2017. április 18., kedd

Szob ./ Folytatás a posztban


A Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, rendkívül előnyös földrajzi helyen fekszik.
A MÁV 70-es számú Budapest–Vác–Szob-vasútvonalának végállomása, vasúti határátkelő Szlovákia felé. Közúton elérhető a 12-es főúton.
Külterületi településrészei:
 Először Kézai Simon 1280-as krónikájában olvasható a település neve. Akkori neve Terra Sob volt.
A török időkben a település népessége erősen megfogyatkozott, de a 18. században Nyitra környékéről szlovákok települtek be.
1923-ig Hont vármegyéhez tartozott, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegyéhez, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegyéhez tartozott, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

Látnivalók

  • Gregersen-kastély
  • Luczenbacher-kastély. Ma a helyi gimnázium fiúkollégiumaként és lazarista rendházként üzemel.
  • Börzsöny Múzeum – A Börzsöny élővilágát, néprajzát és régészeti, történeti leleteit mutatja be. Az Ipoly-völgy népviselete, kerámiatárgyak és parasztbútorok tekinthetők meg.
  • Szent László király római katolikus templom
  • Őrtorony-rom a Római Birodalom idejéből
  • Nepomuki Szent János szobor
  • Kálvária-domb, dunai és zebegényi kilátással
  • Szob–Nagybörzsöny erdei vasút Márianosztrán át



Elhelyezkedése
Szob (Magyarország)
Szob
Szob
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 05″k. h. 18° 52′ 00″Koordinátáké. sz. 47° 49′ 05″, k. h. 18° 52′ 00″térkép ▼
Szob (Pest megye)
Szob
Szob
Pozíció Pest megye térképén

Pákozdi-ingókövek - természetvédelmi terület.

Ha tetszik amit látsz , Kérlek támogasd az oldalunkat egy reklám megnyitásával.
Neked csak egy pillanat, nekünk segítség .
KÖSZÖNJÜK ...

 Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységbenPákozdtól északra. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ún. ingókövek elszórt csoportjai tagolják.
 A Velencei-hegység lepusztult felszínéből előbukkanó gránittömbök ellenálltak az eróziónak, s a köztük lévő hasadékokból a víz és a szél felszín alakító munkája hordta ki a törmeléket és a mállási anyagot. Napjainkra a környezetükből kiemelkedő, lekerekített élű, egymásra tornyozódó sziklacsoportok formájában bukkannak a felszínre. Némelyikük festői, esetenként bizarr formációt alkotva olybá hat, mintha a bizonytalan egyensúlyi helyzetű sziklákat emberkéz hányta volna egymásra. Az erózió által erőteljesebben megmunkált, gömbölyded alakú sziklákat a helyi népnyelv gyapjúzsákok néven emlegette.
A Pákozd északi előterében magasodó Pákozdi-ingókövek nevezetesebb formációi a Sár-hegy (226 m) keleti oldalában emelkedő Gomba-kő és Kis-Cipó, valamint az ettől északra, a Pogány-kő (241 m) csúcsa körül elszórt Pogány-kő, Oroszlán-szikla, Kocka-kő és Pandúr-kő. A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek, emellett az ingóköveket az 1994-ben létesített Gránit földtani tanösvény is összeköti. A Pogány-kő csúcsát képező ingóköveken cirill betűs feliratok, „graffitik” emlékeztetnek arra az 1991 előtti időszakra, amikor a területen a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg egyik gyakorlótere helyezkedett el.
Sukoró északkeleti határában szintén található egy magányos, a természetvédelmi terület határán kívül eső ingókő-formáció, a Gyapjaszsák. További kisebb sziklacsoportok találhatóak a Sukoró és Nadap között magasodó Gádé-hegy (241 m), Csöntör-hegy (231 m) és Meleg-hegy (352 m) környékén.
Elhelyezkedése
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület (Magyarország)
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 09″k. h. 18° 32′ 13″


2017. április 11., kedd

Szepesi vár


 Lőcsétől 15 km-re keletre fekszik, Szepesváralja település mellett. 634 m tengerszint feletti magasságban, a környék fölött mintegy 200 méterrel kimagasodó mészkősziklára épült.
 A sziklát, amelyen épült, már az i. e. 5. évezred óta lakták. Az i. e. 1. század és a 2. század között az úgynevezett púchovi kultúra idején nagy kiterjedésű erődöt építettek ki a kelták. Ennek udvarán lakóházakat, gazdasági és kultikus építményeket, valamint kőutakat hoztak létre. Az erőd falait a régészeti ásatások során megtalálták, a falak a várudvaron még felismerhetők. Miután az erőd megsemmisült, a szomszéd dombon, a Drevenyiken, egy másik erőd épült. Csak ennek a másik erődnek a megsemmisülése után kezdték építeni a mai szepesi várat. A vár legrégibb része a 11-12. században épített kör alakú lakótorony és a sziklába vájt téglalap alakú ciszterna és védőfal, amely a 13. század első felében a szikla tektonikus mozgása miatt semmisült meg. A 13. század első harmadában építették a mai kör alakú lakótornyot, a donjont a várudvar közepén, a nagyméretű, háromszög alakú román stílusú palotát az északi oldalon és a felsővár további részeit. Ezek az épületrészek az architektúra fő részeivé váltak, és meghatározó jellegűvé váltak a komplexum további építészeti fejlődésében.
 tatárjárás idején IV. Béla szorgalmazta a várépítéseket, ezért a szepesi vár területén 1249szeptember 19-én a szepesi püspöknek egy területet ajándékozott, ahol saját költségén felépíttethetett egy tornyot és egy palotát. Ekkor keletkezett a helytartói palota, ez az első hozzáépített objektum az eredeti várhoz. Ez az adománylevél a szepesi vár első írásos említése. A prépost megépítette a külső várudvart a tornyos bejárattal, lakóépülettel és külső várfallal. A század végére azonban a közeli szepesi káptalanba költözött, így két jelentős közigazgatási központ is működött, a káptalan – egyházi jelleggel, és a vár – világi jelleggel. A vár Szepes vármegye központjává vált, a mindenkori szepesi ispánok székhelye lett, gyakran jelentős személyiségek lakhelye. A 13. század második felében a vár körül számos csatát vívtak. 1275-ben a király ellen fellázadt Roland comes (szepesi ispán) foglalta el. Ezután Kun Erzsébeté, IV. (Kun) László király anyjáé volt. A vár birtoklásáért a 14. század első felében is harc folyt. 1304-ben Károly Róbert hívei foglalták el Vencel híveitől. 1307-ben rövid időre a csehek szállták meg, 1312-ben Csák Máté akarta elfoglalni, de a védők megvédték a várat. A 14. század utolsó harmadában I. Lajos uralkodása alatt a régi alap mellett a nyugati oldalon új várudvar keletkezett, melyet most középső várudvarnak hívnak, ez 150 méter hosszú és 60 méter széles.
 Az alsó várudvart Zsigmond király halála után lánya, Erzsébet királyné építette, miután 1443-ban szolgálatába fogadta a huszita Giskra Jánost, aki seregével széles körű építkezésbe fogott. Első munkája a vár alatti lejtőn a kör alakú erődítmény volt önmaga számára, mely körül tábort vert a sereg, ezután került sor a várudvar kiépítésére. A vár fokozatosan nyerte el mai formáját és kiterjedését. Két őrtornyot és széles járdájú várfalat emeltek, ezek nagy mértékben megnövelték a várkiterjedését (285 méter hosszú, 115 méter széles). Giskra János ebben a várban védte a kiskorú utószülött László király érdekeit. A vár történetében jelentős volt az 1464-es év, amikor a mindeddig királyi várat és a szepesi ispán örökletes címét az uralkodó Szapolyai Imre és Szapolyai István főnemeseknek adományozta. Bár a Szapolya család több mint 70 várat birtokolt, a szepesi várat tartották a családi várnak és ott is székeltek.
A várat jelentősen korszerűsítették és kiépítették. Egy új késő gótikusSzent Erzsébetnek szentelt kápolnát építettek, a vártornyot megmagasították és megerősítették, gótikus stílusban átépítették a román stílusú palotát, ebben lovagtermet is létrehoztak. Ugyanazon kőfaragókat alkalmazták, akik a szepeshelyi temetkezési kápolnát építették fel számukra. A várban született a Habsburg-házi királyok előtti utolsó magyar király, Szapolyai János, ő volt egyben a vár utolsó Szapolya tulajdonosa is, mert miután elvesztette a harcot a magyar trónért, 1528-ban kétheti ostrommal vették be a várat a császári seregek, és a Habsburgok a várat elkobozták, s hamarosan, már 1531-ben Thurzó Eleknek ajándékozták. A Thurzó család is saját szüksége szerint építette át a várat, több épület ez időben vált reneszánsz stílusúvá, ők főleg a belső terek átalakítását végeztették el. 1604-ben Bocskai serege sikertelenül ostromolta. Amikor 1636-ban férfiágon a Thurzó család kihalt, a várat a Csáky család karddal szerezte meg. Csáky István, a nemzetség szepesi ágának megalapítója egyesíteni próbálta a felső várudvar körüli hosszú traktusokat árkádok és átjárók építésével, és szerette volna rangos székhellyé változtatni a várat. Ez a terve a nehéz megközelíthetőség és a nemesség kényelmi igényeinek növekedése miatt nem valósult meg.




Elhelyezkedése
Szepesi vár (Szlovákia)
Szepesi vár
Szepesi vár
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 02″k. h. 20° 46′ 06″

2017. április 10., hétfő

Törcsvár avagy a Dracula Kastély?

Ha tetszik amit látsz , Kérlek támogasd az oldalunkat egy reklám megnyitásával.
Neked csak egy pillanat, nekünk segítség .
KÖSZÖNJÜK ...

Drakula nevét hallva manapság valószínűleg rögtön az Alkonyat-széria vagy más modern vámpírfilmek egy-egy emlékezetes jelenete jut eszünkbe. Mi most azonban nem Forksba, az esős amerikai kisvárosba, hanem az erdélyi Törcsvárra kalauzolunk Titeket.

Itt, mindössze 30 km-re Brassótól magasodnak egy olyan kastély falai, amelyben román és magyar királynők egyaránt szívesen időztek, és amelyről feminin, lágy külseje ellenére igen sötét történetek láttak napvilágot. A 100 méteres hegyen álló ép, restaurált kastély ma rengeteg látogatót vonz: fehér falak, sötét gerendák és piros cserepek megnyugtató összhangja rombolja szét az ideérkezők minden bizonnyal véres illúzióit. Az impozáns épületet nem csak a Drakula néven emlegetett Vlad Tepes legendája emelte be a köztudatba - történelemben játszott szerepe éppolyan fontos, mint a bizonytalan lábakon álló rémtörténet.



A védelem népszerű központja
A kastély 636 éve, 1377-ben épült I. Lajos magyar király engedélyével. Funkciója a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzése volt, valamint jó alternatívának tartották a havasalföldi román vajdák betöréseinek megakadályozására is.
A vár hovatartozásának története elképesztően szövevényes. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta Brassónak. A zálogot II. Lajos király 1528 januárjában 25 évvel meghosszabbította, és kikötötte, hogy a vár várnagya mindenkor magyar ember kell, hogy legyen. 1512-ben Brassó felújíttatta a várat, majd 68-ban a vár végleg a fennhatósága alá került. Bár 1612-ben a várat Báthory Gábor sikeresen bevette, később visszakerült a brassóiakhoz. Rákóczi Györgynek 1660-ban sikerült a székelyekkel elfoglalnia a várat, Thököly Imre 30 évvel később azonban nem járt sikerrel.
Az 1900-as évek elején IV. Károly, majd felesége, Zita királynő birtokolta a kastélyt. 1918-ban került a vár Mária romániai királynő lánya, Ilona hercegnő kezébe, aki Habsburg Antallal kötött házassága által hozzájárult ahhoz, hogy a vár végül 2009-ben a Habsburgok - Ilona és Antal egyik gyermekének, Habsburg Lotharingiai Domokos főherceg – tulajdona legyen.


Félelmetes vámpírlakhely?
Az évente mintegy 450 ezer idelátogató turistát azonban feltehetően nem a kusza tulajdonosi szálak vonzzák. Létezik ugyanis a köztudatban egy legenda, mely szerint a várat a 15. században Drakula, vagyis Vlad Tepes, a hírhedten kegyetlen havasalföldi vajda lakta. Bár a karóba húzatást szinte hobbiként űző fiú valóban nem az enyhe büntetési szokásairól volt híres, arra semmilyen bizonyíték nincsen, hogy kegyetlenkedéseinek színhelyéül a kastélyt választotta volna. A sötétség hercegeként is emlegetett Vlad a Dracula nevet is egyszerűen apjától örökölte, aki a Sárkány Lovagrendben való tagsága miatt vette fel annak idején a „Dracul” (magyarul sárkány, démon vagy ördög) nevet. Halála után fia megtoldotta ezt egy 'a' betűvel, az így kapott Dracula jelentése pedig mindössze annyi: Dracul fia.
Miután 1897-ben Bram Stoker kiadta Erdélyben játszódó Dracula című regényét, a rettenetes alakot mindenki Tepessel azonosította, annak ellenére, hogy a havasalföldi származású vajda sosem élt Erdélyben, valamint az író róla feltehetően igen kevés ismerettel rendelkezett. A Dracula nevet is csupán egy Moldváról és Havasalföldről szóló angliai tanulmányból merítette.


Helyi nevezetesség
Mivel Vlad Dracula az általa véghezvitt legtöbb borzalmat az ellenséggel - a déli törökökkel és az erős északi magyarokkal - szemben követte el, a mai romániai köztudatba hősként vonult be. Történészek szerint Dracula nemcsak fanatikus igazságosztó, hanem művelt uralkodó is volt, aki az akkori, kifejezetten enyhe havasalföldi büntetőítéletekkel szemben igen kemény kézzel lépett fel a törvényszegők és a hazáját fenyegető támadók ellen - azaz olyan mértékű büntetést rótt ki rájuk, mint amilyeneket azok saját hazájukban érdemeltek volna. A nevéről elhíresült vár ma múzeumként üzemel, és téli nyitva tartás szerint keddtől vasárnapig minden nap reggel 9 és délután 16 óra között várja a látogatókat.


A 10 legszebb vár Magyarországon


  1. Budai-vár
A Duna jobb partján, dél irányába elkeskenyedő, hosszan elnyúló háromszög alakú mészkő hegyen a tatárjárás után, az 1240-es évek első felében épült meg a fennsík peremén körbefutó, tornyokkal megerősített első védőfal. Az első királyi palota északon épült meg. A 13. század utolsó harmadában kezdték meg a hegy elkeskenyedő déli csúcsán kiépíteni az újabb királyi palotát, amelynek sokasodó épületeit a 14. században már sziklába vágott széles és mély árokkal választották el az északabbra lévő várostól.
A 15. században Zsigmond király pompás gótikus, majd Mátyás király reneszánsz palotát építtetett, ez volt királyi székhelyük. 1541-1686 között Buda vára lett a magyarországi oszmán-török hatalom központja. Csak többszöri véres ostrom révén tudták tőlük visszafoglalni a keresztény seregek.
A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta. Veszélyes a Budavári labirintus annak, aki a legendáiról híres, föld alatti várost nem ismeri, de vezetővel mindenki megtekintheti. A Budai Vár 1987 óta a Világörökség része. A Várnegyedben tilos a gépkocsiforgalom. Megközelíthető a 16, 78 Várbusszal, valamint a Siklóval.
  1. Egri-vár
A kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt. A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.
Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek – és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain. A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.
  1. Visegrádi-fellegvár
A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrök kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került.
Ez után felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe. A vár helyreállítására az első törekvések az 1870-es évek elején történtek, s még napjainkban is tartanak.
  1. Bory-vár
A város legkülönlegesebb építménye, igazi kuriózum. A vár építészeti érdekessége, hogy alapanyaga beton. A 20. századi lovagvár Bory Jenő építész és szobrászművész alkotása, melyet 36 éven keresztül épített feleségének örök szerelmük jelképeként.
Szent István ősi városa egyébként is a legrégibb magyar város. Székesfehérvár a szent évet nemcsak mulandó ünnepségekkel, hanem maradandó alkotásokkal is emlékezetessé teszi. Hat év alatt megújhodott, megszépült ez a város, modern intézményei egész sorozatával fogadja a feléje áradó idegenforgalmat. S ennek a bizonyára jelentékeny idegenforgalomnak egyik fő vonzóereje a Bory-vár, amely a szelíd szőlőhegy-vidékből úgy tűnik elénk, mintha Petőfi fantáziája teremtette volna ide: Zordon, de ragyogó lovagkor, kiégett piros éjszakai fény, újra meggyújtatott.
Bory Jenő építészmérnöki oklevéllel a zsebében iratkozott be a képzőművészeti főiskolába. Szobrásznövendék lett azzal az alapvető eszmével, amelynek megtestesülése a Bory-Vár. Bory, a tervező építész volt az építésvezető, a tót pallér, a kőműves is. Néhány egyszerű munkással 1923 óta építi, bővíti, díszíti, gazdagítja ezt a csodás alkotást. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak.
A vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódy Lantos Sebestyénig.
A képek és szobrok barátai Bory és felesége, Klára leánya művei mellett sok más művész alkotásaival találkoznak. A Bory-Vár kivonatos tárgymutatója majdnem 400 művet sorol fel, de több ezer is van ott.
  1. Rákóczi-vár
A vár említésével 1247-ben találkozunk először. Eredetileg a bencések apátsága volt, amelynek épületeit 1556-ban alakították át erődítménnyé. 1603-ban kibővítették, és az ekkor emelt főépületbe trónterem is került. 18-19. századi tulajdonosai a várat barokk kastéllyá építtették át, vizes árkait pedig feltöltötték.
Falai között két fejedelmet is választottak: itt tett hitet az országgyűlés Bocskai István magyarországi fejedelemsége mellett, és itt kiáltották ki Erdély fejedelmévé Rákóczi Zsigmondot. A várkastély szép, reneszánsz részletei az ő idejéből valók.
  1. Thury-vár
Az eredetileg a XIV. században épült, a Nemzeti Örökség részét képező, jelentős történelmi múltú Thury-vár Várpalota város központjában található a Hunyadi Mátyás tér 1 szám alatt. A négy saroktornyos, impozáns mérető középkori vár, a történelmi városkép lassan utolsó tanúja, a mai Magyarországon a legépebben megmaradtak közé tartozik. Az egykori palota rész az ország egyetlen megmaradt XIV. sz.-i főúri palotabelsőjét reprezentálja.
Az építmény a város jelképe, a település arculatát meghatározó objektum, amely már csak fekvésénél fogva is Várpalota, sőt az egész kistérség kulturális életének és idegenforgalmának potenciális központja. Az 1380-90-es években emelt első épületet a XV. században Újlaky Miklós építette ki jelentősebb erősséggé. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. A vár történetéhez szorosan kapcsolódik az a hiedelem, miszerint 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel a másnap Fehérváron Mátyás királlyal kötött esküvőjére és királynői koronázására. Mai nevét az épület a török-kor híres várvédő kapitányáról, Thury Györgyről kapta.
  1. Sümegi Vár
A szabálytalan sokszög alaprajzú, észak-déli irányban hosszan elnyúló belsőtornyos vár tekintélyes maradványai a város felett emelkedő, körös-körül egyformán meredek lejtésű, de nem magas Várhegy tetején látható. A hegyoldalon szerpentinút vezet a vár nyugati oldalán álló külső kaputoronyhoz, amely a XV. században épülhetett.
A bejárat felett Senyei István veszprémi püspök monogramos, 1674-es évszámmal ellátott címere van, amely évszám feltehetően a török 1664. évi sikertelen ostroma során megrongálódott vár kijavításának idejére vonatkozik. A kapualj bal oldalán ülőfülke található, jobbra pedig az őrszoba ajtaja nyílik, Az őrszoba déli falában egykor felvonóhidas gyalogkapu volt, melynek csekély maradványa még látható. A kaputoronyhoz vezető út olyan meredek volt, hogy a felső szakaszon a szekereket kötéllel eresztették le, mint ahogy a XVI. századi leltár mondja: “azon kulseó kapunál egy nagy eoregh kender kuthel kyn zekeret bochatnak alá“.
A vár alatt, a Várhegy északnyugati lejtőjén található az ún. Tarisznyavár, amely soha nem volt önálló erődítmény, hanem a városkaput védő torony romja. 1958-ban az Országos Műemléki Felügyelőség erősítette meg. Feltárása és felújítása az 1950-es években kezdődött. A sétaúton megközelíthető várban ma Vármúzeum működik. Nyaranta várjátékokat és zenei, színházi előadásokat rendeznek falai közt.

  1. Gyulai-vár
A gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 14–15. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik. Gyula várának neve egy Gyula nevű főúr emlékét őrzi, aki az Árpád-kori Gyulamonostort alapította. A település a mai város területén feküdt, a „monostor” tag elhagyásával alakult ki a vár és a későbbi város neve.
Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a belső úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal. A jóval korszerűbb olaszbástyás rendszer teljesen megsemmisült. A várkert emellett sok vendégcsalogató szabadtéri rendezvény színhelye is.
A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállító teremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol – Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon – címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők, esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében.
A vár falai között 1964 óta működik nyaranként szabadtéri előadások helyszíneként a Gyulai Várszínház. A várjátékok kezdeményezője, majd tíz éven át művészeti vezetője Miszlay István volt. 1965-től folyamatosan alakította ki a koncepciót, hogy Gyula legyen a magyar történelmi dráma fóruma. 1974-től, Sík Ferenc vezetése alatt előbb a kortárs szerzők történelmi játékaira koncentráltak,majd a 90-es évektől a zene is szerepet kapott, később pedig, 1995-ben Gedeon József által bővült nemzetközivé a programok sora. A várszínpad mellett a vár melletti tószínpad, a Kossuth Lajos utcában található kamaraszínház és a belvárosi Göndöcs-kertben található vigadó is rendezvényhelyszínként szolgál.
  1. Szigligeti-vár
A vár tulajdonosai voltak 1454-től az Ujlaky-család, a Tóti-Lengyel család, Török Bálint, majd újra a Lengyel család. A várnak a török hódoltság idején hadászati jelentősége volt. Szigliget vára sosem került ellenséges kézbe. A XVII. Század végén egy villámcsapás következtében nagy része leégett. 1702-ben császári parancsra más várakkal együtt felrobbantották, így a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc seregek már nem használhatták. Ezt követően a vár folyamatosan pusztult.
Régészeti feltárása, felújítása kezdődött 1913-ban, 1953-ban, 1965-66-ban.1991-től a Szigligeti Váralapítvány jóvoltából látványos munka kezdődött el a várban. A vár teljes feltárása, helyreállítása, illetve a helyreállított részek karbantartása folyamatosan történik.
 10. Ozorai Pipo-várkastély
Az eredetileg gótikus stílusban emelt várat a firenzei születésű Filippo Scolari kezdte el építtetni 1416-ban. Zsigmond király híres törökverő lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nőül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségű, friss vizű patakokkal átszelt településen.
Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Sokkal inkább emlékeztetett az itáliai reneszánsz városi paloták egyes megoldásaira, mivel számos, itáliai jellegű, gazdag kiképzésű részlet díszítette. Ugyanakkor a funkció, az alapelrendezés tekintetében a vidéki főúri székhelyeket – mint Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélyait – vették mintaképül. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ebben az évben látta vendégül Zsigmond királyt.
A szabályos négyzet alaprajzú – a magyar várak közül lakályosságával és reprezentatív megjelenésével kitűnő – belső udvaros, emeletes, részben alápincézett főépület árkádos udvara és részletei még gótikusak. A palotaépületet kívülről ugyancsak szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették, a várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.
Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a várkastélyt a nagyközönség előtt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő.
Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.

Noszvaj / Folytatás a posztban


 A falu és üdülőövezete, Síkfőkút Egertől 10 km-re, a Bükki Nemzeti Park déli határán, a 667 m magas Várhegy lábánál, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el.
 Eger felől a 2504-es számú alsóbbrendű közúton lehet megközelíteni, amely egyben az Eger-Bogács összekötőút. Mezőkövesd felől pedig a 3-as főútról lekanyarodva a 2509-es számú alsóbbrendű közúton Szomolya irányában, vagy a 2511-es számú alsóbbrendű közúton Bogács felé közlekedve lehet a települést elérni.
 A településen több nevezetességet is lehet találni, melyek a következők:

A De la Motte-kastély

A noszvaji De la Motte-kastélyt és melléképületét copf stílusban építette 1774 és 1778 között Povolny János. Ma szállodaként működik, néhány terme múzeumként látogatható. A kastélyparkban növénykülönlegességek is találhatók.
A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almássyak címerét tartó unikornis áll. A földszinti előtérből nyílt a kápolna, amelyet eredetileg a család tagjai számára építettek, de ide járt a falu kicsiny számú katolikus lakossága is. (Ma már nem használják.) Az előtérből elegáns kétkarú lépcsőn lehet feljutni az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetének freskója – Kracker János Lukács alkotása – Aurora diadalmenetét ábrázolja. Az oldalfalakat római istenségek szoborszerű karikatúrái, gúnyképei díszítik. A díszterem mennyezetén a bor élvezetét mutató jelenet látható. Az ajtók és az ablakok eredetiek, tölgyfából készültek barokk stílusban.
A díszteremben lévő eredeti, copfstílusú cserépkályhát Magner Károly készítette. A díszteremből balra indulva előbb a római szobába, majd a madaras szobába juthatunk. Jobbra festetlen termeket látunk. A parkban lévő építmények közül legnevezetesebb a télikert és a francia őrség egykori épülete.

Galassy-kastély

Az 1900-ban, késő eklektikus stílusban épült kastély 1953-ban leégett, 1959-ben építették újjá. Noszvaj és Szomolya között található, Oxigén Hotel**** és ZEN Spa néven jelzik az útbaigazító táblák.

Gazdaház, Tájház

Az oromfalán olvasható évszám szerint a ház 1889-ben épült a Pataki család számára. Fala helyben fejtett kváderkőből áll. A tájházként berendezett épület egy jómódú gazda életébe enged bepillantást. A ház kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó, a verebce, a bükkaljai népi építkezés tipikus vonásait mutatja.
Az utcai szoba és konyha a 19. század végének helyi lakásberendezési módját őrzi. A hátsó szobában kiállítás mutatja be a hátikosárfonást és a fafaragások, szőttesek mintakincsét.

Pince és Magtár

A klasszicista stílusú pince és magtár a 19. században épült.

Református templom

A középkori templomot 1564-ben vették át a protestánsok. Ezt 1928-ban bővítették, illetve a régi elemek felhasználásával barokk stílusban újjáépítették, de megmaradt például a faragott gótikus nyílás.
Írásos emlékek szerint a településen már 1248-ban állt egy kis romanikus stílusú templom, amely a 16. század második felében reformátussá vált. A 17. század végén egy ismeretlen festő-asztalos készítette a templom mennyezetét. A mester jól ismerte a középkori jelképrendszert. Reneszánsz és keleti motívumok is keveredtek a tábláin. Az 1928-as átépítés során egyes táblák az egri Dobó István Vármúzeumba kerültek.































Elhelyezkedése
Noszvaj (Magyarország)
Noszvaj
Noszvaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 13″k. h. 20° 28′ 30″Koordinátáké. sz. 47° 56′ 13″, k. h. 20° 28′ 30″térkép ▼
Noszvaj (Heves megye)
Noszvaj
Noszvaj
Pozíció Heves megye térképén