A következő címkéjű bejegyzések mutatása: török. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: török. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 10., hétfő

Törcsvár avagy a Dracula Kastély?

Ha tetszik amit látsz , Kérlek támogasd az oldalunkat egy reklám megnyitásával.
Neked csak egy pillanat, nekünk segítség .
KÖSZÖNJÜK ...

Drakula nevét hallva manapság valószínűleg rögtön az Alkonyat-széria vagy más modern vámpírfilmek egy-egy emlékezetes jelenete jut eszünkbe. Mi most azonban nem Forksba, az esős amerikai kisvárosba, hanem az erdélyi Törcsvárra kalauzolunk Titeket.

Itt, mindössze 30 km-re Brassótól magasodnak egy olyan kastély falai, amelyben román és magyar királynők egyaránt szívesen időztek, és amelyről feminin, lágy külseje ellenére igen sötét történetek láttak napvilágot. A 100 méteres hegyen álló ép, restaurált kastély ma rengeteg látogatót vonz: fehér falak, sötét gerendák és piros cserepek megnyugtató összhangja rombolja szét az ideérkezők minden bizonnyal véres illúzióit. Az impozáns épületet nem csak a Drakula néven emlegetett Vlad Tepes legendája emelte be a köztudatba - történelemben játszott szerepe éppolyan fontos, mint a bizonytalan lábakon álló rémtörténet.



A védelem népszerű központja
A kastély 636 éve, 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Funkciója a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzése volt, valamint jó alternatívának tartották a havasalföldi román vajdák betöréseinek megakadályozására is.
A vár hovatartozásának története elképesztően szövevényes. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta Brassónak. A zálogot II. Lajos király 1528 januárjában 25 évvel meghosszabbította, és kikötötte, hogy a vár várnagya mindenkor magyar ember kell, hogy legyen. 1512-ben Brassó felújíttatta a várat, majd 68-ban a vár végleg a fennhatósága alá került. Bár 1612-ben a várat Báthory Gábor sikeresen bevette, később visszakerült a brassóiakhoz. Rákóczi Györgynek 1660-ban sikerült a székelyekkel elfoglalnia a várat, Thököly Imre 30 évvel később azonban nem járt sikerrel.
Az 1900-as évek elején IV. Károly, majd felesége, Zita királynő birtokolta a kastélyt. 1918-ban került a vár Mária romániai királynő lánya, Ilona hercegnő kezébe, aki Habsburg Antallal kötött házassága által hozzájárult ahhoz, hogy a vár végül 2009-ben a Habsburgok - Ilona és Antal egyik gyermekének, Habsburg Lotharingiai Domokos főherceg – tulajdona legyen.


Félelmetes vámpírlakhely?
Az évente mintegy 450 ezer idelátogató turistát azonban feltehetően nem a kusza tulajdonosi szálak vonzzák. Létezik ugyanis a köztudatban egy legenda, mely szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Tepes, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Bár a karóba húzatást szinte hobbiként űző fiú valóban nem az enyhe büntetési szokásairól volt híres, arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy kegyetlenkedéseinek színhelyéül a kastélyt választotta volna. A sötétség hercegeként is emlegetett Vlad a Dracula nevet is egyszerűen apjától örökölte, aki a Sárkány Lovagrendben való tagsága miatt vette fel annak idején a „Dracul” (magyarul sárkány, démon vagy ördög) nevet. Halála után fia megtoldotta ezt egy 'a' betűvel, az így kapott Dracula jelentése pedig mindössze annyi: Dracul fia.
Miután 1897-ben Bram Stoker kiadta Erdélyben játszódó Dracula című regényét, a rettenetes alakot mindenki Tepessel azonosította, annak ellenére, hogy a havasalföldi származású vajda sosem élt Erdélyben, valamint az író róla feltehetően igen kevés ismerettel rendelkezett. A Dracula nevet is csupán egy Moldváról és Havasalföldről szóló angliai tanulmányból merítette.


Helyi nevezetesség
Mivel Vlad Dracula az általa véghezvitt legtöbb borzalmat az ellenséggel - a déli törökökkel és az erős északi magyarokkal - szemben követte el, a mai romániai köztudatba hősként vonult be. Történészek szerint Dracula nemcsak fanatikus igazságosztó, hanem művelt uralkodó is volt, aki az akkori, kifejezetten enyhe havasalföldi büntetőítéletekkel szemben igen kemény kézzel lépett fel a törvényszegők és a hazáját fenyegető támadók ellen - azaz olyan mértékű büntetést rótt ki rájuk, mint amilyeneket azok saját hazájukban érdemeltek volna. A nevéről elhíresült vár ma múzeumként üzemel, és téli nyitva tartás szerint keddtől vasárnapig minden nap reggel 9 és délután 16 óra között várja a látogatókat.


2017. február 18., szombat

Döbrönte / Folytatás a posztban


Döbrönte (németülDewrentenközség Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Látnivalók

Szarvaskő vára. A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt mai klasszicista plébániatemplom, amit 1815-ben építtetett a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József. A települést körülölelő Bakony kellemes túrák helyszíne lehet, kényelmes sétával elérhető az Ödön-forrás.

A vár rövid története

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. A XV. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben az a csúfos eset is megtörtént, hogy a Rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.
Rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik most a családon belül perelték egymást. Így értesülünk egy 1469-es feljegyzésből, hogy az erősségből éppen kiszorult Lőrinc úr embereivel megtámadta és kifosztotta Döbröntét. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a XXI. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.


Elhelyezkedése
Döbrönte (Magyarország)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 42″k. h. 17° 32′ 50″Koordinátáké. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 50″térkép ▼
Döbrönte (Veszprém megye)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Veszprém megye térképén

2015. október 19., hétfő

Döbrököz / Folytatáshoz kattints a posztra


 Döbrököz Dombóvártól 10 km-re északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna megye délnyugati részében.
Vonattal elérhető a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.
honfoglalással kezdődött a falu magyar múltja. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél is bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő – János – halála után annak özvegye, Szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, mellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult és le is győzte azt a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, akik elfoglalták a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a törökök kezén is maradt.
A „félholdas” had kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek.
Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően felvirágzott a falu, melynek lakói továbbra is a mezőgazdaságból éltek, vagy vasutasként dolgoztak Dombóváron. Döbrököz utolsó tulajdonosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét.
 döbröközi harcok elsősorban Tolnában Döbrököz, valamint Ozora vidékén zajlottak Werbőczy Imre főispán katonái és Kászim (Kászon) mohácsi és szekszárdi szandzsákbég csapatai között. A leghíresebb része ennek az ún.kozári csata, ahol Werbőczy emberei legyőzték a törököket, de sajnos a győzelem nem volt maradandó, mert a következő évben a felvonuló török főerők miatt – akiket személyesen I. Szulejmán vezetett –, nem tudták kivédeni a tolnai várak ezt a nagy erejű és rövidesen harccal elesett Ozora, vele együtt Simontornya és Tamási is.
Döbrököz környékén lezajlott harcokat maga Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte.

Előzmények

Tolna területe már a mohácsi vész előtt is a haderők felvonulási területe volt.1521-ben Nándorfehérvár ostromakor a királyi sereg itt ütött tábort, majd 1526-ban a törökök is végigsöpörtek erre.

Werbőczy harcai

Id. Werbőczy Imre Szapolyai János pártján állt, annak halála után fia az ifjabbik Imre viszont I. Ferdinánd osztrák főherceg mellé szegődött, hogy a törökök ellen harcolhasson. Miután Buda török kézre került, az akkor még kis területű hódoltságból Tolna állandó támadásokat kapott.
Werbőczy elszántan küzdött a törökök ellen és ellentámadásaival akadályozta, illetve veszélyben tartotta az Eszék-Mohács-Tolna út melletti közlekedést, amely a török Szlavóniába vezetett. Ez persze módfelett bosszantotta Kászim béget, mert a magyar rajtaütések révén számos katonája elesett.
Minthogy a csatamezőn nem sikerült döntőre vinni a kettejük közti háborút, ezért párbajra hívta ki Werbőczyt és tisztjeit Sárközi Gábrielt, Budaházi Jánost és Muti Istvánt, akik a többi török tiszttel mérkőztek meg. A viadal ezúttal is Werbőczyék javára dőlt el, de Kászim nem adta fel és ajándékokkal biztatta csüggedt vitézeit, hogy álljanak pástra a magyarokkal.

A kozári csata

1542. augusztus 12-én több mint egy hónappal Buda és Pest ostroma előtt a mohácsi törökök felmentek Tolna és Baranya határára rabolni, ahol rengeteg embert fűztek rabláncra.
A portyázó sereg Kozár (Egyházaskozár) környékén állt meg. Werbőczy a betörésről értesülve 225 lovassal és 200 gyalogossal előrenyomult Szászvárig, bízva abban, hogy a pécsi katonák a segítségére jönnek. Mivel Pécsről nem jött segítség, ezért először mérgében vissza akart térni Döbröközre, de amikor megtudta, hogy Kászim Kozár, valamint Döbrököz mellett 12 km-re táborozik, irányt változtatott.
Kászim emberei értesültek a közeledéséről és 260 lovasukat csatára állították. Ám Werbőczy gyorsabb volt és rohammal szétszórta a törököket, akik vagy elestek, vagy megfutamodtak.
A csata végeredményeképp tizenhat oszmán esett fogságba (köztük bizonyos Murád aga, valamint Musztafa és Ibrahim bég) 220 rab pedig kiszabadult. A harcban Werbőczy megsebesült, egy török vitéz az arcán megvágta.

1543. évi összecsapások Döbrököz környékén

1543. áprilisában tolnai katonák Szekszárd mellett arattak győzelmet a törökökön. Sajnos ez és kozári győzelmek is eredménytelen sikereknek bizonyultak, mert a nagyobb török sereg felvonulását nem akadályozhatták meg és a török erők betörve Szlavóniába sorra foglaltak el több várat.
Május 2-án Werbőczy a pécsi püspöktől, Váraljai Szaniszlótól kért segítséget. Levelében azt írta, hogy legalább 32 muskétást és 25 lovast küldjön neki, s javasolta, hogy Vásárosdombó, Dombóvár és Sásd legyen a gyülekező hely, ahová május 5-ig érkezzenek be a csapatok, amit kis csoportokban közelítsenek meg, nehogy a szászvári törökök észrevegyék őket. Mivel ekkor Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány nagyobb erőket küldött Pécs védelmére, a püspök 116 muskétást vezényelt ki a várból. Ezek azonban fosztogatni kezdték a püspök birtokait és más falvakat, s el sem mentek a gyülekezőhelyre. Csak május 14-re tisztázódott, hogy a visszaéléseket nem Werbőczy katonái követték el, ahogy a püspök hitte.
Mikor a törökök ostrom alá vették Valpót, Váraljai Nádasdy és a tolnai főispán segítségét kérte. Noha vannak feljegyzések arról, hogy a várat felmentették a végvári vitézek, de Valpó a következő évben már török uralom alatt volt.

Következmények

A nyáron Siklós is török kézre került és egyre fenyegetőbb gyűrű alakult ki Döbrököz körül. Szulejmán 1543. évi hadjárata során valószínűleg a tatár sereg is meglátogatta.
Ozorát még ez év szeptemberében ostromolta meg a török. Egyes források 1543-at jelölik meg elfoglalásának, mások viszont 1544-et, vagy 1545-öt. Elképzelhető, hogy a várat már 1543-ban bevették, csak akkor nem erősítették meg. Tolna teljes területének török uralom alá kerülése viszont 1545-re fejeződik be, ekkor Döbrököz sem állt és Werbőczy kiszorult a területről, amivel a főispán legfontosabb bázisát vesztette el, ezért a „döbröközi háború” a számos diadal ellenére végül mégiscsak a törökök győzelmével végződött. Werbőczy bravúros haditettei ellenére a létszámbeli fölényben levő törökökkel szemben nem tudott volna sokáig kitartani, ezért elvérzett. Számolni kellett azzal, hogy a törököknek jobb utánpótlása volt, míg Magyarország eddigre teljesen összeomlott.
Mivel a háború 1547-ben véget ért, elkezdődött a rendezés és új végvárvonal alakítása, ami azonban most beljebb húzódott, melynek legfőbb láncszemét Kanizsa képezte egészen 1600-ig. Mivel ez a végvárrendszer nem volt annyira szilárd, ezért a törökök könnyen jártak át a magyar kézben levő területekre is, ahol adózásra kényszerítették a falvakat. A békeidőszakban is állandó portyázások folytak mindkét oldalon és emiatt a határmenti területek rengeteget pusztultak.

Nevezetességei

Katolikus templom

Döbrököz első templomáról csak a 18. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a mait építeni kezdték, 1900-ban úgy bontották el, hogy nem maradt róla se egy rajz, se egy fénykép az utókorra. Az új templomra is úgy lett pénz, hogy a község korábbi plébánosa, Páhy István, 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt. Az új neoromán, döbröközi templomot Kirschstein Ágoston, bécsi műépítész tervezte, akinek tervei szerint épült a pécsi székesegyház is.

Zsidó temető

A községben a 19. század közepétől a holokausztig élt egy kis zsidó közösség, amelynek temetője máig létezik. A közösség tagjait 1944-ben elhurcolták és meggyilkolták.

Várrom

A várat a 14. században említik először, 1534-ben Werbőczy István tulajdonába került. A törökök kiűzése után a megmaradt romokat magtárrá alakították.





Elhelyezkedése
Döbrököz (Magyarország)
Döbrököz
Döbrököz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 12″k. h. 18° 15′ 17″Koordinátáké. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 18° 15′ 17″osm térkép ▼
Döbrököz (Tolna megye)
Döbrököz
Döbrököz
Pozíció Tolna megye térképén

2015. október 3., szombat

Eger / Folytatáshoz kattints a posztra


 Székely BertalanEgri nők1867


Eger (latinul Agria, németül: Erlau, szlovákul: Jáger, törökül: Eğri), egy megyei jogú- iskolaváros, Heves megye és az Egri járás székhelye, az Eger-patakvölgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56 530 fő volt, ezzel Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után.
Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország második legnagyobb bazilikája, az egri bazilika, számos világhírű múzeummal és műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár.
 Bajcsy-Zsilinszky u. 15

A környék már a kőkorszak óta lakott terület. A korai középkorban avar és szláv törzsek is éltek itt. A területet a 10. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta, ez az időpont a város határában,Almagyaron és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszony-völgy környékén is.
Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták. A Bükk-vidéken épített püspöki székhely gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben, II. Kilit püspöksége alatt, a tatárok feldúlták és felégették a várost. A tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14 és a 15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros – az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több közeli település (AlmagyarCzigléd, stb.) összeépült Egerrel. 1442-ben a husziták feldúlták a várost és lakosai közt iszonyú öldöklést vittek véghez. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület még ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta, és Bakócz Tamás fejezte be. Ők elkezdték még a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput. A parasztlázadás alkalmával 1514-ben Dózsa György egyik vezére, Barnabás, porrá égette a várost.
 A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.)

Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását. A törökök számát Gárdonyi Géza – természetesen némi túlzással – 200 000-re becsülte. A későbbi történetírók 80 000 fősnek írták le a török sereget, amelynek létszáma a mai történészek szerint 35-40 000 lehetett. Az ostrom történetét a mai olvasók leginkább Gárdonyi Egri csillagok című, népszerű regényéből ismerhetik. Az ostrom alatt teljesen leromlott várat, kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578 áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is. 1596-ban a török újra megostromolta Eger várát, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni. A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori birodalom legészakibb ma is álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.
 A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.)

keresztény csapatok 1687december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott, a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. Mintegy 600 török visszatért Egerbe, megkeresztelkedett, és ezek lettek az elpusztított város első lakói. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott, ugyanis ekkor a visszatelepedőFenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította, és a mecseteket keresztény templomokká alakították. 1705-ben a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet alapított.
 Az egri fellegvár 


A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1705-ben Egerben keltezték (bár nyomda híján máshol nyomtatták) az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicus(Igazmondó Merkúriusz). 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukraincewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el.
A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba, többek között itt települt le: Kracker János Lukács, Franz Anton Maulbertsch, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab és Fazola Henrik is. A lakosság ugrásszerűen megnőtt, 1688-ban 1200 fő, majd 1787-ben több mint 17 000 fő, ezzel Eger volt az ország hatodik legnépesebb városa. Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták, a papnevelő intézetet, a jogi iskolát (amit 1740-ben alapított Foglár György kanonok), és a bölcseleti iskolát (amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre), valamint Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg. Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását. 1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával nyílt meg az ország első orvosi iskolája. Az iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát, ezért az 1775-ben megszűnt.
 Az Érsekkertben  lévő Táncsics Mihály sétány...

19. század katasztrófákkal indult. 1800-ban a belváros fele tűzvészben elpusztult, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala is, és megrongált több lakóházat. Az uralkodó 1804-ben érseki székhellyé emelte, de egyúttal kivette a főegyházmegyéből a kassai és a szatmári püspökséget. A városi polgárság szabadulni szeretett volna az egyházi fennhatóság alól, és kérvényt nyújtott be a parlamentnek, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, de nem jártak sikerrel. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány. A reformkorban Pyrker János László érsek képtárat hozott létre, és azt 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, mivel Eger nem adott számára megfelelő helyet. Lényegében Pyrker ajándéka lett az 1900-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának alapja. Pyrker hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikátMagyarország második legnagyobb templomát. 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította az ország első műszaki folyóiratát. 1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról (a kilenced és a taksa szedéséről), és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A polgári fejlődés azonban nem gyorsult meg, mivel Eger kimaradt a Miskolcot Budapesttelösszekötő vasúti fővonalból, a csomópont Füzesabony lett. A város ipara a malom, a dohánygyár és a lemezárugyárból állt.1878augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükk-vidéki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken, többségük ma is látható.
 ... és a tó


A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak”is nevezték. 1904-ben nyílt meg Eger első kőszínháza, megkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését is. Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagoknépszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.
A második világháború alatt, 1944 őszén a visszavonuló német csapatok gyárakat, üzemeket szereltek le, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját. A szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. December 12-én német repülők bombázták és gépfegyverrel lőtték a város belterületét, 20 ház összedőlt, 33 ember meghalt, 87 megsebesült. A második világháború után sok épületet emeltek szerte a városban.1961-ben a városhoz csatolják Felnémetet. A 70-es évektől egymás után nőttek ki a földből a mai Felsőváros, a Maklári és Hatvani Hóstya, valamint Lajosváros panelházai. A Belvárosban felépítették az odáig egységesen barokk arculattól idegen Dobó téri áruházat és új külsőt kapott a Gárdonyi Színház is (ezt azóta ismét átépítették). A 80-as évekre elkészült a 25-ös főútnak a Belvárost elkerülő szakasza, ezután a Széchenyi út déli szakaszáról és a Belváros legtöbb utcájából kitiltották a közforgalmat.
1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága)magyarországi székhelye. Az 1990-es évektől elsősorban a külvárosokban építkeznek. Új lakóparkok jöttek létre, a Felnémet-Pásztorvölgyi és a Napsugár utcai. A Bitskey Aladár Uszodát Makovecz Imre tervezte. Felnémet és Eger között bevásárlónegyed épült számos nagy áruházzal. Elkészült a déli elkerülő út, és ezzel párhuzamosan sokat fejlődött az Egri Ipari Park is. 2008 márciusában Egert is elérte a plázahullám, megnyílt Észak-Magyarország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja, az Agria Park.
Eger egykoron katonaváros volt. A Dobó István Laktanya 2007-es bezárásáig sok alakulatnak adott helyet. Az első alakulat 1853-ban került Egerbe. A Császári-és királyi 60. Gyalogezred, ami 1918-ig állomásozott itt. Az első világháborút követően a Magyar Királyi Honvédség 14. Dobó István Gyalogezrede állomásozott a laktanyában.
 Az egri városháza


Múzeumok


Egerben számos múzeum és kiállítóhely található. A műemlékké nyilvánítottEgri várban működik a Dobó István Vármúzeum. Az állandó kiállításokon bemutatják a vár történetét, föld alatti erődrendszerét, a középkori büntetési módokat és ezek eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői Dobó István parancsnoksága alatt, meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében. A várban található továbbá, az Egri Képtár, hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. Avár történelmi hagyományait, a kiállítások mellett, programokkal is igyekeznek feleleveníteni.
A Művészetek Háza az Ifjúsági Ház, a Vitkovics-ház és a Templom Galéria összevonásával 2001-ben létrejött, kiemelten közhasznú társaságként működő kulturális és szórakoztató központ. Fenntartója Eger város önkormányzata.Kiállítóhelyei közt van, a Kopcsik Marcipánia, a Harangöntő-ház, a Történeti Tárház, a Tűzoltó Múzeum, a Zsinagóga Galéria, és a Vitkovics-ház (benne, a Kepes György Vizuális Központ és a Vitkovics Mihály emlékszoba).
A Város a város alatt kiállítóhely az egykori érseki pincerendszerben található, bejárata a Bazilikához fölvezető lépcsősor mellett nyílik. Az Eszterházy Károly Főiskola épületében található, a Főegyházmegyei Könyvtár, és annakBarokk terme, valamint szintén a Főiskola épületében található meg, a Spekula Csillagvizsgáló és a Camera obscura. További múzeumok és kiállítóhelyek Egerben, a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum, a Palóc Népművészeti Kiállítás, az István pince és Nemzeti Bormúzeum, a Telekessy Patikamúzeum, aSzemfényvesztés kiállítás  (amely látóknak bemutatja a vakok világát), valamint a Templom Galéria és a Kis Zsinagóga, ami egy egri kortárs művészeti kiállítótér.
2015. május 15-én nyitotta meg kapuit az Egri Road Beatles Múzeum, Kelet-Közép Európa egyetlen állandó Beatles gyűjteménye. Korabeli híradók, interjúk, koncertfelvételek tekinthetők meg gombnyomásra, illetve fejhallgatón hallgathat bele a látogató a zenekar műveibe. A vitrinekben korabeli sajtótermékek, ruhadarabok, makettek, limitált kiadások, ritkaságok láthatóak. A Sárga tengeralattjáróba való bepillantás, a Bors Őrmester lemez monumentális megjelenítése, játékok és élményfotózás varázsolja vissza a látogatót a legendás hatvanas évekbe.
 Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban látható Gárdonyi Géza dolgozószobája, előtérben Dankó Pista cimbalmával


Templomok


  • Egri Bazilika a Pyrker téren: Magyarország harmadik legnagyobb) egyházi épülete, 55m magas tornyaival a város 2. legmagasabb épülete az 57m magas Minorita templom után.
  • Minorita templom a Dobó István téren: Más néven Páduai Szent Antaltemplom a Városháza szomszédságában áll.
  • Ciszterek temploma a Széchenyi István utcában:
  • Ferences templom a Kossuth Lajos utcában: Más néven „Barátok temploma”, barokk stílusú
  • Szervita templom a Szaicz Leó utcában
  • Lajosvárosi templom a Köztársaság téren
  • Szent Sebestyén vértanú temploma (volt irgalmasok temploma) a Markhót Ferenc utca-Knézich Károly utca sarkán
  • Evangélikus templom a Vörösmarty út-Törvényház utca sarkán
  • Református templom a Deák Ferenc utcában
  • Szent Rozália templom a Szarvaskői úton
  • Szent Miklós Rác templom a Vitkovics Mihály utcában: ortodox szerb templom)
  • Jézus Szíve plébániatemplom a Maklári úton
  • Trinitárius templom a Trinitárius utcában
  • Fájdalmas Anya temetőkápolna a Király utcában
  • Szent Rókus temetőkápolna a Rókus közben
  • Kisboldogasszony plébániatemplom a Kisasszony utcában
  • Szent Anna kápolna a Széchenyi István utcában: a (Markhót Ferenc kórházhoz tartozik)
  • Mária Szeplőtelen Szíve kápolna (a Szépasszonyvölgyben)
  • Szent Donát temetőkápolna a Ludányi Antal utcában
  • Szent Rozália temetőkápolna a Merengő utcában
  • Izraelita templom a Kossuth Lajos utcában
  • Zsinagóga a Kossuth Lajos utcában
  • Kis zsinagóga a Dr. Hibay Károly utcában
Egyházi épületek Egerben:
  • érseki palotaegyüttes a Széchenyi utcában
  • Kálvin-ház a Markhót Ferenc utcában: (Eger református közösségének központi épülete benne a korábbi templommal)
  • Baptista gyülekezet a Deák Ferenc utcában
  • Mormon imaház (volt IBUSZ iroda) a Bajcsy-Zsilinszky utcai tömb-belsőben
  • Jehova Tanúi Királyságterme a II. Rákóczi Ferenc úton
  • Dianetika Misszió a Széchenyi István utcában
  • Adventista imaház
 Az egri minaret napnyugtakor, ez Magyarország legmagasabb, és a volt Oszmán Birodalom legészakibban fekvő minaretje


 Minorita templom belső tere, a főoltárral


 Az egri főszékesegyház belső tere


Rendezvények


  • Egri Tavaszi Fesztivál (március vége, április eleje)
  • Agria Nyári Játékok (egész nyáron)
  • Erlau Táncfesztivál (július vége, augusztus eleje)
  • Az Egri Bikavér Ünnepe (július közepe)
  • Középkori Piactér (július vége)
  • Végvári vigasságok (július vége)
  • Fesztivál a barokk Egerben (július-augusztus)
  • Szépasszonyvölgyi Fesztivál (augusztus közepe)
  • Bormustra az egri Piacz-on (augusztus közepe)
  • Slow Film Festival /2007-ig Filmművészeti Nyári Egyetem/ (augusztus)
  • Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó (augusztus vége)
  • Eger Ünnepe (szeptember közepe) – civil fesztivál
  • Egri Vár Napja (október 17.) – a vár összes múzeuma ingyenesen látogatható
Az 1831 és 1836 között Hild József tervei alapján épült egri bazilika főhomlokzata


 Várrészlet - külső 


 A gótikus püspöki palota


 A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu


 Elöltöltős ágyú a Dobó István Vármúzeum kiállításán


 Saroktorony


Gárdonyi Géza sírja a várban
Elhelyezkedése
Eger (Magyarország)
Eger
Eger
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 56″k. h. 20° 22′ 29″Koordinátáké. sz. 47° 53′ 56″, k. h. 20° 22′ 29″osm térkép ▼
Eger (Heves megye)
Eger
Eger
Pozíció Heves megye térképén