A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csárda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csárda. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 23., vasárnap

Zsombó / Folytatás a posztban



 Szegedtől északnyugatra, ForráskútSzatymaz és Bordány közt fekvő település.
Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.
A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.
A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.
1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.
A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárdanevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.
1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Nevezetességei

  • A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
    Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
  • A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
  • 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
  • A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
  • A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
  • Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.

Híres emberek

  • Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)


Elhelyezkedése
Zsombó (Magyarország)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′k. h. 19° 59′Koordinátáké. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′osm térkép ▼
Zsombó (Csongrád megye)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Csongrád megye térképén

2015. november 15., vasárnap

Magyarszék / Folytatáshoz kattints a posztra


Magyarszék község Baranya megyében, a Komlói járásban, 19,9 km-re északra Pécstől.
Közúton a 66-os főúton, vasúton a 47-es számú (Dombóvár–Komló) vonalon.

Nevének eredete

A település nevének szék eleme vizes, ingoványos területet jelent.
 Az 1930 körül Magyarszék, Németszék és Kishertelend egyesítésével kialakított község a Baranyai-Hegyhát kapujának tekinthető település. A középkor óta folyamatosan lakott. A 18. században érkeztek német lakosai, akik külön települést kezdtek kialakítani (Németszék). Ugyanekkor épült be Kishertelendpuszta. A település gondozott portái, jellegzetes pajtái jelzik német eredetű lakosságát.
A települést nem mindig nevezték Magyarszéknek. Neve először 1332-ben bukkant fel Zeek alakban. A népi etimológia azt tartja, hogy „Szent Istvánt követő időkben itt Szék, az az bíráskodás tartatott”.
Magyarszék területén, a Baranya-csatorna völgyében haladt át az a fontos, belső római útvonal, ami Sopianaet Arrabonával és/vagy Brigetióval,Gorsiummal, Triccianával, esetleg Aquincummal kötötte össze. Magyarszéken útépítés során római út maradványai kerültek napvilágra, ami Mánfán és Magyarszéken keresztül vezetett Oroszló irányába. A szántóföldeken egy római katona sírkövére is rábukkantak. A sírkő a római katolikus templom falán található.
Nagyon kis falvakból álló, de sűrű Árpád-kori településhálózatot sejthetünk Magyarszék határában. Az Árpád-kori - középkori Szék egykori temploma a falu közelében, talán a mai templom alatt vagy annak közvetlen környékén állhatott.
Magyarszék első írott említését a 14. század első harmadából, tehát jóval a falu keletkezése, legalább két évszázaddal az első Árpád-kori településnyomok után ismerjük, amikor a település már korántsem tekinthető aprófalunak. Szék a pápai tizedjegyzékekben: 1333. Item Petrus de Zeek solvit II. pensas. (RCPH 266.) Magyarszék már 1332 előtt létezett, ebben az időszakban nagy falunak számított. Egy 1397-es adat szerint Szék már a pécsi káptalan birtoka volt. Egy 1620-ból származó levél bizonyítja, hogy Széken és környékén fennmaradt a katolikus egyházi élet a tizenöt éves háború után is, valószínűleg az egész hódoltság korában. Ebben Széknek központi, irányító szerepe volt, hiszen négy fiókplébániával rendelkezett (Hertelend, Barátúr, Pölöske, Mánfa).
Egy 1698-ben készült összeírás már Szék pontos népességadatait, lakóinak nevét, gazdasági mutatóit és egyéb fontos adatait is közli:
  • 1. A hely egy mérföldre van észak felé Pécstől.
  • 2. Van 80 iugerum ugaron hagyott dimbes-dombos szántóföldje, 7,5 fossor megművelt szőleje és 20 műveletlenje. Van 13 kaszáló rétje. Összesen 6 kaszáló cserjés. A környéken 3 órai távolságban vannak makkoltató erdei.
  • 3. 6 lakatlan telek, 4 elhagyott.
  • 5. Egy malom.
  • 8. E falu minden lakója katolikus.
A falu tehát már rendelkezett malommal, ami minden bizonnyal a Baranya-csatornán üzemelhetett.
Az 1714. évi pécsi zsinat szerint már volt plébánosa Széknek. A régi templom elpusztult, ezt az 1721. évi visita canonica során írták: „… A templomot harmadrészben romban állót írja le, mely azonban hajdan igen szép lehetett s ajtai csiszolt kövekből s régi idők módjára ékes czifraságokkal van ellátva, melyek úgy mint hasonló ablakok régi fényét igazolják….” „E régi templom Szt. István tiszteletére épült, s ekkor ugyan kijavíttatott, mégis később újat kelle építeni, mely 1758-ban lett a Szt. Angyalok tiszteletére felszentelve…”
A török időkben és a visszafoglaló háborúk után, a 18. század középső harmadában németek települtek be. Így jött létre Németszék falu. A 18. században a Magyarhertelendhez tartozó puszta területre 1780 körül német anyanyelvű kisházasokat telepítettek. Ebből alakult ki később Kishertelend néven külön község. A mai község 1930-ban jött létre a fenti három falu egyesítésével, neve ekkor Baranyaszék volt.

Nevezetességei

  • Római Katolikus templom
  • Patakvölgye Pihenő Park




Elhelyezkedése
Magyarszék (Magyarország)
Magyarszék
Magyarszék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 48″k. h. 18° 11′ 48″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 48″, k. h. 18° 11′ 48″osm térkép ▼
Magyarszék (Baranya megye)
Magyarszék
Magyarszék
Pozíció Baranya megye térképén

2015. október 16., péntek

Kondoros / Folytatáshoz kattints a posztra









 A 44-es főút mentén található, Szarvastól 22 km-re délkeletre, Békéscsabától 22 km-re északnyugatra, Orosházától 25 km-re északkeletre fekszik.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 126-os számú (Kisszénás–Kondoros) vonalán érhető el. A vasútállomás közvetlenül Kisszénás után található.
 Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. 1403-ban már Kondorosegyháza néven olvashattunk róla. A 16. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri várszámára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult. Kondorospusztát báró Harruckern János György kapta meg adományként. 1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája.
A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Petőfi István - Petőfi Sándor testvéröccse - kiscsákói gazdatiszt javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Ő volt az önálló község első pénztárnoka. Kondoros híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt,Csernus Tibort. A kondorosi határ természeti kincsei a védett növények: bókoló zsálya, vetővirág, nyúlánk madártej, pusztai meténg, a törpe mandula. A környék igen gazdag apróvadban, de nem ritka az őz sem. A kerékpáros turizmus kedvelői örömére csillagtúra útvonalak is indulnak Kondorosról. A betyárhagyományok ápolására teremtették meg 2001-ben a Kondorosi Betyárnapok mára országos hírűvé lett rendezvénysorozatát.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

  • Kondorosi Csárda

Nevezetességei


  • Geistcsákó major – kastély, kápolna, uradalmi cselédház (é. sz. 46° 43′ 10″,k. h. 20° 47′ 20″ )
  • Kondorosi Csárda
  • Elhanyagolt zsidó sírkert, a Hilf és a Weisz család síremlékeivel.
  • Batthyány–Geist-vadászkastély (é. sz. 46° 42′ 04″k. h. 20° 45′ 02″ )

Híres szülöttei

  • Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó (1938. augusztus 16. –)
  • Csernus Tibor festőművész (1927-2007. szeptember 7.) Munkácsy-díjas (1952, 1963), 1997-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
  • Kepenyes Pál világhírű szobrászművész (1926. december 28. –)
  • Laurinyecz András (Kondoros, 1927. jan. 24. – Bp., 1957. nov. 29.): egyetemi hallgató, bányász.
  • Vajgel Mihály (Kondoros, 1932. november 28. – Szeged, 1961. december 13.): zenész
  • Kondorosi Csárda
A Batthyány-Geist-vadászkastély kápolnája

Elhelyezkedése
Kondoros (Magyarország)
Kondoros
Kondoros
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 25″k. h. 20° 48′ 00″Koordinátáké. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 20° 48′ 00″osm térkép ▼
Kondoros (Békés megye)
Kondoros
Kondoros
Pozíció Békés megye térképén

2015. október 7., szerda

MECSÉR - RIGÓPUSZTA / Többi képért kattints a posztra


 A nádfedeles épületekből álló tanya a festői szépségű Szigetköz és a Fertő-Hansági Nemzeti Park közötti Rigópusztán található. Egy természetesen, korhű világ az ausztiai-szlovák határnál, az M1-es autópályától mindössze 5 percnyire, Bécstől 100 km-re. A nádfedeles csárdában magyar ételkülönlegességeket kínálnak, melyeket kemence és kandalló tüze mellett fogyaszthatunk el. E csárda jellegű fogadó 1804-ben épült. A térség már akkor kedvelt kereskedelmi útvonal volt, mint a vízen és szárazon egyaránt. Az éhező, szomjazó gulyásokat, csikósokat, kereskedőket, kik jószágukat, portékájukat vitték vásárba, már ekkor az alapító Rigó Károly látta vendégül az akkor még kietlen PUSZTÁN. Mecsér, Rigópusztán megtanulhatod a természetes lóhoz értést az alapoktól kezdve. 10 hektár területen a Szigetköz szívében sátorozhatsz, lovagolhatsz és megkóstolhatod Dönci Csárdájának kemencében sült finom falatjait.


SZIGETKÖZ 027

SZIGETKÖZ 028


SZIGETKÖZ 029


SZIGETKÖZ 030

SZIGETKÖZ 031


SZIGETKÖZ 032


SZIGETKÖZ 036


SZIGETKÖZ 037


SZIGETKÖZ 040


SZIGETKÖZ 045

Elhelyezkedése
Mecsér (Magyarország)
Mecsér
Mecsér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 50″k. h. 17° 28′ 34″Koordinátáké. sz. 47° 47′ 50″, k. h. 17° 28′ 34″osm térkép ▼
Mecsér (Győr-Moson-Sopron megye)
Mecsér
Mecsér
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén