A következő címkéjű bejegyzések mutatása: falumúzeum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: falumúzeum. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 24., péntek

A néphagyományok Szennán elevenen éltek. / Folytatás a posztban



"A néphagyományok Szennán elevenen éltek." A Zselicben ez a település őrizte meg legtovább népi viseletét, az I. világháborúig mindenki ezt hordta. A ruhák legfőbb alapanyaga a házivászon volt, melyet maguk szőttek. A hagyományos paraszti szövés szempontjából Szenna volt az egyik legjelentősebb település. Így készült a férfiaknak az ing és a redős bőgatya, a nőknek pedig a ráncba szedett pendely, az alsószoknya és a fehérnemű.
 A 

 szennaiak gyönyörű, díszes népviseletben jártak. A nők ezervirágú, színes bőszoknyát, fehér, gombos harisnyát, pompás pruszlit hordtak, a fejükön drótra épített nefelejcses, búzakalászos, aranyozott kontyot viseltek. A férfiak a bőgatyához paszpalléros inget, kidíszített pruszlit, fekete kalapot és csizmát hordtak. A környező erdők fáiból a használati tárgyaikat maguk faragták, sőt még eladásra is kerültek a remekművekből. A korosabb emberek tudták még a szennai ugróst, a karikást és a verbunkot. A pávadalt és sok más helyi népdalt egyik-másik asszony még énekelgette.


 Csodálatos látványt nyújt a falu központjában a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, az 1982-ben Európa-Nostra díjjal elismert Falumúzeum. Érdekessége,  hogy Somogy-megye legszebb emlékeit gyűjtötte egy csokorba, a talpas-favázas lakóházakat, a hozzátartozó gazdasági építményekkel, hagyományőrző berendezési tárgyakkal. A Skanzen létrehozásának gondolata az 1960-as évtized végén az 1970-es évek elején fogalmazódott meg. Először, 1975-76-ban a rinyakovácsi, másodikként a kisbajomi, utána a csökölyi, majd a nagykorpádi, végül, a somogyszobi parasztházat szállították ide, a több mint 1,5 hektáros területre.
 A múzeum közepén tornyosul az egyszerű formájú, karcsú, 1785-ben épült református templom, Somogyország egyik legszebb műemléke. Festett kazettás mennyezetű, népi barokk stílusban készült, a berendezését Nagyváthy János asztalosmester készítette. A festett karzatok, a padok mellvédei, a mennyezeti kazetták a reneszánsz óta fennmaradt szépmíves mesterség csodás, főként tulipános motívumait őrzik. Az 1920-as években a templom tornyát és tetejét felújították, majd 1968-tól került sor újabb restaurálásokra.  A Műemlék Országos Bizottsága 1948-ban fogadta el a festett kazettás mennyezet restaurálási tervét, melyet Z.Soós István festőművész gyönyörűen meg is valósított. A Skanzen területén áll a falu másik műemlék jellegű építménye, az egykori református lelkészlak. Valamikor a 19. század elején készült ez a barokk stílusú ház. 2000-ben a Falumúzeum délnyugati részén épült az a hatalmas gépszín, ahol az aratáshoz használt mezőgazdasági gépek kiállítása tekinthető meg. A Gyűjtemény területén több pince, présház és egy református temető is megtalálható, melynek fejfái hiteles másolat alapján készültek. A Skanzen az a hely, ahol nemcsak a hagyományőrző épületeket csodálhatjuk meg, hanem bepillantást nyerhetünk a korabeli falusi élet hétköznapjaiba, népi-kulturális rendezvények idején pedig magunk is átélhetjük a múlt varázsát.

  Az építkezésnél a talpas ház volt a jellemző. A földet jól ledöngölték, ráhelyezték a talpgerendákat, erre erősítették függőleges, majd erre pedig a tetőt tartó koszorúgerendákat. A falakat sárból tapasztották. Ha elkészült, a talpain keresztül el is tudták vontatni másik helyre.






Elhelyezkedése
Szenna (Magyarország)
Szenna
Szenna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 29″k. h. 17° 44′ 01″Koordinátáké. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″térkép ▼
Szenna (Somogy megye)
Szenna
Szenna
Pozíció Somogy megye térképén

2017. február 6., hétfő

Kisnánai vár / Folytatás a posztban


Mátra déli lábánál, Kisnána községnek belterületén egy kisebb domb tetejét foglalja el a restaurált középkori vár tömbje.
A magyar államalapítás utáni időkben az Aba nemzetség uralta ezt a vidéket. Vezetőjük, Aba Sámuel politikai súlyát jelezte, hogy feleségül kapta Szent István egyik húgát, majd 1041-ben magyar királlyá koronázták. Későbbi leszármazottai jelentős méltóságokat töltöttek be, majd a 14. századtól kisebb családokra bomlott szét az ősi Aba nemzetség. Közülük a Kompolti család mondhatta magáénak Kisnána területét. A régészeti feltárások tanúbizonysága szerint eleinte egy nemesi kúriában éltek, melynek közelében emelkedett a jobbágyfalu plébániatemploma. A 15. század második harmadának belháborús viszonyai miatt Kompolti János erős kőfallal vettette körbe lakóházát, melybe belefoglalták a korábbi templomot is. Első fennmaradt okleveles említése 1445-ből maradt ránk, amikor már várként {„castrum”} nevezték meg, és a békés viszonyok helyreállítására összehívott országgyűlés engedélyezte a fennmaradását.
A későbbi évtizedekben még egy külső fallal erődítették meg, így a vizes árkon átívelő fahídon vezetett az út a vaskos kaputoronyhoz. Miután 1521-ben férfiágon kihaltak a Kompoltiak, örökösödési szerződés által a vár a Losonczy főnemesi család birtokába jutott. Később Losonczy István, Temesvár hős védője menedékként átadta Móré Lászlónak, aki a mohácsi csata utáni anarchikus pártharcok idején rablóbarlanggá züllesztette. Igyekezett mindig a legtöbbet ígérő pártjára állni, így többször is köpönyeget cserélt Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok oldalán. Mellette nem vetette meg a rablótámadásokat sem, így rendszeresen fosztogatta a Budára igyekvő török kereskedőkaravánokat is. Ennek megtorlására 1543-ban a budai pasa nagy sereggel rontott a rablóvárra. Annak védője – Móré László – a legenda szerint aranypénzt szórt az ostromló törökök közé, hogy ezzel elterelve figyelmüket, elmenekülhessen. Terve azonban nem vált be, elfogták és élete végéig az isztambuli Héttorony börtönébe zárták.
Kisnána várát később sorsára hagyták a hódítók, épületeinek köveit a környező vidékek lakossága nagyrészt lebontotta, maradékait az 1960-as években végzett műemlékvédelmi helyreállítás mentette meg a végső pusztulástól. Napjainkban a Mátraalja vonzó történelmi műemléke, melynek falai alatt nyaranként látványos várjátékokkal idézik fel a letűnt múltat.

Nevezetességei

  • Vármúzeum
  • Árpád-kori rotunda alapjai, a vár gótikus templomának romjai között
  • A 15. században a Kompolti-család tulajdona volt a gótikus vár. A bejáratnál egy szlovák parasztház található, amely falumúzeumként működik.




Elhelyezkedése
Kisnána (Magyarország)
Kisnána
Kisnána
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 07″k. h. 20° 08′ 46″Koordinátáké. sz. 47° 51′ 07″, k. h. 20° 08′ 46″térkép ▼
Kisnána (Heves megye)
Kisnána
Kisnána
Pozíció Heves megye térképén

2016. augusztus 2., kedd

Aggtelek / Folytatás a posztban



 Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.Miskolctól 50 kilométerre északnyugatra, közel a szlovák határhoz található. A közelben található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla–Domica-barlangrendszer.
Az „Aggtelek” szó az „Ag” (Og) személynév és a „'telek” (tatárjárás idején elnéptelenedett település) összetételével alakult ki; ebben a formájában először egy 1346-ban kelt okmányban olvasható. Korábban (egy 1295-ös iratban) „Novák” néven említették (e szláv szó jelentése: „új telepes”).
 A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Az ősi település magva a mai harangtorony és templom környékén, ÉNY–DK irányban hosszan elnyúló dombtetőn alakult ki. A gyenge termőföld miatt a falu gazdasági életének alapja a 2. század közepéig hegyi állattenyésztés, a mészégetés és a szövő-fonó háziipar maradt.
Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István és Ragályi Gedeon társaságában1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot.
Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.
1858-ban tűzvész pusztította el a települést: leégett az iskola és egy lakóház kivételével minden épület. A templom falai állva maradtak, de maga az épület teljesen kiégett. A második világháborúban a szovjet csapatok átvonulása jelentős dúlással járt.
Az 50-es években a Borsodi szénmedence bányáinak megnyitása,Kazincbarcika nehéziparának felfejlesztése munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett. A mezőgazdaságban maradt az egyéni gazdálkodás: a termelőszövetkezetet kétszer is megszervezték, de mindkétszer életképtelennek bizonyult.
Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert és a Béke-barlangot a világörökség részévé nyilvánította.


Látnivalók

Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park része.
Ismertségét Közép-Európa leghosszabb barlangjának, a Baradla-barlangnak köszönheti. A Baradlát már az őskori ember is ismerte és lakta. A mai kor embere viszont – vállalkozó kedvétől és vérmérsékletétől függően – számos barlangtúrából választhat, hogy megismerje. Melyekről bővebben is tájékozódhat: Barlangtúrákkal kapcsolatos információk
  • Ördögszántás és az Aggteleki-tó
  • Mészégető kemence
Az Aggteleki-tó mellett felépített kemence, emlékéül szolgál a hajdanán igen jelentős bevételi forrást eredményező mészégetésnek.
  • Református templom (fehérre meszelt, oromzatos, nyeregtetős, toronytalan)
  • Fejfamúzeum és Kopjafa Emlékpark
  • Harangtorony
A templomtól 200 méterre található.
  • Tájház
A tájház egy 20. század eleji zsellérszobát mutat be, amely konyhaként és lakóhelyiségként is szolgált. A szoba korabeli használati tárgyakkal van berendezve, de gazdag textilgyűjteménnyel is rendelkezik. Előzetes bejelentkezés alapján rakott sparhétján (és esetenként benne) készített ételek kóstolására nyílik lehetőség.
  • Hagyományok Háza
Az évről évre változó kiállítási anyagot felvonultató bemutatóhely különböző hagyományos paraszti tevékenységformákon keresztül mutat rá arra, hogy a mai táj (azaz a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti park) az ember és a természet évszázadok óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.
  • Nagyboldogasszony kápolna (római katolikus)
  • Nyitott parasztudvar (Kossuth Lajos u. 49.) 2007-ben alakították át turistacsalogatónak, és azóta évről évre itt tartják a Gömör-Tornai Fesztivál több rendezvényét is. Az egykori csűrben kialakított színpadon évente többször helyi, amatőr művészek lépnek fel. Az istállógaléria változatos témájú időszaki kiállításoknak ad otthont.
  • Aggteleki Nemzeti Park több felszíni és felszín alatti túralehetőséggel.
  • Gyalogtúra lehetőségek.
A harangtoronnyal átellenben, az országút túloldalán állt az ősi aggteleki vendégfogadó, amit először 1793-ban említi útirajzában gróf Teleki Domokos, aki itt szállt meg, és igen elégedett volt a szolgáltatással. Később itt szállt meg Petőfi Sándor is, amikor meglátogatta a Baradla barlangot. Az egyemeletes, zömök épület földszintjén volt a vendéglő, az emeleten pedig a szobák. 1974-ben az épületet életveszélyessé minősítették, majd lebontották.




  • Aggtelek az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Mikszáth Kálmán Hogyan lettem én író? című novellájának.
  • Aggtelek a címadó helyszíne Lipták Gábor Az aggteleki pásztor című elbeszélésének.
  • A hagyomány szerint az ősi aggteleki fogadó tulajdonosáról mintázta a Putnokon született Tóth Ede A falu rossza című népszínművének elhíresült kocsmárosát, Schwarz Mózsit.


Környező települések

  • Jósvafő (5 km),
  • Trizs (6 km),
  • Domica, Szlovákia (5 km).
A legközelebbi város: Szendrő (30 km).


Elhelyezkedése
Aggtelek (Magyarország)
Aggtelek
Aggtelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 28′ 00″k. h. 20° 30′ 06″Koordinátáké. sz. 48° 28′ 00″, k. h. 20° 30′ 06″osm térkép ▼
Aggtelek (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Aggtelek
Aggtelek
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

2016. január 23., szombat

Cák / Folytatáshoz kattints a posztra


 A Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől 25 km-re északnyugatra,Kőszegtől 6 km-re nyugatra, a Kőszegi-hegység keleti lábánál található. Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.
 A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.
A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott. A 13. –14. században a Németújváriak birtoka. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond Garai Miklósnak adományozta. A későbbiekben Morgenwerder Jakab, Mátyás király tüzérmestere, a Baumkirchner-család, majd a Batthyányak voltak a birtokosai.1532-ben a török pusztította, 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a falut. Leégett sok ház, és három egész telkes jobbágy maga is lángok martaléka lett.
A községre súlyos csapást jelentett, hogy a szőlőültetvényeket a 19. század második felében kitört filoxérajárvány elpusztította. A lakosság ekkor a gyümölcstermesztésre állt át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt. A falu északi részén kőbánya működött, illetve fakitermelés jelentett még megélhetést.
Vályi András szerint "CZÁK. Czáka, Czakenbak. Magyar, és elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Battyáni, Ő Eminentiája, lakosai katolikusok, fekszik a’ Köszegi járásban, Szerdahelynek szomszédságában, földgye soványas, határja szoross, bora meglehetős, eladásra jó alkalmatossága lévén, második Osztálybéli." 
Fényes Elek szerint "Czák, magyar falu, Vas vmgyében, a rohonczi uradalomban, 183 k., 176 evang. lak. Van szőlőhegye, erdeje. Ut. p. Kőszeg."
Vas vármegye monográfiája szerint "Czák magyar falu, 57 házzal és 291 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Kőszeg. A község a XIII. században Szt.-Vid várához tartozott és Németujvári Miklós volt a földesura. A község utczáján egy csermely folyik végig, mely a falu erdejében ered. Határában két kőbánya van. A rohonczi uradalomhoz tartozott." 
1910-ben Cáknak 313 magyar lakosa volt. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1940-ig a település neve Czák volt, majd egyszerűsödött a ma használatos elnevezésre. A községben 1960-ig egyéni gazdálkodás folyt. Az 1951-ben alakult TSZ Kőszegdoroszlón kezdte meg működését, majd 1968-ban Kőszeg-Hegyalja MTSZ néven folytatta a környező 5 faluban: Cák, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Velem, Bozsok területén a gazdálkodást.
1950-ben felső iskola épült. 1960-tól körzeti orvos van a községben. A temető ravatalozója 1972-ben készült el. 1980. szeptember 1-jén megszűnik az alsó tagozatosra szűkült iskola és Kőszegszerdahelyre költözik. 1980-ban megalakult aKőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.
A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.

Nevezetességei

Szent Péter és Pál római katolikus templom

1697-ben már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk, hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.
1894. őszén Szombathelyi Hidasy Kornél megyés püspök szentelte fel a Szent Péter és Pálnak titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne bécsi építész. A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony Kőszegről ajándékozta..." Dr. Seregély István kőszegszerdahelyi plébánosi szolgálata (1974-1981) idején, a plébániához tartozó többi templommal együtt, a cáki templomot is felújították 1976-ban. Dr. Seregély István irányításával a Kőszegszerdahely, Velem, Cák és Kőszegdoroszló lakói olyan időszakban újították fel a templomokat, amikor a hivatalos körök azokat feleslegesnek tartották. A templom legújabb felújítása pedig 2012 augusztusában fejeződött be.

Cáki pincesor

Szabadtéri Néprajzi Múzeumát az ősi műemlék pincesor alkotja. A 18. – 19. századi talpgerendás, boronafalú, előreugró tetőszerkezetű, zsúppal fedett épületeket kezdetben bor, majd később gyümölcs tárolására használták.

Elhelyezkedése
Cák (Magyarország)
Cák
Cák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 19″k. h. 16° 30′ 44″Koordinátáké. sz. 47° 21′ 19″, k. h. 16° 30′ 44″osm térkép ▼
Cák (Vas megye)
Cák
Cák
Pozíció Vas megye térképén

2015. december 19., szombat

Boldog / Folytatáshoz kattints a posztra


Boldog község Heves megye Hatvani járásában. A Zagyva és a Galga folyók között, Hatvantól 9 kilométerre délre helyezkedik el. Az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Gödöllői, majd Aszódi járásához tartozott

 Több ezer éve folyamatosan lakott falu. Boldog a Zagyva és a Galga folyók között, három megye (Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) találkozásánál fekszik. A település és határa régészeti leletekben gazdag. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Első említése 1395-ből való.
A község folyamatosan fejlődött, 1867 után szőlőt telepítettek itt, és ekkortól vált jelentőssé a dinnyetermesztés is. Boldog Heves megye egyik leghűségesebb hagyományőrző faluja. A boldogi hímzések első mintakönyvét 1942-ben adták ki: ebben is bemutatták a boldogi fehérhímzést.
A boldogi népviseletet élőben is megnézhetjük a sok látogatót vonzó júniusi Jézus Szíve-búcsún. Több együttes is alakult a régi szokások, énekek életben tartására: a Kaláris népi táncegyüttes, a boldogi férfikórus és az asszonykórus.


Nevezetességei

  • Tájház – 1871-ben épült, műemlék jellegű épület, a palóc építészet és kultúra hagyományait mutatja be
  • Barokk stílusú templom, kertjében a Nepomuki Szent János szobor
  • Hőskert az I. és II. világháborús emlékművel
  • Temetői kápolna, falán Dr. Davida Sándor (Táncsics Mihály orvosa) emléktáblájával szemben a Millenniumi Emlékpark Szent István szobrával és a boldogi honvédek tiszteletére állított kopjafával






Elhelyezkedése
Boldog (Magyarország)
Boldog
Boldog
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 11″k. h. 19° 41′ 17″Koordinátáké. sz. 47° 36′ 11″, k. h. 19° 41′ 17″osm térkép ▼
Boldog (Heves megye)
Boldog
Boldog
Pozíció Heves megye térképén