A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kilátó. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 28., kedd

PÉCS - AZ ÁLLATKERTTŐL A TETTYÉIG / Folytatáshoz kattints a posztra













 A rómaiak idején a Tettye kívül esett Sopianae város területén. Vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna. Engedték a patakot inkább a város mellett folyni. Azonban a kedvező lehetőségek miatt, már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. Maradványaikat az újkori bányászat során teljesen elbontották.
Ásatásokon előkerült leletek alapján a népvándorlás korában avarok,szlávok és magyarok is megfordultak a területen. A városhoz ugyan szervesen nem kapcsolódó, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki a 11. századtól. A Mindszentek templomát a 12. században építették.
Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a 15. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett. A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött. Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölövel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Havi boldogasszony Kápolnától nyerte.” 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit

 Tettye (horvátul TekijaPécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkalbarlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk,MalomszegZidina és Tettye nevű részeket.
 A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettyei Mésztufa-barlangMagyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk (az Anna-barlang(Lillafüred), a Budai Vár-barlang (Budapest), és a Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)). 2008. április elején adták át az újonnan megnyitott barlangot. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték. Néha még lakások céljára is használták az üregeket. Az állandóan 13 Celsius-fokos barlang ma a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelye, látványos kiállításokkal.A barlangban megtekinthető egy kisebb kőbemutató (mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek), egy kisfilm a Tettye barlangtörténetéről, egy makett, mely a karszt működését mutatja mutatja be animáció segítségével, egy berendezett barlanglakás és egy mennyezethez rögzített színes sárkány, mely még a „pokol kapuja” időszakából maradt fent.

 A 16. század elején Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.
A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre, ezáltal meghatározva annak jövőbeli arculatát és történelmét. Így ez a terület a 20. század elejéig a bosnyákságéletszférája maradt.
A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye (például: POSZT).




 Számos Tettyével kapcsolatos regelegenda és monda maradt fent az utókor számára, mint például a forrás vizét elapasztó boszorkánnyal sikerrel szembeszálló Tettye vitéz alakja, és A tettyei sziklatorony, vagy a Vince mester számadása Ibrahimmal története. Íróknakköltőknek, művészeknek és tudósoknak vált ihlető forrásává a Tettye. Az egykori pécsi kisdiák Babits Mihály prózában (Útinapló) és versben (Emléksorok egy régi pécsi uszodára) egyaránt megemlékezik a Tettyéről. Weöres Sándor diákéveinek emlékeiből származhat a Rongyszőnyeg című versben a Tettye, melynek „hajlatán januárban hóvirág virít”. Petrőcz Évát (Tettyei délelőtt) és Bertók Lászlót (Pécsi krónika, 1974. Tettyei jelentés) is magához vonzotta ez a táj.
A Tettye parkjában több műalkotást, szökőkutat, térplasztikát is elhelyeztek. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 19691970 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.

ORFŰ / Folytatáshoz kattints a posztra


 Orfű község Baranya megyében, a Pécsi járásbanPécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.
 Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.
A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.
A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok,avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.
 Orfű, Kovácsszénája, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfev-nek, Orfeu-nek, Orfew-nek írták. Kovácsszénája így szerepel: Koatzevaza, Konachenaja. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Balvanus vagy Balvanos (Bálványos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.
A török hódoltság korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc, Érszeg, Nyárás, Egrestó, Kiskövesd és Öregtemplom-dűlő.
 A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.
A 19. században Kovácsszénáját már Kovatzenának írja a térkép,Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől pedig még hiányzik a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.




  • Legfőbb vonzereje a falunak a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített 3 mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó tó inkább tájvédelmi jellegű, fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
  • A falu másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. , *Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
  • Fishing on Orfű fesztivál
Látványosság a Kemencés Udvar és Tájház, mely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán.Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum 
látogatható.













Elhelyezkedése
Orfű (Magyarország)
Orfű
Orfű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 18″k. h. 18° 09′ 21″Koordinátáké. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″osm térkép ▼
Orfű (Baranya megye)
Orfű
Orfű
Pozíció Baranya megye térképén

2016. január 23., szombat

Bozsok / Folytatáshoz kattints a posztra


 Az Írott-kő kilátó

Kőszegtől 9 km-re nyugatra, Rohonctól 5 km-re keletre, Szombathelytől 22 km-re északnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál, az Arany-patak mentén fekszik. Területének északnyugati részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, míg a délkeleti rész mezőgazdasági terület.

 Az egykori Batthyány-kastély kapuja

A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is éltek emberek. A kelták idején a község területe a közeli Szent Vid várához tartozott. A Sibrik-kastély helyén egy római castrumot sejtenek a történészek, mely az egykori vízvezeték őrzését is ellátta. A római korban innen vezették a vizet a tartományi székhelyre Savaria városába. Ennek a vízvezetéknek egy feltárt darabja ma Bucsu község határában megtekinthető. A népvándorlás időszakából a község határában az Irtási dűlőben 1874-ben kiszántott hun aranycsat maradt fenn. A falut átszelő Arany-patak vízében a középkorban feltehetően aranyat mostak. A települést 1273-ban IV. László oklevelében "villa Bosuk" néven említik először.
Már a 13. században Szent Vid várával együtt a Kőszegi család tulajdona volt. Később a Németújváriaké, majd 1405-től a Garaiaké, 1445-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el. Visszafoglalása után a király hívének,Bornemissza Jánosnak adta, akitől azt hozományként ''Bagossy Mihály táblabíró szerezte meg. A hagyomány szerint a mai Sibrik kastély Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt és így a birtokkal együtt az is a Bagossyaké lett.1532-ben Kőszeg várának ostromakor a környező falvakkal együtt Bozsokot is elpusztították és az teljesen elnéptelenedett. Az elpusztított lakosság helyére német és horvát nyelvű népek települtek. 1538-ban a szarvaskendi Sibrik család kapta királyi adományként, a Sibrik kastélyt 1554-ben említik először írott forrásban. Helyén már korábban nemesi udvarház állott, 1614-ben a török veszély hatására várkastéllyá építették ki. 1616-ban a Batthyány család vásárolt birtokot a Bagossy családtól a településen. A falu két kastélya közül a déli részen fekvő a Batthyányiaké, az északi a Sibrikeké volt. A Batthyány kastélyban 1698-ban II. Rákóczi Ferenc is vendégeskedett. 1708-ban itt volt Esterházy Antal kuruc generális főhadiszállása. 1813-ban még I. Ferenc császár is vendégeskedett benne.
Vályi András így ír a községről:"BOSOK. Buschendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, birtokosa Gróf Batyáni Uraság, a’ kinek szép kastéllya vagyon itten. Ebben tőlte életének utólsó 256 esztendeit özvegy Palatinusné Gróf Battyáni Lajosné Aszszony, született Kinszky Gróf Aszszony. Igen gyönyörű a’ fekvése Rohontztól egy, Kőszegtöl két órányira. Meglehetős termékeny földgyei vannak, réttyei jók, erdeje tűzre, és épűletre elég, szőlejerész szerént a’ határban, rész szerént kivül, malmai szint úgy; Köszögön, és Rohonczon piatzozása, első Osztálybéli." 
Fényes Elek szerint "Bozsók, horvát falu, Vas vármegyében, Kőszegtől délre 1 1/2 óra, 714 kath., 2 evang. lak. Kastély. Szép szőlőhegy és erdő. F. u. a rohonczi uradalom és a Sibrik nemzetség." 
A falu a 19. század végére teljesen elmagyarosodott. 1910-ben 706 magyar lakosa volt,Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.
1984-ben a Sibrik-várban forgatták a Különös házasság című magyar filmet.
A Rohonccal szomszédos határátkelőhely 1991. június 2-án nyílt meg, mely 6-22 óra között üzemelt. A Schengeni egyezményhez való csatlakozásunkkal a jelentősége megszűnt. Az átkelő érdekessége volt, hogy 1994-2001 között itt forgatták a Kisváros című sorozat egyes jeleneteit. A határátkelő megnyitásával egyetemben helyreállításra került a Bucsu községbe menő út, amelyet a határsáv korábban elzárt. 2009-ben felújították a Rohoncra menő utat.

 A bezárt határátkelő, a Kisváros című sorozatforgatási helyszíne


 Sibrik család kastélya

Nevezetességei

  • Sibrik család kastélya (ma kastélyszálló). A kastély 1614-ben római castrum, vagy középkori nemesi udvarház alapjain épült, évszázadokon át a család tulajdona, akik 1702-ben és 1815-ben átépítették. 1906-ban Végh Gyula író vette meg, aki szépen rendbe hozatta. Őt 1951-ben telepítették ki, ezután a megyei tanács üdülője volt. A kastély vendégei között sok híres ember is megfordult. Illyés Gyula, Weöres Sándor,Károlyi Amy, Simon István, Devecseri Gábor költők, Sinkovits Imre színművész és Kovács Margit keramikusművész. Weöres Sándor itt írta "Bozsoki emlék" című, Devecseri Gábor pedig "Búcsú Bozsoktól" című versét. A kastély ma is üdülőként működik, 7 hektáros szép parkja védett.
  • A Batthyány kastély romokban áll, de falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak. Az egykor négy saroktornyos, vizesárokkal övezett várkastély építési ideje ismeretlen. Annyi tudható, hogy egykor szintén a Sibrik családé volt és a Batthyányak 1616-ban zálogbirtokként szerezték meg, majd később a tulajdonuk lett. Falai között számos neves vendég megfordult. Rákóczi Ferenc 1698-ban innen keltezi Eszterházi Pál nádorhoz írt egyik levelét. A Rákóczi-szabadságharc alatt előbb császári, majd kuruc főhadiszállás volt. A 19. század elején gróf Althan Ferenc királyi főudvarmester tulajdona volt. 1813-ban I. Ferenc császár és felesége is meglátogatta. A kastély 1832-ben gróf Althanné halála után vált lakatlanná és a pusztuló épület 1841-ben villámcsapás következtében égett le. Romjai az állagvédelem hiányában ma is egyre pusztulnak. A kastélyhoz tartozott cselédházak ma is állnak.
  • A templom közelében álló toronyromokat kolostorromnak is tartják, azonban a középkori toronyrom egy régi castellum északnyugati megmaradt sarka. 1603-ban Sibrik Máté ősi kastélyaként említik a tornyot, 1616-ban már csak mint romot említik. Látogatható a Rákóczi utca 24. udvarán keresztül. Műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, mai formájában 1630-ban épült. 1743-ban megújították, 1773-ban bővítették. Műemléki védelem alatt áll.
  • A falu déli részén álló Szent József kápolna 1775-ben épült, műemléki védelem alatt áll.
  • Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobrait 1996-ban állították a régi elpusztult szobrok helyett.
  • A Savariát ellátó római vízvezeték helyreállított szakasza mintegy 1 méter mélységben. Csillámpalából és terrazzóból készült, nyersmész és téglatörmelék összeégetésével készült idomokkal. Belseje mésztej kiégetésével előállított mázzal van bevonva. A vezeték több kilométer hosszú szakaszát régen a bozsokiak kiszedték és házépítésekhez használták fel.
  • A bozsoki borház a Rákóczi u 133. szám alatt található, 1819-ben épült egykori lakóházban működik. A bozsoki borkultúra tárgyai tekinthetők meg benne. Szüret idején vásárt rendeznek az udvarán.
  • A község határában a Kőszegi-hegység legmagasabb pontján az Irottkőn 1913-ban épített kilátó áll. A csúcs nevét a kilátótól mintegy 40 méterre osztrák oldalon található szikla után kapta, melyen a CBE (Comes Batthyány Esterházy) bevésett betűk olvashatók, utalva a terület egykori birtokosára. A kilátóhoz vezető turistaút mentén tanösvény található.
  • Sajátos természeti látnivalói a Széleskő, az Asztalkő és a Kalapos-kő (587 m) nevű sziklaalakzatok, melyek magányosan állnak az erdő borította hegygerincen.

 Rákóczi utca 2.


 Szent Anna római katolikus templom


 A Szt. Anna templom és Hősi emlékmű


Toronyrom a Szent Anna templom mellett

Elhelyezkedése
Bozsok (Magyarország)
Bozsok
Bozsok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 30″k. h. 16° 29′ 27″Koordinátáké. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 16° 29′ 27″osm térkép ▼
Bozsok (Vas megye)
Bozsok
Bozsok
Pozíció Vas megye térképén