A következő címkéjű bejegyzések mutatása: horgásztó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: horgásztó. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 13., vasárnap

A Komárom - Szőnyi WF szabadidő park

 A nyári hónapokban nyitva tartó WF Szabadidőpark Strandfürdője medencékkel, óriáscsúszdával és sportolási lehetőségekkel várja a vendégeket.


A strandfürdő körülbelül tíz éve nyílt meg az egykori bányató helyén. A 28 hektáros természetes környezetben található fürdő számos szolgáltatással biztosítja a kikapcsolódást és a pihenést.
 A strandon egy élmény- és egy strandmedence, valamint egy négysávos és 36 méter hosszú óriáscsúszda áll a fürdőzők rendelkezésére. A sportolni vágyókat kosárlabda, röplabda és focipálya várja, illetve lábtengózni, tekézni és asztaliteniszezni is lehet a területen.





















WF Szabadidő Park Kft.
2900 Komárom, Puskaporosi út 24.


2017. január 19., csütörtök

Magyarlukafa / Folytatás a posztban


 Magyarlukafa község Baranya megyében, a Szigetvári járásbanSzigetvártól északra.

 Magyarlukafát az oklevelek 1236-ban (más forrás szerint 1234-ben) említették először az oklevelek, Luca alakban írva, majd 1395-ben Lucafalwa,1408-ban Lukafalwa, később Lukafa, Lukafalwa írásmóddal említik.
A falut a török idők után sokáig csak mint pusztát említették kevés magyar lakossal. 1772-ben németek érkeztek ide, akik a faluban letelepedve üveghutát létesítettek itt. A település lakói emellett nagy számban foglalkoztak makkoltató disznótartással is, kihasználva a Zselic hatalmas erdőségeinek lehetőségeit.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

 A falu egyetlen műemléke egy tájházzá alakított népi lakóház, az egykori általános iskolában pedig Lukafa Galéria névvel kiállítótermet rendeztek be. A település turisztikai értékét ezek mellett a három közeli halas- és horgásztó és a zselici tájvédelmi körzet jelenti. Sok látogatót vonz Magyarlukafára a Vendel-napi búcsú is.





Elhelyezkedése
Magyarlukafa (Magyarország)
Magyarlukafa
Magyarlukafa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 54″k. h. 17° 45′ 18″Koordinátáké. sz. 46° 09′ 54″, k. h. 17° 45′ 18″térkép ▼
Magyarlukafa (Baranya megye)
Magyarlukafa
Magyarlukafa
Pozíció Baranya megye térképén

2017. január 16., hétfő

Bokodi úszó falu / Folytatás a posztban


 Bokod, ahol ha járunk, úgy érezzük magunkat, mintha mesebeli tájon vagy filmes díszletek közt sétálnánk.
Oroszlánytól nem messze Komárom-Esztergom megyében található ez az egyedülállóan csodás kis ékszerdoboz. Bokod különlegessége maga a tó, amelyre házakat építettek és valóban azt az érzetet kelti, mintha az épületek lebegnek a tó vize felett.
És azt tudtad, hogy A Bokodi-tavat az 1960-as években hozták létre, hogy hűtőtava legyen a közelben lévő erőműnek?
A mesterséges tó különlegessége, hogy piciny kis házikókat építettek rá, melyeket recsegős-ropogós stégeken áthaladva lehet megközelíteni. A tó vize télen sem fagy be, mivel az erőmű által termelt hő melegen tartja. Vize tiszta és egészséges, így hamar a horgászok egyik paradicsomává vált. A víz itt minden évszakban nagyon kellemes hőmérsékletű. Emiatt kedvelt kirándulóhely, és a horgászok is szeretnek itt üldögélni.



2016. augusztus 9., kedd

Vértesboglár / Folytatás a posztban


 Vértesboglár község Fejér megyében, a Vértes hegység tövétől keleti irányban négy kilométerre helyezkedik el. A falut körülvevő területek nagy része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.
 Vértesboglárt és környékét már a rómaiak is lakták, amit az itt talált római korból származó leletek, s a települést átszelő római út nyomai is bizonyítanak.
Boglár (Al- és Felboglár) nevét az oklevelek már 1187 előtt említik, mint királynéi birtokot. Nevét 1193-ban Boclar, 1221-ben Boklar, 1311-ben Olboklar(Alboglár), 1339-ben Boklár alakban írták.
1187 előtt a királynéi és nemesi birtok Boglárt Eufrozina királyné a fehérvári kereszteseknek adta.
1221-ben Doboka körülhatárolt földjét 30 M-ért eladta Csák nemzetségbeli (de gen. Chak) Demeter mesternek. (Az eladott föld területbe nem tartozott bele az ott lévő Szent György-templom harangozóinak földje.)
1311-ben Károly Róbert király Lukács, Benedek és a többi elhalt királynéi nép (populorum reginalium) felboglári földjét a Csák nemzetségbeli István fia Péter nevű szerviensének, és Vasvári Péter comesnek (ispán) adta, s határait leiratta, e határleírásból kitűnik, hogy 1311-ben Alboglár (Olboklar), Budmer, Venye és Keer (Kér) volt a szomszédos települése.
1332-ben a Csák nemzetségbeli Wgud néhai bán fia Demeter fia Móric győri domonkos szerzetes vásárolt boglári földjét eladta Németi Heym fiainak, még mielőtt a király Demeter összes birtokát a cseh Chenyknek adta volna. Németi Heym fiai közül László hölgykői várnagy volt.
A település a török időkben elnéptelenedett, csak mint puszta hely szerepel.
A 18. században az elpusztult falut a környező településekkel együtt azEsterházy család vásárolta meg, s nagy részben Bajorország-ból, Fekete-erdőből érkező német telepesekkel népesítette be.
1945 előtt a községet javarészt németajkú lakosság lakta, csupán tíz-tizenkét magyar anyanyelvű család élt itt, akik mind mezőgazdasági cselédként dolgoztak.
Az 1941-es népszámlálás adatai szerint a község lakossága 1288 fő, összesen 274 lakóépület állt itt. A község határa 4035 kat. holdot tett ki, melyből 600 kat. hold szántó és 860 kat. hold erdő csákvári gróf Esterházy Móric tulajdonát képezte. A lakosság többnyire helyben földműveléssel foglalkozott (egésztelkes ill. féltelkes gazdák voltak), de a nyári idényben aratási bérmunkákat is vállaltak más községekben. A fiatalok nagy része Budapestre járt dolgozni.
1945. előtt csak egy négytantermes iskola működött Vértesbogláron, osztatlan osztályokkal. A nehéz anyagi körülmények miatt a szülők nem engedhették meg, hogy gyermekeiket felsőbb iskolában taníttassák, ipari pályára is kevesen kerültek.
Közlekedés szempontjából sem volt jó helyzetben a falu: utazás csak végig szekéren, vagy a 4,2 km-re vasútállomásról volt lehetséges a környező falvakba, városokba eljutni. A második világháború során a férfiak jórészt a frontra kerültek, így a mezőgazdasági munkák elvégzése a nőkre, gyermekekre és az idősekre hárult.
A szovjet egységek 1944. december 24-én este 8 órakor érték el a falut, azonban a front még sokáig a község határában húzódott. Az ismétlődő német támadások miatt a községet kiürítették, a lakók Vértesacsán, Alcsúton,Tabajdon találtak ideiglenes menedéket. A kitelepítettek csak március 15-e után térhettek vissza otthonaikban.
A harcok során az igavonó állatok nagy része elpusztult. A Földigénylő Bizottság 1945 május elején 664 kat. hold földből 508 kat. holdat osztott szét száz igénylő között, akik közül 49 addig teljesen földnélküli volt. A földek nagy részét a volt Esterházy birtokból osztották ki.
1945. április 6-ig a községben katonai közigazgatás volt. 1945. áprilisának elején indult meg a községben a tanítás, ekkor a tanítók még a lakásaikon oktatták a 240 tanulót. Az iskola épületét 1946. elejére sikerült helyreállítani. A gyermekek a széket és a téli időszakban a tüzelőt otthonról hozták. Átmenetileg téglára fektetett deszkalapok szolgáltak asztalként, és pergamen papírral ragasztották be az ablakokat hogy ne legyen huzat. Az iskolai élet 1948-tól normalizálódott.
1946. májusában került sor a németajkú lakosok kitelepítésére nemzetközi megállapodás értelmében. Nyolcvannégy család költözött el, helyükre kilencvennégy családot telepítettek be Románia, Csehszlovákia és Magyarország különböző területeiről.

Nevezetességei

  • Plébániaház – Fellner Jakab építette 1761-ben.
  • Kápolna
  • Régi temető és sírkövei
  • Présházegyüttes
  • Mária szobor
  • Képesoszlopok
  • Artézi kutak
  • Feszületek
  • Gémeskutak
  • Kőhíd
  • Kálvária-domb
  • Római-árok
  • Boglári-tanya
  • Tájház (Petőfi utca)
  • Assisi Szent Ferenc templom
  • Nepomuki Szent János-szobor
  • Szent Vendel-szobor
  • Szent Flórián-szobor
  • Vértesboglári horgásztó




Elhelyezkedése
Vértesboglár (Magyarország)
Vértesboglár
Vértesboglár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 42″k. h. 18° 31′ 27″Koordinátáké. sz. 47° 25′ 42″, k. h. 18° 31′ 27″osm térkép ▼
Vértesboglár (Fejér megye)
Vértesboglár
Vértesboglár
Pozíció Fejér megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...