A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 28., kedd

PÉCS - AZ ÁLLATKERTTŐL A TETTYÉIG / Folytatáshoz kattints a posztra













 A rómaiak idején a Tettye kívül esett Sopianae város területén. Vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna. Engedték a patakot inkább a város mellett folyni. Azonban a kedvező lehetőségek miatt, már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. Maradványaikat az újkori bányászat során teljesen elbontották.
Ásatásokon előkerült leletek alapján a népvándorlás korában avarok,szlávok és magyarok is megfordultak a területen. A városhoz ugyan szervesen nem kapcsolódó, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki a 11. századtól. A Mindszentek templomát a 12. században építették.
Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a 15. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett. A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött. Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölövel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Havi boldogasszony Kápolnától nyerte.” 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit

 Tettye (horvátul TekijaPécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkalbarlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk,MalomszegZidina és Tettye nevű részeket.
 A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettyei Mésztufa-barlangMagyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk (az Anna-barlang(Lillafüred), a Budai Vár-barlang (Budapest), és a Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)). 2008. április elején adták át az újonnan megnyitott barlangot. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték. Néha még lakások céljára is használták az üregeket. Az állandóan 13 Celsius-fokos barlang ma a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelye, látványos kiállításokkal.A barlangban megtekinthető egy kisebb kőbemutató (mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek), egy kisfilm a Tettye barlangtörténetéről, egy makett, mely a karszt működését mutatja mutatja be animáció segítségével, egy berendezett barlanglakás és egy mennyezethez rögzített színes sárkány, mely még a „pokol kapuja” időszakából maradt fent.

 A 16. század elején Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.
A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre, ezáltal meghatározva annak jövőbeli arculatát és történelmét. Így ez a terület a 20. század elejéig a bosnyákságéletszférája maradt.
A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye (például: POSZT).




 Számos Tettyével kapcsolatos regelegenda és monda maradt fent az utókor számára, mint például a forrás vizét elapasztó boszorkánnyal sikerrel szembeszálló Tettye vitéz alakja, és A tettyei sziklatorony, vagy a Vince mester számadása Ibrahimmal története. Íróknakköltőknek, művészeknek és tudósoknak vált ihlető forrásává a Tettye. Az egykori pécsi kisdiák Babits Mihály prózában (Útinapló) és versben (Emléksorok egy régi pécsi uszodára) egyaránt megemlékezik a Tettyéről. Weöres Sándor diákéveinek emlékeiből származhat a Rongyszőnyeg című versben a Tettye, melynek „hajlatán januárban hóvirág virít”. Petrőcz Évát (Tettyei délelőtt) és Bertók Lászlót (Pécsi krónika, 1974. Tettyei jelentés) is magához vonzotta ez a táj.
A Tettye parkjában több műalkotást, szökőkutat, térplasztikát is elhelyeztek. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 19691970 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.

ORFŰ / Folytatáshoz kattints a posztra


 Orfű község Baranya megyében, a Pécsi járásbanPécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.
 Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.
A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.
A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok,avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.
 Orfű, Kovácsszénája, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfev-nek, Orfeu-nek, Orfew-nek írták. Kovácsszénája így szerepel: Koatzevaza, Konachenaja. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Balvanus vagy Balvanos (Bálványos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.
A török hódoltság korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc, Érszeg, Nyárás, Egrestó, Kiskövesd és Öregtemplom-dűlő.
 A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.
A 19. században Kovácsszénáját már Kovatzenának írja a térkép,Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől pedig még hiányzik a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.




  • Legfőbb vonzereje a falunak a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített 3 mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó tó inkább tájvédelmi jellegű, fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
  • A falu másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. , *Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
  • Fishing on Orfű fesztivál
Látványosság a Kemencés Udvar és Tájház, mely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán.Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum 
látogatható.













Elhelyezkedése
Orfű (Magyarország)
Orfű
Orfű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 18″k. h. 18° 09′ 21″Koordinátáké. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″osm térkép ▼
Orfű (Baranya megye)
Orfű
Orfű
Pozíció Baranya megye térképén

2015. december 26., szombat

Balatonkenese / Folytatáshoz kattints a posztra


 Balatonkenese a Balaton északkeleti csücskében fekszik, Budapesttől kb. 100 km-re délnyugatra, a Kenesei-magasparton. A balatoni települések között különleges fekvésű, hiszen az egyetlen olyan Balaton parti település, amely igazából sem nem déli, sem nem északi parti. A magaspartról, illetve a közvetlen vízpart jelentős részéről a Balaton egész keleti medencéje és a Tihanyi-félsziget jól belátható, kedvező időjárás esetén a tájkép minden évszakban látványos. A magasparti rész a település délkeleti részében 40–50 m-es tereplépcsővel folytatódik a keskeny partközeli zónában, amely a 19. században, még a partvédművek kialakítása előtt helyenként a magaspartról lassan, de folyamatosan leomló, túlnyomórészt pannon korú üledékek felhalmozódási térszíne volt. A két eltérő magasságú zóna között ezen a részen csak helyenként van átjárás, (ilyen például a függővölgyként a vasútig kinyíló Macskatorok), északnyugat felé a peremjelleg egy jelentős partszakaszon megszűnik. Maga a Balaton a part mentén viszonylag mély, a déli parton jellemző sekélyes rész itt már nincs meg. Részben e sajátos földrajzi fekvés az oka turisztikai jelentőségének is (pl. vitorlásversenyek és horgászat szempontjából).

 Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A Csittény-hegy oldalában bronzkori leletek kerültek elő, melyek az őskor óta kedvelt lakott helynek mutatják Kenesét. A település több pontján római időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt is már lakott volt ez a vidék. 1000 környékén a veszprémvölgyi apácáknak ajándékozták 7 másik településsel együtt. Eredeti neveKnésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula Hungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.
Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt „lakhelyek”, amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén. 1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.
Az első temploma a mai református templom helyén eredetileg 1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.



 A település a balatoni régió fejlődésével együtt fejlődött, leginkább a felújított strandoknak és a számtalan üdülőnek köszönhetően. A korábbi, eredetileg állami tulajdonú üdülőkből mára csak néhány maradt fent, egy részük szállodává alakult át, a kisebb üdülők magánkézbe kerültek. Több jachtkikötő épült a kenesei partvonalon, illetve felújították a hajóállomást is.
Balatonkenese minden nyáron színes programokkal várja az oda utazókat. Szezon elején a Tátorján Fesztivál, majd a Kapunyitó Fesztivál várja az érdeklődőket számtalan színes programmal. Június végén egész hétvégés motorosfesztivál, augusztusban pedig nemzetközi lecsófesztivál és koncertek, ingyenes filmvetítések vonzzák az üdülővendégeket.



Nevezetességei

  • Európában egyedülálló módon itt található meg a májusban virágzó tátorján.
  • Soós hegy (Soós Lajos költőről kapta a nevét; tatár lyukak, kilátó)
  • Kossuth szobor, amelyet másodikként állítottak az országban
  • Tájház, gyűjteményében néprajzi emlékek, gazdasági eszközök, valamint a kenesei Kossuth Bizottság iratai, a várossal kapcsolatos kiadványok, továbbá Soós Lajos, helyi költő és más neves személyek emléktárgyai –- Falumúzeum, 2011-ben Az év Tájháza lett Magyarországon
  • Parragh kert: 3,5 hektáros növénypark, arborétum
  • Soós Lajos emlékoszlop: a löszpart legmagasabb pontján áll a Soós Lajos (1856-1902) helyi költő tiszteletére 1927-ben emelt, vörös kőből faragott emlékoszlop.



Híres emberek

  • Soós Lajos
  • Itt töltötte a nyarakat Pilinszky János költő.
  • 1926-ban itt született Körmendy Ágoston a magyar autógyártás kiemelkedő mérnöke.
  • 1933-ban itt halt meg Babay Kálmán református lelkész, író.


  • Tájház (Kossuth u. 6.)






Elhelyezkedése
Balatonkenese (Magyarország)
Balatonkenese
Balatonkenese
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 02′ 09″k. h. 18° 06′ 31″Koordinátáké. sz. 47° 02′ 09″, k. h. 18° 06′ 31″osm térkép ▼
Balatonkenese (Veszprém megye)
Balatonkenese
Balatonkenese
Pozíció Veszprém megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...