Dödölle / Folytatás a posztban

Dödölle

A dödölle a magyar konyha egyik tájjellegű étele. Elkészítése nagyon egyszerű, finom, és nem utolsósorban elég laktató. Régen a szegények eledeleként tartották számon, mert mindennapos volt a fogyasztása. Pénzbe nem került, hiszen a hozzávalót megtermelték a kertben. Magyarország egész területén ismeretes a dödölle, csak épp máshogy nevezik, vagy kissé másképp készítik el.

A dödölle elnevezései

A palócoknál és Mátra alján ganca néven ismert.
Zalában sok helyen a dödölle mellett krumpligánicának is hívják, mert régebben kukoricából készítették.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cinke a neve.
Baranya megyében egyszerűen csak gánicának nevezik.

Dödölle a kultúrában

Nagykanizsán, a „Dödölle fővárosában” 2007-ben már negyedik alkalommal rendezték meg a kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivált. 2006-ban a Guinness rekord kísérlet sikerrel járt, miszerint 2331 adag dödölle készült egy hatalmas serpenyőben. A Fesztiválra minden év szeptember elején kerül sor.

    "Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle,
    Ettél belőle.
    Kertbe mentek a tyúkok,
    Mind megették a magot."

    Magyar gyermekdal
   
Hozzávalók:

0,5 kg krumpli,
0,25 kg liszt,
4 kanál zsír,
1-2 fej vöröshagyma,
só, pirospaprika,
0,25 l tejföl

Elkészítése:

Fél kg meghámozott és kockákra vágott krumplit annyi sós vízben megfőzzük, ami éppen ellepi, majd összetörjük a főzővízben, és a tűzhelyről félrehúzva, (de nem levéve, hogy továbbra is főni tudjon), lassan beleöntünk kb. 0,25 kg búzalisztet, közben (egy erősebb) fakanállal állandóan dagasztjuk, míg a krumpli még befogadja a lisztet. Ekkor már olyan kemény a massza, hogy alig lehet dagasztani. Egy-két fej vöröshagymát apró kockákra vágunk, zsírban megpirítjuk, piros paprikával megszórjuk. Egy kis sót szórunk rá, hogy ne égjen oda. Pirítsuk a hagymát üvegesre, vagy ízlés szerint barnára. Érdemes sok hagymát használni, mert úgy lesz finom. Ha kész a hagyma, zsírba mártott evőkanállal szaggassunk bele kis gombócokat a püréből, majd görgessük bele a hagymába, hogy az ráragadjon az oldalukra. Az egyforma galuskákat kizsírozott tepsiben egymás mellé fektetjük ( figyeljünk arra, hogy ne érjenek egymáshoz), a maradék hagymát rászedjük, és lassú tűzön, inkább szárítva - mindkét oldalán, piros, ropogósra sütjük. Frissen, forrón, tejfölözve tálaljuk, de a maradék hidegen, vagy újra felmelegítve is finom.

Tálalás:

Köretként, többnyire szarvaspörkölthöz ajánlják.
Adható vadhús, vagy birkaételekhez mellé köretként.
Önálló fogásként fogyasztva hideg tejföllel kell meglocsolni, vagy csalamádéval, esetleg valamilyen idénysalátával fogyasztani.
Sok hagymával és pirított füstölt szalonnával is ízletes.
Tejfölösen elkészítve sajtot is reszelhetünk rá, vagy túróval tálaljuk.
Sokan vízben párolt aszalt szilvával kedvelik.

Forrás: Wikipédia , Szakácskönyv

A Balaton környéke (Tájkonyha) / Folytatás a posztban

SÜLLŐ HÁZIASSZONY MÓDRA

Hozzávalók: 1 kg süllő, 10 dkg gomba, 1 kisebb hagyma, 2 kanál vagdalt zöldpetrezselyem, 1 paradicsom, negyed liter szürkebarát, 2 kanál zsemlemorzsa, 5 dkg vaj, só, bors. 

Elkészítése: A jól megmosott gombát szeletekre, a hagymát apróra vagdaljuk. A paradicsomot leforrázzuk, lehúzzuk a héját és összevagdaljuk. Mindezt összekeverjük a zöldpetrezselyemmel. A felét tepsibe terítjük, rátesszük a megtisztított halat és a tetejére simítjuk a keverék másik felé. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, leöntjük a borral, beszórjuk a zsemlemorzsával és a tetejére morzsoljuk a vajat. Fedő alatt felforraljuk, majd az előmelegített sütőbe tesszük, és addig sütjük, amíg a leve a felére sűrűsödik.

HALLEVES VÖRÖSBORRAL

Hozzávalók: 1,5 kg vegyes hal, 2 sárgarépa, 3 petrezselyem gyökér, 1 kis zeller, 2 dl tejföl, 8 dkg liszt, 3 dkg zsír, 5 dl tihanyi zweigelt, közepes fej vöröshagyma, babérlevél, só, bors.

Elkészítése: A megtisztított, megmosott hal fejét, farkát levágjuk, és a belsőségekkel együtt - a halszeleteket félretéve - kevés vízben, a sárgarépával, petrezselyemmel, zellerrel, babérlevéllel, sóval, borssal ízesítve péppé főzzük, majd ha kissé kihűlt, áttörjük. Zsírral és liszttel világos rántást készítünk, beletéve az apróra vágott hagymát és a hallével feleresztjük. Hozzáöntjük a bort, kevés citromlevet adunk hozzá és ebbe a lébe rakjuk a halszeleteket. 20-25 perc főzés után tejföllel behabarjuk és így tálaljuk. 

TÖRÖCSKEI BIRKAPÖRKÖLT

Hozzávalók: 80 dkg birkahús (comb vagy lapocka) 1 kg káposzta, 3 fej vöröshagyma, 40 dkg burgonya, 1 dl vörösbor, 1 paradicsom, 2 zöldpaprika, gerezd fokhagyma, zsír, fűszerek. 

Elkészítése: A húst feldaraboljuk, majd a zsírban megpirított hagymával és pirospaprikával pörköltet készítünk belőle. Ráöntjük a bort, hozzáadjuk a metéltre vágott nyers káposztát, valamint a kockára vágott burgonyát, paprikát, paradicsomot. Köménymaggal, kakukkfűvel és fokhagymával ízesítjük, közepes lángon puhára pároljuk. Köret nélkül, kenyérrel és savanyúsággal az igazi. 

BOROS KALÁCSKA

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 20 dkg libazsír, 2 tojás, bors, 2 dl kéknyelű, só.

Elkészítése: Eldörzsöljük a lisztet a libazsírral, hozzágyúrjuk a tojást, kevés sőt, borsot és annyi bort, hogy kenyértészta keménységű legyen. Jól összedolgozzuk és fél óráig pihentetjük. Kinyújtjuk, majd kisujjnyi szalagokat sodrunk belőle. Hármasfonással kis kalácsokat formázunk, és a vékonyan kizsírozott tepsibe rakjuk. Megkenjük libazsírral és aranysárgára sütjük. 

VÖRÖSBORBAN SÜLT NYÚLGERINC

Hozzávalók: Egy 3 napig pácolt nyúlgerinc, 5-10 dkg füstölt szalonna, 2 dl vörösbor, 15 dkg gomba, tejföl, só. 

Elkészítése: A pácolt nyúlgerincet sűrűn megtűzdeljük szalonnával, kissé megsózzuk, leöntjük forró zsírral és sütőbe tesszük. Amikor már jól megsült és a saját leve elpárolgott, ráöntjük a bort és közepes tűzön addig pároljuk, míg teljesen megpuhul. Amikor a hús majdnem kész, akkor tesszük hozzá a felaprított gombát. A húst tálra rakjuk, levében felforraljuk a tejfölt és ráöntjük. Burgonyapogácsával és salátával tálaljuk.

RÉSZEGES TYÚK

Hozzávalók: 1 tyúk, 1 dl olaj, 3 dl zweigelt, 1 babérlevél, 1 kiskanál paprikakrém, 1 dl tejföl, 1 kanál liszt, fél citrom leve, kakukkfű, bazsalikom, só.

Elkészítése: a tyúkot feldaraboljuk, megsózzuk, és egy kevés forró olajban megpirítjuk. Rálocsoljuk a bort, hozzáadjuk a babérlevelet, a bazsalikomot, a kakukkfüvet és a paprikakrémet. Megsózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. A húsdarabokat kiszedjük, a levet besűrítjük 1 kanál liszttel elkevert tejföllel, ízesítjük egy citrom levével és ráöntjük a tyúkhúsra. 

VADNYÚL VÖRÖSBORBAN

Elkészítése: 15 dkg olvasztott vajba belerakunk rétegenként fél kg darabokra vagdalt disznócombot, egy egész feldarabolt nyulat és egy fej karikára vágott vöröshagymát. Megsózzuk, borsozzuk és szorosan lefödve egy óra hosszat pároljuk. Ráöntünk fél liter vörösbort, újra lefödjük, 20-30 percig pároljuk. 

MEGY BORBAN PÁROLVA

Hozzávalók: 1 kg meggy, cukor, őrölt fahéj, vörösbor. 

Elkészítése: A meggyet kimagozzuk, lábasba tesszük. Ízlés szerint cukorral, fahéjjal meghintve feltöltjük annyi vörösborral, amennyi szűken ellepi, és kissé megpároljuk. Burgonya körettel együtt tálaljuk szárnyas sültek mellé.

TEJFÖLBEN SÜLT BORJÚCOMB

Hozzávalók: 1 kg. borjúcomb, 5-5 dkg füstölt hús, szalonna, gomba, 5 dkg vaj, 2 dl chardonnay, 2 dl tejföl.

Elkészítése: A szalonnát, füstölt húst és a megpárolt gombát egészen apróra összevágjuk, a kicsontozott combokat bedörzsöljük a keverékkel. Fedett edénybe egy napig hűtőben érleljük. Másnap a húst mindenestől tepsibe tesszük, leöntjük forró vajjal, melléöntjük a bort és a tejfölt, sütőbe tesszük és levével gyakran locsolgatva pirosra sütjük. Tálaláskor a húst vékony szeletekre vágjuk, kevés mártással meglocsoljuk, a többi mártást külön tálaljuk. 

Horváth Dezső

Mátraverebély / Folytatás a posztban

 A Zagyva völgyében a Mátra és a Cserhát között található a 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal mentén (Mátraverebély megállóhely).

 Mátraverebély Árpád-kori település. Nevét az 1300-as években említették először Vereb néven. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is.

A 14. században már mezővárosként említették.

1398-ban Zsigmond királytól országos vásártartási jogot is kapott, tehát jelentős település lehetett.

Nevének utótagja a települést a 15-16. században birtokló Verebi családra utal.Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu templomát és a pálos kolostort is, és ő eszközölte ki Zsigmond királynál a település számára az országos vásártartási jogot.

A török időkben elnéptelenedett a falu, 1671-ben majorság volt. 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almásy grófok birtokába jutott.

Szentkút Mátraverebély – Szűz Mária kápolna

Nevezetességei

• Az Árpád-kori Nagyboldogasszony plébániatemplom.
• A szentkúti zarándokhely a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely.

A zarándokhely templomában található (Az angol beteg című filmben is megörökített) Almásy László családi sírboltja.

2009. május 23-án első ízben rendeztek meg a szentkúti kegyhelyen a görög katolikus hívek zarándoklatát.

Elhelyezkedése

Mátraverebély Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 19° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 46″, k. h. 19° 46′ 31″térkép ▼

Mátraverebély Pozíció Nógrád megye térképén

Karancsalja / Folytatás a posztban

 A község Nógrád megye északkeleti részén a Karancs-hegység hegység részét képező Anna hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse) és Gusztáv-, Verő hegy szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik, csupán öt kilométer távolságra a megyeszékhelytől, Salgótarjántól.

 A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.

Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

1548-ban Bebek Ferenc birtoka volt.

1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.

1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

Tavas Vendégház

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.

2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.

Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.

2015-ben új helyen megnyílt a Községi Könyvtár. A könyves téka, a gyermeksarok, a helyi tájékozódáshoz kényelmet biztossító bútorzat és az internetes böngésző helyek kicsitől nagyig, időstől fiatalig mindenki számára lehetőséget teremt ismeretei bővítéséhez. A telepített internet közvetlen kapcsolatot teremt a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral.

Elhelyezkedése

Karancsalja Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″térkép ▼

Karancsalja Pozíció Nógrád megye térképén

Ipolyszög / Folytatás a posztban

Ipolyszög az észak-magyarországi Nógrád megye szegletében, a magyar-szlovák államhatárt jelentő Ipoly folyó bal partján fekszik. A település határában terül el az Égerláp természetvédelmi terület.
A fővárosból M2-es vagy 2-es, majd a 22-es úton lehet elérni, A járásszékhelyről a 22-es utat Budapest irányába követve az első település Ipolyszög. A község Budapesttől 80, Balassagyarmattól 7 kilométerre fekszik.
A MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A helyi vasúti megállóhely Dejtár és Balassagyarmat között található. Ez a vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.

Ipolyszög történetének kezdete még a 13. századig nyúlik vissza, önálló településként, ekkor még a szláv Riba (hal) nevet viselte, ami arra utal, hogy az Ipoly árterületén halászatból, csíkászatból éltek a helyiek. Az ekkori okiratok megemlítik, hogy a községtől északkeleti irányban egy vár mered a magasba egy meredek sziklabércen. Ma már jórészt benőtte az erdő, de a sziklafalak folytatásaként épült erődítés még ma is jól látható.

A vár sajnos elpusztult, de Ipolyszögnek így is sok építészeti remekműve van. Köztük a katolikus templom, az evangélikus templom és a nagy területen elterülő ipolyszögi temető.

1905-től 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 30 éves „házasság” ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a 2002. február 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett.

A településtörténet egyik kevéssé ismert kedves állomása, hogy 1953 nyarán itt Ipolyszög-ön forgatták a magyar filmtörténet harmadik legsikeresebb filmjének, a Rákóczi hadnagya (1954) című film  egyes jeleneteit. A filmben szereplő felvidéki Réthe jobbágyfalú jelenik meg némi átalakítással a Rákóczi szabadságharc korát idéző képekben. "Itt volt szükség a legkevesebb átépítésre. A házakat bezsuppoztattuk, a kerítéseket, az udvarokat a kor jobbágyfalvainak megfelelően átalakítottuk. Az egyetlen díszlet ezekben a képekben a templom korabeli épülete." - nyilatkozta Katona Jenő, a film egykori gyártásvezetője. A Bán Frigyes rendezte történelmi játékfilmet 1954 februárjában  mutatták be a mozik, amely idővel elérte a 7 milliós nézőszám-rekordot is.

A vár története

A néprege IV. Béla korára teszi a vár keletkezését, azonban az oklevelek csak 1331-ben említik először a várat, habár magáról a faluról jóval korábban szó esik. Az első tulajdonosa a Kanizsa családhoz tartozó Simon volt, aki előkelő származása dacára jórészt a környék, illetve távolabbi vidékek fosztogatásával foglalkozott. Rablások, gyilkosságok, templomok kifosztása tette hírhedtté mindaddig, míg a király csapatot nem küldött elfogására. Simon bezárkózott a várába, de egyik embere éjszaka kinyitotta az ostromlóknak a kaput. Simont ott helyben négyfelé vágták, a várat a király elkobozta, és Gergely főpohárnok mesternek adományozta, de pár évtized múlva már királyi várként emlegetik, és az is maradt hosszú ideig, addig amíg Zsigmond király pénzszűkében nem lévén ezen is túl nem adott.

Új tulajdonosai – a Szerémiek – alatt feléledt az átkos emlékű kor, ők is raboltak, fosztogattak belőle úgy, hogy Mátyás 1483-ban sereget küldött ellenük. Szerémi Gézát ez egyáltalán nem rettentette meg, ágyúkkal fogadta az ostromlókat. Nem is történt baja, hamar elfeledték bűneit, és halála után fia, Imre II. Ulászló gyászos emlékű uralkodása alatt birodalmi hercegséget kapott. A Szerémiek nádori ágának kihalta után sikerült Bedek Máté felsőmagyarországi főkapitánynak megszerezni a várat, és nagy költséggel felújította, átépítette a már ekkor romladozó falakat. A költségekhez a közeledő török veszedelem hatása miatt az ország és a megye is hozzájárult. Bedek Máté nem sokáig élvezhette a tulajdonlást, mert két év múlva egy vadászaton lova levetette a hátáról. Még két napig élt, eljövendő halálát megérezve hazahívta Budáról az akkor ott udvarnokoskodó Miklós fiát, aki azonban nem érkezett egyedül. Erőszakkal magával hurcolta Szapolyai Dorottyát, akibe halálosan szerelmes volt, és aki akkor már a király vadászmesterének volt gyűrűs menyasszonya. Újsütetű szerzeményének nem örülhetett túlságosan sokáig, tette hatalmas felháborodást keltett az udvarban, és a harmadik napon Koháry József a vadászmester parancsnoklatával megjelent a királyi sereg. Miklós bezárkózott a várba, de reggelre elhűlve tapasztalhatta, hogy a személyzet éjszaka elszivárgott a várból, jórészt egyedül maradt Szapolyai Dorottyával. Arra gondolni sem lehetett, hogy védekezzen, és amikor megadásra szólították fel, Dorottyával együtt leugrott az öregtoronyból. A király büntetésként a várat leromboltatta, a török időkben már romként emlegetik. Nem is épült fel többé, minden hadi jelentőségét elvesztette.

A vár alatti völgyben egy forrás található, a néphit szerint itt halt meg az utolsó várúr és kedvese.

Látnivalók

• 1923-ban épült Magyarok Nagyasszonyának felszentelt Római Katolikus templom, 2006 nyarában új tetőszerkezetet és belső burkolatot kapott

Elhelyezkedése

Ipolyszög Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 19° 13′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 15″, k. h. 19° 13′ 42″térkép ▼

Ipolyszög Pozíció Nógrád megye térképén

Ipolytarnóc / Folytatás a posztban

Ipolytarnóc Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt. Budapesttől 140 km-re, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 26 km-re található. Közúton északkeleti irányból Losonc város felől, déli irányból Litke településen át Salgótarján és Szécsény a (2205-ös és 2206-os közutak ezek) felől közelíthető meg. A megyeszékhellyel naponta rendszeres autóbuszjárat köti össze.

A községet első ízben - Tarnócz néven - az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi, ami azt bizonyítja, hogy volt plébániája. A 14-15. században Tasnoch, Tamulch, Tarnouk és Tharnócz névalakban szerepel a régi iratokban, dokumentumokban. 1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1499-ben a Tarnóczi család tagjai osztoztak rajta. 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. Ekkor 11 összeírt házzal Pilinyi Ferenc szolgabíró járásához tartozott, de 4-5 év múlva már a szécsényi szandzsák területéhez sorolták, török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A 17. század elején 20-24 magyar család élt a faluban.

Ebben az időszakban épültek a legrégebbi kúriák, amelyek közül a legnevezetesebbek a Baán-, a Jankovich-, a Woxith-Horváth házak voltak. A Jankovich- kúriában 1970-ig működött a falu régi iskolája. A török kiűzése, Rákóczi kurucvilága után a 18. század 20-30-as éveiben Tarnócz már újratelepül, virágzó falu, ahol 24 magyar háztartást írtak össze. Hírneves is, mert a vármegyei közigazgatás ebben az időben különböző helyeken megtartott vármegyei közgyűlései közül egyet 1727-ben Tarnóczon tartott meg.

A 19. század végén mintegy 1200 kh szántó, 480 hold rét, 515 hold legelő állt a tarnóci gazdálkodók rendelkezésére. Az Ipoly folyón vízimalom működött, amelynek vízelrekesztő gátjai, zúgói, áradást okozó vízterelése miatt sokszor szerepelt a vármegyéhez küldött lakossági panaszok között. 1874-ben tragikus tűzeset pusztított a községben, a falu leégett, 813-an éltek itt ebben az időben.

Az első magyarországi népszámlálás 1870-ben 118 házat és 813 fős népességet regisztrál, amelyből 408 férfi, 405 pedig női lakos. Római katolikusnak 748-an vallják magukat, 7-en reformátusok, 29-29 személy evangélikus és zsidó vallású. Olvasni és írni 151-en, olvasni 353-an tudnak, a többi 309 lakos pedig nincs birtokában egyik tudásnak sem.

1896 jelentős évszám Tarnóc életében, mert az 1892-ben Aszódtól Gyarmatig meghosszabbított vasútvonal az Ipoly völgyének mentén már Szécsényen, Tarnócon át Losoncig vitte az utasokat, teherárukat.

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye losonci járásához tartozott, és egyben a járás egyetlen Magyarországon maradt települése is.

Nevezetességei

• Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület – Európa Diplomás őslénytani bemutatóhely
• Római katolikus templom
• Szent-Anna temetőkápolna
• Bory-kúria

Elhelyezkedése

Ipolytarnóc Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 14′ 11″, k. h. 19° 37′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 11″, k. h. 19° 37′ 35″térkép ▼

Ipolytarnóc Pozíció Nógrád megye térképén

Ipolytarnóc weboldala