az oklevelek 1236-ban (más forrás szerint 1234-ben) említették először az oklevelek, Luca alakban írva, majd 1395-ben Lucafalwa,1408-ban Lukafalwa, később Lukafa, Lukafalwa írásmóddal említik.
A falut a török idők után sokáig csak mint pusztát említették kevés magyar lakossal. 1772-ben németek érkeztek ide, akik a faluban letelepedve üveghutát létesítettek itt. A település lakói emellett nagy számban foglalkoztak makkoltató disznótartással is, kihasználva a Zselic hatalmas erdőségeinek lehetőségeit.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

 A falu egyetlen műemléke egy tájházzá alakított népi lakóház, az egykori általános iskolában pedig Lukafa Galéria névvel kiállítótermet rendeztek be. A település turisztikai értékét ezek mellett a három közeli halas- és horgásztó és a zselici tájvédelmi körzet jelenti. Sok látogatót vonz Magyarlukafára a Vendel-napi búcsú is.





Elhelyezkedése
Magyarlukafa (Magyarország)
Magyarlukafa
Magyarlukafa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 54″k. h. 17° 45′ 18″Koordinátáké. sz. 46° 09′ 54″, k. h. 17° 45′ 18″térkép ▼
Magyarlukafa (Baranya megye)
Magyarlukafa
Magyarlukafa
Pozíció Baranya megye térképén

2015. október 29., csütörtök

Vértessomló / Folytatáshoz kattints a posztra


 A Vértes hegység ÉNY-i részén, a Somlyó-hegy lábánál található az 1300 lakosú Vértessomló. Tatabányától 9 km-re DNY-ra, Várgesztestől 6 km,Környétől 5 km távolságra.
 A település már a római korban is lakott hely volt. Környékén gyakran találtak római kori leleteket. Találtak itt a múlt sz. elején un. FŰTŐPINCÉKET, melyeket a rómaiak a házaik fűtésére alkalmaztak.
Első okleveles említése 1326-ból való Semyenfelde (Semjénfölde) alakban. Csák nemzetségbeli István fiai 1326-ban átadták Károly Róbert királynak csereképpen.
1426-ban Zsigmond király idején SOMOLYA, a törökdúlás után Pusztasomlyó , majd Bakonysomló néven van említve. Jövedelme a tatai vár fenntartását szolgálta. 1453 táján ez a vértesi település is elpusztult, s hosszú ideig lakatlan is maradt.
1643-ban a Zichyek, 1697-ben a Krafftok tulajdonát képezte.
1727-ben az Esterházy család birtokába került, a tatai uradalomhoz tartozott.
Esterházy József telepítette be német telepesekkel. A telepítési szerződésben Puszta-Somló néven van említve. Ezt a Somló nevet német telepesei a maguk kiejtése szerint Semle hangzással ejtették, a helytartótanács e hibás kiejtés nyomán Zsemlyére torzította el a település nevét, mely aztán rajta is maradt 1890-ig, mikor miniszteri rendelettel a Vértessomló elnevezést kapta.
A település melletti erdő szélén 1736 előtt kis kápolna állt, melynek szomszédságában egy remete lakott. 1736-ban Esterházy József a düledező kápolnát megnagyobbíttatta, szentéllyel látta el. Egy bécsi kereskedő felesége, Fahrer Mária pedig a bécsi kapucinusok templomában őrzött Mária kegykép másolatát készíttette el a kápolna számára, melyhez a vidék népe hamarosan sűrűn kezdett zarándokolni. A község ez alapján vált búcsújáró hellyé, ahova különösen Sarlós-Boldogasszony napján zarándokoltak. 1875-ben a kápolnát templommá alakították.
A falu lakosai bányászattal, faszénégetéssel, mészégetéssel foglalkoztak.

Vitányvár


Vitányvárról és a tőle délebbre fekvő szomszédos Gerencsérvárról egy legenda is fönnmaradt:
Vértessomló közelében, attól kissé keletre található. Építtetőjének nevét nem ismerjük. A Vértes északi, lejtőjén emelkedő, szabálytalan ötszög alakú várat, melynek kapuja a nyugati, legmeredekebb oldalon helyezkedik el Károly Róbert király idejében 1324-ben említik először írásos források. Ekkor már ismertek várnagyai is. A várnak valószínűleg udvara és kútja nem volt, a vizet feltehetőleg a Vértes közeli forrásaiból szállították ide. Erre egy 1450-ből ránk maradt feljegyzésből is következtetni lehet, mely szerint "Kálnai Péter várnagy elfogta Novák Pál tatai polgárt, aki borszállítmányával Héregről hazafelé tartott és azt borával, szekerével, ökreivel együtt Vitány várába hurcolta". A várhoz Károly Róbert idejében 35 község tartozott.
"Az ifjú nemes, Hédervári Imre volt az időben Vitányvár ura. A délebbre fekvő Gerencsérváré pedig a büszke, keményszívű Újlaki Miklós. Újlaki egy német grófhoz akarta feleségül kényszeríteni leányát, Krimhildát, a vár alázatoslelkű, csendesszavú tündérét, de Krimhilda titokban már jegyese volt Hédervárinak, s az ifjú lovag egy éjszaka leple alatt meg is szöktette szerelmesét és várába vitte. Több sem kellett a büszke apának, nekirontott katonákkal, ágyúkkal Vitány várának. Azonban hiába lőtte, ostromolta, nem tudta bevenni. Jól megépített vár volt, jól is védték. Talán el sem esik, ha egy álnok várbeli el nem árulja a titkos utat, s azon keresztül be nem vezeti Újlakit a várba. A folyosó egyenesen Hédervári dolgozószobájába nyílt. A meglepett várurat Újlaki leütötte, majd leányát magával hurcolva otthagyta Vitányt. Otthon szörnyű büntetés várt a szerencsétlen lányra: atyja elevenen befalaztatta a vár egyik pincéjébe. Ott is pusztult volna el, ha a vár öreg szolgája ki nem bont egy nyílást az újonnan készült falban, s azon keresztül nem élelmezi. Hédervári közben felgyógyult, és Újlaki erőszakossága miatt panaszra ment egyenesen Mátyás királyhoz. Mátyás nem azért állt igazságos király hírében, hogy ilyesmit szó nélkül hagyjon. Egy szép napon kürtös vitéz jelent meg Gerencsérvár felvonó hídja előtt, jelezve a király érkeztét. De közben Újlaki megtört esztelen tettének súlya alatt. Már nem a gőgösszívű főúr, hanem szerencsétlen apa. Mikor azonban kiderült, hogy leánya mégis él, boldogan öleli keblére, örömmel adja nőül a szomszéd vár urához."

Nevezetességei

    • Vitányvár XIV. sz-i romjai (gótikus, országos jelentőségű műemlék) és környezete
    • Harangláb
    • Erdészház
    • Búcsújárók huszártornyos római katolikus műemlék temploma (barokk freskók, 1870-es évek, zarándokhely, Mária kegyhely országos jelentőségű műemlék)
    • Klasszikus római katolikus kápolna (1970-es évek, országos jelentőségű műemlék)
    • 41 helyi védettség alatt álló épület
    • Régi iskola épülete
    • Harangtorony
    • Kálvária
    • Eszterházy-kastély
  • Természeti vonzerő
    • Vitányvári Parkerdő
    • Mátyás-kút
    • Szarvas-kút
    • Szép Ilonka forrás
    • Bányatavak
    • Nagy-Somlyó-hegy
    • Tojásgurító-domb
    • Szegfű-domb

Rendezvények

  • Tojásgurítás (húsvéthétfő, ez a leglátogatottabb rendezvénye, a két nap alatt 2000 fő is eljön a környező településekről)
  • Májusfaültetés- és húzás
  • „Kristkindlik” járása (karácsony, mintegy 1000 fő látogatja a környékről)
  • Falunap (május)
  • Márton-nap (november)
  • Hagyományos búcsú (július, november)
  • Szent Borbála, a bányászok védőszentjének ünnepe
  • Ádvent első vasárnapja Betlehem-állítás.

Elhelyezkedése
Vértessomló (Magyarország)
Vértessomló
Vértessomló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 40″k. h. 18° 21′ 48″Koordinátáké. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″osm térkép ▼
Vértessomló (Komárom-Esztergom megye)
Vértessomló
Vértessomló
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

2015. október 27., kedd

Péliföldszentkereszt / Folytatáshoz kattints a posztra



























Péliföldszentkereszt Bajót település része Komárom-Esztergom megye északkeleti részén, a Gerecse keleti nyúlványain, a BajnaNyergesújfalu és Bajót közötti területen. Régi búcsújáró hely13. századi temploma műemlék. Egy kálvária is található itt.


























Péliföldszentkereszt és környéke ősidők óta lakott hely, melyet a közelében található Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár, valamint az Öreg-kő sziklafalában lévő Jankovich-barlangban megtalált ősembermaradványok a solutréei és magdaléna kori kultúra számos ritka emlékeivel is bizonyítanak.


























A települést az oklevelek 1243-44-ben említik először, Peel (Pél) néven (Dl.4704), majd 1262-ben Pel alakban. 1358-ban a Nagymartoniak Bajót és Pél felének birtoklását igazolandó IV. Béla király 1243/44 körüli oklevelét mutatták fel. 1265 előtt Buken comes (ispán) volt itt birtokos, azonban miután örökös nélkül halt meg, a király a birtokot Hontpázmány nemzetségbeli Ármai Pál veszprémi püspöknek és Benedek comesnek adta, de Buken özvegye visszakövetelte. 1307-ben Péli Halyfa fiai itteni földrészüket eladták a Bajótiaknak, és határát leírták. 1325-ben Szentemágócs nemzetségbeli Olaszi Fewlde fia János öröklött péli birtokát szintén a Bajótiaknak adta el.Nagy valószínűséggel a török időkben lakatlanná vált, innen eredhet nevének Péliföld alakja: „prelidum Péliföld”. A Szent-Kereszt névrész temploma nevére utal.Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtetett a nazarénusoknak, akik 1763 és 1770 között működtek itt. Utánuk a pálos rend letelepítését kísérelték meg először 1866 és 1867, majd 1903 és 1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága vette át.1950-ben a szalézi rendet feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950-1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett.1988 és 1994 között a Nyolc Boldogság katolikus közösség lakta a kolostorépületet. 1992-től kezdve fokozatosan visszaköltözött a kolostorba a szalézi rend, jelenleg is ők üzemeltetik a helyet.


























Elhelyezkedése
Bajót (Magyarország)
Bajót
Bajót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 38″k. h. 18° 33′ 21″Koordinátáké. sz. 47° 43′ 38″, k. h. 18° 33′ 21″osm térkép ▼
Bajót (Komárom-Esztergom megye)
Bajót
Bajót
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén