A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műemlék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: műemlék. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. március 3., kedd

IRÁNY A GELLÉRT-HEGY

Gellért-hegy a Világörökség része

Budapest budai oldalán a Duna mellett lombos fáival és a Szabadság-szoborral emelkedik az ég felé a Gellért-hegy, amely 235 méter magas. A Budapest városképét nagyban meghatározó látványosság 1987 óta a világörökség része.

A Gellért-hegy a turisták egyik legkedveltebb célpontja a Duna felé néző sziklafalának tetejéről csodálatos panoráma tárul a szemlélődő elé, innen jól látható az Erzsébet-híd és dél felé a Szabadság-híd is.
A Gellért-hegy a Budai-hegységhez tartozik és olyan természetiérték határolja, mint a Sas-hegy vagy a Várhegy, amelyen a szintén világörökség Budai Várnegyed helyezkedik el. Tulajdonképpen ez a dolomit szikla is egyik tagja annak a Dél-Budán végigvonuló láncnak, amelybe beletartozik a Sas-hegy és még a budaörsi Törökugrató is.

A Gellért-hegy hőforrásai, a Mátyás-, a Rákóczi-, és az Árpád-forrás, törések következtében jöttek elő és a melegvizes feltörések során alakultak ki a barlangok is. A leghíresebb barlangja a Szent Iván barlang, amelyben a Pálos Rend kápolnáját vagy más néven a Szent Gellért sziklatemplomot találjuk. Ez a barlang egyébként csak részben természetes, mert 1925-26-ban új járatokkal bővítették, hogy a Lourdes-i barlang mintájára sziklatemplommá alakítsák át.








A Gellért-hegy története röviden

A Gellért-hegy története igen hosszú időre, még a kelták ideéig is visszanyúlik, régészeti feltárások szerint a hegy az eraviszkusz törzsnek biztosított otthont, azonban a rómaiak letelepítették a hegyről ezt a törzset, akik aztán az aquincumi városhoz tartoztak. Az Árpád-kor idején a hegyet Pesi-hegynek, illetve Kelen-hegynek nevezték. A Szent Gellért-hegy elnevezés a 15. századtól lesz elterjedt, amelyhez kapcsolnak egy legendát is, miszerint 1046-ban a hittérítő Gellért püspököt a pogányok a Duna felőli sziklás részen egy hordóba zárva a mélybe lökték.
A törökök megszállása idején a kápolna helyére egy palánkvár épült és a Gellért-hegy lábánál a hőforrásoknak köszönhetően sorra épültek a törökfürdők, melyek közül fennmaradt a Rác-fürdő, a Rudas-fürdő és a Király-fürdő kupolás medenceépülete.
1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgálót építettek, de ez sajnálatos módon 1849-ben teljesen megsemmisült. 1851-ben a Habsburg Haynau elrendelte, hogy építsenek erődöt a hegyre, ez lett a Citadella, amely érdekessége, hogy nem városvédő szempontból épült, hanem a cél a pesti lakosság megfélemlítése volt. Szerencsére a város irányába néző ágyúkat csak díszlövések leadására használták, aztán a kiegyezés után meg is szűnt a Citadella erődnek létezni. 1926-ban alakították ki a már említett Szent Gellért Sziklatemplomot, melyet az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek a Pálos Rendnek adományoztak. A Sziklatemplom bejárata fölötti keresztet 1936-ban állították, ez akkoriban fából volt és később 1951-ben a Rákosi-rendszerben le is döntötték, és sziklatemplomot befalazták. A templomot 1992-ben szabadították ki a betonfal fogságából, és a keresztet 2001-ben állították fel újra.



























































































2019. január 28., hétfő

Megmutatja téli arcát a gyönyörű őrségi skanzen

A hét, jellegzetes őrségi településből, szerből álló Szalafő Pityerszer névű része egy kicsi skanzen. Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkel ellentétben itt az épületek máig az eredeti helyükön vannak.
Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. Nyáron is gyönyörűek, hóval borítva pedig igazán romantikus a skanzen.