A következő címkéjű bejegyzések mutatása: templom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: templom. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. november 1., péntek

Tákos és Csaroda – református templomcsodák

 A tákosi templomnak festett fakazettás mennyezete, szószéke, karzata adja az igazi értékét. A csarodai templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese.

A tákosi mezítlábas Notre-Dame…

Igazi tóháti település, a tó mentén két házsorral, hosszanti tengelyében, a legmagasabb ponton áll a templom – a 41. számú főút mentén. Az egymással szemben lévő két házsort néhány évtizede csak pallón át lehetett még megközelíteni. A tó azóta kiszáradt, a helyén füves park található.
népi barokk stílusú, zsindellyel fedett református templomot 1766-ban építették. Alig nagyobb, mint egy régi parasztház. A templom földje döngölt agyag, páratlan szépségű faragott festett bútorzata és festett kazettás mennyezete a 18. században készült. A belső berendezést, bár nem egyszerre készítették, különálló fatornyát a templommal egy időben ácsolták. A 2001-es hatalmas tiszai árvíz elpusztította a falut, de a templomot megkímélte. Tákost – szinte a táj jellegéhez igazodva – azonban újjáépítették.
A templomot fából és sárból, vagyis paticsból építették,  mint a fecske a fészkét, az idő tájt, amikor Mária Terézia előírása megtagadta a követ és a téglát a reformáció híveitől. A templom – ahogy elhíresült: a mezítlábas Notre Dame – a középkori gótikus építészet stílus-jegyeit hordozza. A festett fakazettás mennyezete, szószéke, karzata adja az igazi értékét, s emelte hírnévre. A falu nemes Buday és Dancs családjai a templom legelső soraiban – ma is látható – saját széket készíttettek maguknak.
A festett mennyezeten a kései reneszánsz virágos-gránátalmás úrhímzésre emlékeztető motívumkincse fedezhető fel, a díszítések tengelyesen szimmetrikusak.
Az egész olyan, mint egy tavaszi virágos, sziporkázó rét. A színpompás mennyezet és a berendezés jól érvényesül az egyszerű, fehérre meszelt falak között.
A templom mellett tizenhat méter magas fatorony áll szoknyával, galériával és vízcsendesítővel.
Különös a templom megvilágítása: az ablakok napkelettől déli irányba találhatóak a falon, és így a fény körbejár. A Nap utolsó sugarai pedig az egészen keresztülvilágítanak. A templom újjászületése december 24., ekkor a fény pontosan az első sorban lévő turult, a magyarok jelképét világítja meg.
Tákos a növénymotívumokat őrző beregi hímzés egyik központja. A beregi keresztszemes hímzés jellemző motívumai a tulipán, szarvas, színekben a piros és a kék.
A templom ikertestvére Csetfalván található. A határon túl, Kárpátalján.

Csarodai mezítlábas templom

A falu közepén álló, román stílusú műemlék kőtemplomot két oldalt a Csaroda vize öleli át, a 13. század végén épült, hajdan a templom egész belsejét színes freskók díszítették. A templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese.
A hajó északi falán és a diadalív freskóit a templom építésével egy időben, a szentély festményeit két évszázaddal később készítették. Akkor, amikor Csaroda egész lakossága a kálvini hitre tért, így a templom is a reformátusok szolgálatába állt. Ekkor a falakat lemeszelték, és a mennyezetet kazettás faragványokkal díszítették.
A szentek szigorú bizánci rendben sorakoznak a falon. Kozma és Damján, az orvos szentek, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal. Későbbi, korai gótikus stílus jellemzi a szentély bordás boltozatát, e freskók a feltámadott Krisztust és az apostolokat jelenítik meg. A reformátusok idején a falakat bevakolták, a templom díszítését népies festés uralja.
A templom belső falát 1642-ben hímzésre emlékeztető, virágos-leveles kék-vörös mintákkal pingálták tele.
A festett s a kazettás famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ból való, az úgynevezett Rhédey-epitáfium – avagy halotti felirat – 1758-ban készült.
A templom szűk tornyában sohasem függött harang, a 18. században a templomtól keletre egyszerű, fából ácsolt harangtornyot építettek.




2018. április 26., csütörtök

Mátraháza / Folytatás a posztban

 Mátra hegy gerincén fekvő 650-700 méter tengerszint feletti magasságbanfekszik, 10 km-re észak-északkeletre Gyöngyös központjától. A Gyöngyöst Egerrel összekötő 24-es főúton közelíthető meg. Kékestetőtől 2 km-re délnyugatra van.
1930-ban a Mátra Egylet egy menedékházat épített ide. Ez volt az első épület. A település neve is innen származik. A pagodára emlékeztető épület ma is áll, és szállodaként funkcionál.
A könnyű megközelíthetősége, és a Mátra hegy belsejében elfoglalt helye kitűnő túra-kiinduló ponttá teszi. A téli sportok kedvelői körében is gyakori úticél. A Kékes – Mátraháza sípálya Magyarország leghosszabb lesiklópályája. Az 1,8 km hosszú, 330 méteres szintkülönbséggel rendelkező pályán nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas síugró sánc is van. Telente külön síbuszokat indítanak innen a Kékesre, síversenyeket is rendeznek.
Klimatikus adottságai a légzőszervi betegségekben szenvedőknek nyújt enyhülést. A gyógyüdülés a Nagy-Somor tetőn létesített tüdőszanatóriumban lehetséges.

Nevezetességei


  • Pagoda Hotel – Régen Sport szálló néven működött. 2001-ben nyitotta meg újra kapuit.
  • Templom – 1942-ben épült.
  • Naphimnusz park – A parkot 2002-ben a ferences rend készítette a templom mellett, a Mátrát látogató turisták részére.

  • Itt hunyt el Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8. – Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő.
  • Itt hunyt el 1976. augusztus 2-án Kalmár László matematikus, az MTA tagja.


Elhelyezkedése
Mátraháza (Magyarország)
Mátraháza
Mátraháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′k. h. 19° 59′

2018. február 8., csütörtök

12 CSODASZÉP KÖZÉPKORI TEMPLOM MAGYARORSZÁGON

Árpád-kori építészeti emlékeinkből jobbára csak a templomok maradtak fenn, ezek közül azonban jó néhány csodálatos remekművet érdemes végiglátogatni, melyekből a 12 kedvencünket ajánljuk most Szatmár-Beregtől Velemérig. 
CSARODA | református templom
A szatmár-beregi Középkori Templomok Útjának egyik értékes állomása a csarodai templom, mely a XIII. században épült, s a román kor, a gótika és a barokk jegyeit arányosan őrzi. Kecses huszártornya a román kori magyar templomépítészet szép példája. A templom belsejét a restauráláskor feltárt – többek között János és Pál apostolokat ábrázoló – gyönyörű középkori freskók díszítik. 
NAGYBÖRZSÖNY | Szent István római katolikus templom
©wikipedia.com Szent István-templom (7140. számú műemlék) 8" by lamerle - Indafotó. Licensed under CC BY-SA 2.5 hu via Wikimedia Commons
©wikipedia.com Szent István-templom 
A Dunakanyar legészakibb részén található kis börzsönyi falucska télen is csodaszép úti cél, melynek ékessége a XIII. századi Szent István templom ikerablakos, kecses tornyával és erőteljes formáival. A településen emellett egy vízimalmot és kisvasutat is találunk, s nagyszerű kiindulási pontja a bakancsos túráknak. 
BUZSÁK | Fehér Mária római katolikus kápolna

©wikipedia.com "Buzsák, kápolna" by Zerind - A feltöltő saját munkája. Licensed under CC0 via Wikimedia Commons
©wikipedia.com "Buzsák, kápolna" 
A Balatontól nem messze, csupán 15 km-re áll Buzsák határán túl a piros cseréptetős, fehérre meszelt kápolna, formás félköríves szentélyével.  
VELEMÉR | Szentháromság református templom
"Civertanvelemérlegi3" by Civertan - A feltöltő saját munkája. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons
©wikipedia.com Veleméri templom 
8 szögletű szentélyével abszolút különleges a hazai templomok sokaságában a veleméri református templom, mely az Őrségi Nemzeti Park területén, a Papréten emelkedik ki a fák koronái közül. A templom másik különlegessége az egész templombelsőt borító freskó, melyet Aquila János festett 1378-ban.
NÓGRÁDSÁP | római katolikus templom
Ez a XIV. századi gótikus erődtemplom sokszögletű tornyával Hollókő Ófalujának közelében fekszik, s minden bizonnyal megéri a kitérőt, ha ezen a világörökségi helyszínen járunk, hiszen a Palócföld építészetének egy szép és eredeti példáját láthatjuk benne.
GYÖNGYÖSPATA | Kisboldogasszony római katolikus templom

©wikipedia.com "Gyöngyöspata-plébániatemplom"
Bár aprócska, s ablakai is lőrésszerűek a XII. században épült nógrádi templomnak, belül egy igazi ritkaságot őriz. A gótikus architektúrájú szentélyében hazánkban egyedülálló, de Európában is ritkán látható Jessze-fa oltárja Jézus családfáját ábrázolja.
PÉCS-MÁLOM | római katolikus templom
Málom mára Pécs egy városrésze lett, melynek nevezetessége a Malom-völgyi arborétum és az azonos nevű tó, valamint természetesen az Árpád-kori templom. A máli téglaberakásos, félköríves XII. századi templomot gótikus, majd a barokk stílusban is bővítették, jellegzetes tornyát pedig a XIX. században építették hozzá. A templom belsejében egyedi falfestményeket tártak fel.
ÓFÖLDEÁK | római katolikus templom
Óföldeák Church by Burrows - A feltöltő saját munkája. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikimedia Commons
©wikipedia.com Óföldeák Church by Burrows
Árokkal és kerítéssel is körbevették az Árpád-kori gótikus erődtemplomot Óföldeákon, melyet egy szép fahídon tudunk csak megközelíteni. Szegedtől mindössze 30 km-es útra esik az óföldeáki templom, ami különleges hangulata miatt minden évszakban megéri a látogatást.
PÁPOC | római katolikus templom

©wikipedia.com - Pápoc - "A kápolna bejárati oldala"
A Rába mentén Szent István korából származó vasi apró falvak sorából egy Pápoc, aminek különlegességét az Árpád-kori körtemplom jelenti. A templom mára egybeépült az Ágoston-rendiek 1360-ban alapított kolostorával. Ebben a román kori eredetéhez képes kecsesnek mondható templombelsőben három oltárfülke látható, boltíves bélletes bejárata is igazán ékes, melyet oszlopokkal és szépen faragott oszlopfőkkel díszítettek.
LÓNYA | református templom
A Tiszaháton – szintén a szatmár-beregi Középkori Templomok Útjának részét képező – lónyai templomot állítólag Bánk bán építtette a XIII. században. A térség középkori református templomaihoz hasonlóan szép népi motívumok díszítik a belső teret, s külön érdemes kiemelni a faragott szószékkoronáját ( a szószék fölötti míves dísz)  is. A környék legszebbjének kiáltották ki fából készült harangtornyát is.
SZENTKIRÁLYSZABADJA | római katolikus templom

©wikipedia.com Szentkirályszabadja  | szerző:  ©Civertan Grafikai Stúdió
Egészen véres történelmi pillanat kapcsolódik a Veszprém megyei településhez és a XIII. században épült templomhoz. A későbbi templomdombon lelte ugyanis ismert kimenetelű halálát Koppány. A román, majd gótikus stílusban átépített templom szabályos és erőteljes szerkezetű, tornya határozott, szentélye pedig félköríves.  A településen egy hírhedt szellemházat is láthatunk, 10 percnyire pedig ott a Balaton, úgyhogy mindenképpen megér egy látogatást.
KALLÓSD | római katolikus templom
A zalai borvidéken megbújó, száznál is kevesebb lakosú falu temetőjében található a tájat uraló Árpád-kori körtemplom. Egészen szokatlan, inkább mesebeli külseje van a kallósdi templomnak! Függőlegesen bordák (lizénák) tagolják, kelet felől, mint mini önmaga, egy félköríves apszis kapcsolódik az épülethez. A templom teteje pedig kúpos és harang alakú.
LÉBÉNY | Szent Jakab apostol római katolikus plébániatemplom

©wikipedia.com Lébény
Monumentális és méltóságteljes a lébényi monostor, mely hazánk kiemelkedően jelentős, 800 éves műemléke. Pedig Győrtől félórányi autóútra sincs a faragott kövekből épült román kori építészeti gyöngyszem. 

2017. június 21., szerda

AZ EGRI BAZILIKA / Folytatás a posztbanm




Az egri Bazilika rövid története

 A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika.
 Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között.
 A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók.
A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven.
A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik.

  A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése.
1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely.
 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt.
A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették.

 A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából.
Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.






2017. április 21., péntek

Őrhalom / Folytatás a posztban


Balassagyarmat keleti szomszédjában, Balassagyarmat és Hugyag között fekvő település.

Őrhalom nevét már a középkorban is említették az oklevelek Stras és Zthras néven.
A 14. század elején Varbóky Márton fia Mihály birtoka volt, akitől a falut hűtlensége miatt Károly Róbert király elvette és Szécsényi Tamásnak adományozta. 1461-1481 között a szécsényi uradalomhoz tartozott. 1486-ban Óbudai Kálmán Péter vette zálogba Guthi Országh Lászlótól.
A 16. század második felében a török hódoltsághoz tartozott és 1562-1563-ban a nógrádi szandzsák községei között sorolták fel, 21 adóköteles házzal, majd 1579-ben 12 adóköteles házat vettek fel itt.
1598-ban (II.) Forgách Zsigmond volt a földesura.
1635-ben Bosnyák Tamás örökösei osztozkodnak rajta. 1665-ben Koháry István özvegye Balassa Judit birtokában volt. 1715-ben 10, 1720-ban 23 magyar háztartást írtak itt össze. 1740-ben a gróf Forgách család, 1770-ben e családon kívül még Bossányi Ferenc is birtokos volt itt, 1826-ban pedig gróf Forgách János és Szent-Ivány Ferenc volt országbíró, majd a 20. század elején gróf Mailáth István Gézának és gróf Forgách József örököseinek volt itt nagyobb birtoka. Az itteni két úrilak közül az egyiket Koltay Ernő, a másikat Kürti Jakab építették.
1873-ban nagy kolera járvány pusztította lakosait.
Az Ipolytól határolt félszigetszerű rész (ma Badószög) a régi község egyik utcája lehetett. A 17. században, amikor a törökök feldulták, a lakosság a falu mai helyén ütött tanyát, melyet három oldalról mocsár és bozót vett körül, ahol a nép alkalmas búvóhelyet talált.
A 18. században a község a Trázs nevet vette föl. Ekkor épült a római katolikus templom is, melynek főoltárában az 1757-es évszám olvasható.
 A községhez tartozott Máriamajor (azelőtt Drahi-puszta) is: Máriamajortól kb. 500-600 méter távolságban állt egy dombon a régi község temploma, melynek nyomai még az 1900-as évek elején is láthatók voltak. Innen az Ipolyvölgyön keletre és nyugatra messze lehetett ellátni, ettől kapta a község a Strázsa nevet.
A templom déli oldalán volt egy tó, mely már teljesen betömődött, de a helyét ma is feneketlen tónak nevezik. E puszta a középkorban önálló helység volt, mely már az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult, tehát ekkor már plebániája is volt.
Őrhalomhoz tartoztak még: Kisszállásoki-puszta (azelőtt Forgách-puszta), Ligeti-puszta (azelőtt Nispuszta), Ligeti szőlőtelep, Lívia-major és Drahi-puszta (azelőtt Szállások).

Nevezetességei

  • Szent István szobor a Millenniumi emlékparkban (2000): Szécsény felől a falu szélén kialakított emlékparkban áll Szent István szobra, Szpisják Pál 1999-ben készült alkotása.
  • Szent István kápolna (1888): A népies, eklektikus stílusú kápolnát 1888. augusztus 20-án, Szent István király ünnepén szentelték fel.
  • Római Katolikus Templom (1937-ben épült újjá): A mai, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1937-ben épült. A berendezés egy része, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk templomból maradtak meg. A templom a település határában domboldalon, szabadon áll. Közelében található a Szent István szobor ( a település védőszentje) is mely az augusztus 20.-i körmenet egyik állomása.
  • Hősök keresztje (1920) és a Szentháromság szobor (1908), melyek az ófaluban találhatók.
  • Mária kápolna: jelenlegi helyére, a falu nyugati végére 2006-ban került.
  • Rokkant pusztai kápolna (1920-as évek): Az Őrhalom határában lévő kápolna 1992. szeptember 13-án lett felújítva.
  • Trianon kereszt (2008) az Ipoly folyó partján, Ipolyvarbó község alatt.
  • Kövecses és Új-árok horgász tavak
  • Horgásztó és camping


Elhelyezkedése
Őrhalom (Magyarország)
Őrhalom
Őrhalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 34″k. h. 19° 24′ 15″Koordinátáké. sz. 48° 04′ 34″, k. h. 19° 24′ 15″térkép ▼
Őrhalom (Nógrád megye)
Őrhalom
Őrhalom
Pozíció Nógrád megye térképén

Dejtár / Folytatás a posztban


 A település az ország északi részén, Budapesttől 70 km-re, Balassagyarmattól 13 km-re, a 22.sz. főközlekedési úttól 3 km-re, a 2. sz. úttól 6 km-re, az Ipoly folyó bal partján található.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park részét képezi a vasúton túli terület. Ritka és védett növények találhatók a Nagy-tó és a Kifli-tó környékén (árvalányhaj, fekete kökörcsin).
A települést először 1255-ben említik az oklevelek Dehter néven. 1438-ban az esztergomi érsek birtokába került, ekkor appidiumként (mezővárosként) említik az oklevelek. A török kiűzése után az esztergomi érsek újjáépítette a falut, mely rohamos fejlődésnek indult.
Dejtáron a mai templom elődjét a Canonica Visitatiók szerint az 1713-at megelőző években építették. 1731-ben és 1755-ben, mint jól felszerelt templomot említik, bár Patay Pál adata alapján 1736 és 1745 között valószínűleg tűzvész martaléka lett, harangjai is elpusztultak.
A településen többször pusztított tűzvész, az első az 1848-49-es szabadságharc után. Ennek emlékére állították a Szent Flórián szobrot 1855-ben.
A falu templomát majd két évtizeden keresztül építették és 1810-ben szentelték fel. Érdekessége a 200 éves szószék, melynek faragványait ismeretlen művész alkotta.
1903-ban alakult meg a Dejtár-pataki Vadásztársulat, dr. Fáy Albert vezetésével.
A népviselet és a természeti értékek mellett más látnivalók is megtalálhatók a községben. Ilyen az 1810-es évek előtt épült és 1810-ben felszentelt római katolikus templom. Az egyhajós, középtornyos templomot rizalitszerűen kiugró torony díszíti. Szentélye egyenes záródású, a hajóval azonos szélességű. Sekrestyéje a délnyugati szentélyfalhoz kapcsolódik. Háromszakaszos hajóját és a szentélyt kupolasüveg boltozat fedi, a karzatot kosáríves boltozat tartja. Berendezése modern, szószéke „pálos faragású”, 1760 körüli mellvédjén két faragott domborművel, amelynek faragója ismeretlen. A régi berendezések közül a gyóntatószék, a térdeplők, a keresztelőkút és a szenteltvíztartó maradtak meg. A templomot több freskó ékesíti, így a mennyezeten látható örvendetes, dicsőséges és fájdalmas olvasó egy-egy jelenete. A főoltár mögötti falon látható a Szűz Mária születését ábrázoló festmény. Templomunkat az angyalok született királynéja, Mária tiszteletére szentelték fel. Az asztaloltár és a főoltár fehér márványból készült, a főoltárt Szent Sándor és Szent Rozália szobra díszíti. A déli fal előtt van a Jézus Szíve oltár. A templomban láthatjuk még Szent József, Szűz Mária, Szent Teréz, Szent Rita, Szent Ferenc, Szent Antal és a Fájdalmas Anya szobrát. 2004-ben Szent István faragott szobrát adományozták a templomnak. A színes üveges ablakokon nagy szentek alakjai láthatók: Szent István, Szent László, Szent Alajos, Szűz Mária Szíve, Szent Erzsébet és Szent Margit.
A templom mellett áll a Szentháromság-szobor, oldalain az I. és II. világháborúban elesett hősök neveivel. A településen található egy turul-szobor is.
A műemlék Szent Flórián-szobor a Szabadság utca felső szakaszán található. A községet többször is tűzvész pusztította, ennek emlékére állíttatták Flórián szobrát mintegy védelmezőnek a tűz ellen, így lett a falu védőszentje.
A tájház átadására 2003. augusztus 23-án került sor. Bemutatja a régi paraszti élet tárgyi, tevékenységbeli, viseletbeli emlékeit, valamint Dejtár népviseletének gazdagságát egy középparaszti portán. Itt mutatkozhatnak be a településen és máshol alkotó és élő tehetséges fiatalok és művészek alkotásaikkal.
2007. óta Dejtár az egyik helyszíne az egykori helyi igazgató, kántortanító karnagy, zeneszerző Luspay Kálmán tiszteletére rendezett népdalversenynek.
Dejtár község tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása.

A dejtári népviseletben különös figyelmet érdemel a fiatal asszonyok féketője (főkötő) később a kor előrehaladtával az asszonyok ’szarvas’ kendője, amit hideg napokon vagy ünnepekkor díszes fölsőkendővel kötöttek át, ennek megkötési módja elől volt, míg az említett szarvaskendőé hátul.
A férfiak viselete nem különbözött nagymértékben a környékbeli falvak viseletétől. Nyáron kalapot, pamutvászon ujjú inget, és széles szárú vászon gatyát hordtak. Ez volt a mindennapi öltözet. Ehhez feltétlen viseltek klott szakácskát, tavasztól őszig pedig mezítláb (mesztélláb) jártak. A téli időszakban a viselet kétsoros posztókabáttal, csizmanadrággal és hosszú szárú fekete csizmával egészült ki.
A nők viselete viszont merőben eltért a környező falvakétól. Csak a szomszédos falu (Patak község) viselete mutat hasonlóságot a dejtárival. A különbség a fejkendő változatosságában merült ki. A hajadon lányok jó idő esetén hajadonfővel jártak, hajuk gyakran derékig ért, melyet hármas, négyes vagy akár ötös fonat is jellemzett, ennek végére pedig masliba kötött szalag került. A felső testet takaró ruházat az időtől függően rövid vagy hosszú ujjú ing volt. Kétfajta inget különböztetnek meg a dejtáriak: sípujjút és buggyos ujjút. Ennek az ingnek a tetejére pedig pruszlikot vagy blúzkát vettek. Az alsó testet takaró ruházat többrétegű volt. A legalsó ruhadarabot nevezik pentőnek (pendely); mely egy rövid, egyenes szabású, keményítetlen szoknya. Erre már kikeményített vagy mángorolt, későbbi időkben vasalt szoknyák kerültek. A harmadik szoknyaréteg a felsőszoknya, melynek a jellegzetessége, hogy az anyaga brokát. Ez egy nemes arany vagy ezüst szállal átszőtt selyemvászon, melynek eredete egészen Bizáncig nyúlik vissza, ahonnan a középkori kereskedők hozták be az anyagot a Nyugati országokba. A brokátszoknya fölé pedig szakácska (kötény) került, melynek különbözősége alkalmakhoz kötődött. Jellemző, hogy a lábukon olyan harisnyát hordtak, melyet maguk kötöttek vagy horgoltak, ezeket pedig legkevesebb öt kötőtűvel készítették el. Továbbá a viselethez tartozott a csatos félcipő vagy fűző száras cipő, télen pedig a keményszárú lakkcsizma. Az asszonyoknál is előfordult, hogy nem vettek fel cipőt jó idő, vagy munka esetén. A tél és hideg idő beköszöntével pedig a fejükre a belíner kendő is felkerült.
A fentebb már említett féketőt egy fiatal asszony addig hordhatott, míg meg nem született első gyermeke, azután már az ő fejére is kendő került. Ennek a bizonyos kendőnek a viselése alkalmakhoz volt kötve. Ünnepekkor két kendőt kötöttek, míg munkába csak egyet. Nagyon fontos és egyben elengedhetetlen tartozék egy újságpapír, mely a kendő tartását hivatott biztosítani. Az alsó kendő alatt húzódik egy kis pánt, melynek helybeli elnevezése: villuska, ezt gombostűvel rögzítettek. A kendő jellegzetessége továbbá abban áll, hogy a homlok fölött két szarvacska emelkedik ki. Ezt szarvaskendőnek hívja a nép. Ezzel vált híressé a dejtári népviselet. A kor előrehaladtával, ahogy idősödtek az asszonyok, ruhájuk színe egyre sötétült és dísztelenné vált. Idős korban megfelelt az olcsóbb anyagból készült ruha is. Ezzel ellentétben a fiatal asszonyok ruházatát a színharmónia jellemezte, aminek színességét az alapszínek árnyalatai adták. Ruhájuk készülhetett: ternó, selyem, barket vagy delén anyagból. Csupán nagy gyász idején egyezett a fiatal asszonyok és idősek viselete, akkor ugyanis a lángos szoknya volt az öltözék fő eleme.

Elhelyezkedése
Dejtár (Magyarország)
Dejtár
Dejtár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 15″k. h. 19° 10′ 15″Koordinátáké. sz. 48° 02′ 15″, k. h. 19° 10′ 15″térkép ▼
Dejtár (Nógrád megye)
Dejtár
Dejtár
Pozíció Nógrád megye térképén
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...