2019. október 22., kedd

VASFÜGGÖNYBE ZÁRT KULTÚRKINCSEK NYOMÁBAN




Ugyan a Vasfüggönyt a Balti-tengertől egészen az Adriáig húzták fel, mi elsősorban az osztrák határhoz kötjük a fogalmat. Ez a határszakasz közel 300 km hosszú volt, de déli határunkon, Tito Jugoszláviájának irányába már több mint 600 kilométernyi kerítés zárt el minket.
Aknamező, jelzősáv, árkok, vasbetonakadályok, határőrök. Így telt el sok évtized az életünkből, miközben ezekre a területekre beszorult jó néhány kultúrkincs, amelyekről legalább egy generáció nem is tudott, de semmiképpen nem látogathatott. Megmenekültek az enyészettől és a legjobb kirándulóhelyek közé tartoznak.
Bemutatunk egy különleges Vasfüggöny mögötti helyet, a föld mélyében a határon átnyúló bányát, amit nemigen lehetett kettévágni, csak lezárni, bedönteni és vízzel elárasztani. Megnézünk egy híres kilátópontot, melyet éppen középen szel ketté a határ, valamint két szakrális építményt, melyek úgy szorultak a határsávba, hogy bárkit azonnal agyonlőttek volna, ha odamerészkedik. Végül pedig egy világraszóló történelmi emlékhelyet, ahol közel hetvenezer honfitársunk menekült el néhány nap alatt az országból, 1956 novemberében.



1. ILONA-AKNA (HELENENSCHACHT) – RITZING (RÉCÉNY)

A Sopron melletti Brennbergbánya Magyarország első szénbányája, ahol már az 1780-as években kezdtek barnaszenet kitermelni. A szénmedence akkora volt, hogy átnyúlt a mai Ausztria területére, de ez akkor még kevésbé volt lényeges. Brennbergbánya Sopron városához tartozott, később pedig az osztrák rész az Esterházy-család hitbizományában állt.
1921-ben, a trianoni döntés eredetileg Sopront és Brennbergbányát is Ausztriához csatolta, de mint ismert, a népszavazás következményeként mindkettő magyar maradt. Azonban a Brennbergbánya melletti Récény, és vele az Ilona-akna – melyet soproni kereskedők finanszírozásában 1886-ban kezdtek el építeni – Ausztriához került.

ilona-akna-ritzing



Az új határvonal furcsa helyzetet teremtett, a brennbergi bányát a magyar-osztrák határszakasz gyakorlatilag kettészelte.  Az Ilona-akna minden felszerelésével és a közelében kiépült korabeli kolóniával együtt Ausztriához tartozott, míg a bánya többi része Magyarországon maradt. A legenda szerint, 1956-ban az Ilona-aknán szöktek át a magyarok Ausztriába. Valójában az 1940-es években elárasztották vízzel, majd később a járatokat is eltömedékelték. A lezárt bányát és Brennbergbányát a Vasfüggöny időszakában vaskézzel őrizte a határvédelem.
Az Ilona-akna ma Burgenland legrégebbi ipari műemléke, sorsa úgy alakult, hogy egy bécsi vállalkozó tulajdonába került, aki a falazott aknatornyot felújíttatta és a külszínen egy úgynevezett vágatszakaszt is építtetett.

ilona-akna-ritzing
ilona-akna-ritzing
ilona-akna-ritzing



Sopronból és Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, de a 3-as és a 3Y jelzésű, helyi járatú autóbuszokkal juthatunk el Brennbergbányára. Ausztriából pedig Ritzing felől, kiépített autóúton.








2. ÍROTT-KŐ-KILÁTÓ – GESCHRIEBENSTEIN

Igen, ez a Kőszegi-hegység talán leglátványosabb nevezetessége. Itt érezhetjük csak igazán, hogy a trianoni döntés íróasztal mellől rajzolta meg a határvonalakat. Az Írott-kő-kilátót pontosan félbe szeli az országhatár, az építmény egyik fele Magyarországhoz, másik oldala Ausztriához tartozik. Olyannyira, hogy maga a határkő is épületen belül van.
Valószínűleg egy másik határt is jelöl az épület. A kilátótól alig 50 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat (Geschriebenstein), amelyre a “C B E”  betűk vannak vésve, s ez valószínűleg a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhette (Confinia Batthyányana Esterhazyana) egykor.

irottko-kilato-geschriebenstein



Geschriebenstein, azaz „megírt kő” nem csak a Dunántúl, hanem Burgenland legmagasabb pontja, 884 méter magason. Vélhetően a 14. században Fenyőhegynek, majd később Szálkő hegynek nevezett magaslatra 1909-ben emeltek egy Árpád nevű kilátót, majd miután ez leomlott, 1913-ban építették meg az Írott-kőt.
A magasból kiválóan látszik az egykori Vasfüggöny nyomvonala. 1990 óta látogatható szabadon, egyben pedig az Országos Kéktúra legnyugatibb, azaz kezdőpontja, pecsételőhely.

irottko-kilato-geschriebenstein
irottko-kilato-geschriebenstein
irottko-panorama



Az Írott-kő közigazgatási szempontból ma Bozsok község része, amúgy Velem esik hozzá a legközelebb.








3. RÖNÖKI SZENT IMRE-TEMPLOM

A Vas megyei Rönök a 8-as főút mentén, Körmend és Rábafüzes között fekszik. Sokáig rejtegette a kétsoros szögesdrót a 19. század második felében épített szép Szent Imre-templomot, amit eredetileg a rönökiek és a szomszédos falvak lakói látogattak. A trianoni döntéssel éppen egyik falától néhány méterre húzták meg a határ vonalát, így a templom a kommunista államhatalom évtizedeiben a Vasfüggöny mögé, tiltott zónába került, közel negyven évig volt a hívek és kirándulók elől elzárva.

ronok-szent-imre-templom



Miután 1951-ben a helyben lakó lelkész is átmenekült az aláaknázott területeken és szögesdrótokon Ausztriába, retorzióként a templomot bezárták. Állaga fokozatosan romlott, lebontására pedig nem vállalkozott senki. A politikai enyhülés időszakában sikerült megmenteni, az osztrák falvak lakói kezdeményeztek gyűjtést rekonstrukciójára, majd 1989-ben az eisenstadti (Kismarton) és a szombathelyi megyéspüspök fogott össze.
II. János Pál pápa 1991. augusztus 19-én a szombathelyi repülőtéren tartott miséje végén megáldotta a templom új keresztjét, amelyet ezután helyeztek fel a 42 méteres magasságba.

ronok-szent-imre-templom
ronok-szent-imre-templom
ronok-szent-imre-templom



Megközelíthetősége: Rönök, Szentimrei tanya, itt halad el mellette a Vasfüggöny túraútvonal.








4. MITHRAS-SZENTÉLY – FERTŐRÁKOS

1500 évnyi néma csend és földben lét után a Fertőrákos és Mörbisch (Fertőmeggyes) közötti Napisten-szentélyt 1866-ban találták meg, majd ásták ki a földből. A soproni ifj. Storno Ferenc és a fertőmeggyesi Mallesitz György kőfaragó szinte egy időben, de egymástól függetlenül lelte meg a helyet, mindketten római korból származó festett, faragott kövekre bukkantak.
A Napisten, Mithras-kultuszát vélhetően a perzsa katonák hozhatták erre a vidékre, mivel itt haladt át a híres Borostyán út, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával, Carnuntummal összekötő út elágazása. A Mithras-szentélyeket barlangban vagy földbe vájva alakították ki, egy ilyen földbe vájt kultuszhely található Fertőrákos és a Fertőmeggyes (Mörbisch am See) között a határszélen, magyar oldalon.

mithras-szentely-fertorakos



A barlang gyakorlatilag az államhatáron feküdt, évtizedekig nem lehetett bejutni a Vasfüggöny mögötti területre még a régészeknek sem, így kutatni sem volt mód a maradványokat. A szentély hitelesítő régészeti feltárására végül a határnyitás után, 1990-ben került sor. Majd a szentély ma is látható – a római építészeti arányok és a megmaradt hiteles források figyelembevételével történő –  rekontsrukciójára pedig két évvel később.

mithras-szentely-fertorakos
mithras-szentely-fertorakos
mithras-szentely-fertorakos



A Mithras-szentély magyar oldalról csak gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg, a Sopron melletti Fertőrákosról a Mörbisch felé vezető úton. Burgenlandi oldalról Mörbischről lehet kijutni és a parkolóból kétperces sétával lehet elérni a szentélyt.








5. ANDAUI HÍD – ANDAU (MOSONTARCSA)

Az apró kis falu, Andau, Burgenland keleti csücskében fekszik, néhány kilométerre a határtól, a Hansági-főcsatornánál. Trianon szabta szét a Fertő vidéket és tette a főcsatornát határfolyóvá.
A világ legjelentéktelenebb kis hídja volt ez, ami aztán a sors szeszélyéből a világ egy legfontosabb hídjává vált. Mindez nem túlzás, hiszen 1956 novemberében, valóságos exodus zajlott itt, az országból menekülő kétszázezer magyarból, mintegy hetvenezren ezen a mocsaras vidéken és fahídon keresztül jutottak át Ausztriába. Az Andaui híd, melyet a menekülők útjának neveztek el, a hidegháború világszerte ismert szimbólumává vált, később, ausztriai látogatása alkalmával Richard Nixon is felkereste.

andaui-hid-burgenland



A kis fahidat eredetileg az 1940-es években építették az osztrák gazdák, ezen keresztül jártak művelni szántóföldjeiket. 1944-ben a visszavonuló német katonák egy része menekült ki ezen Magyarországról, majd az 1947-48 között a német lakosság tömeges kényszer-kitelepítése során az országot önként elhagyó környékbeli német lakosság útvonala lett. A hidat az oroszok 1956. november végén felrobbantották ugyan, de a krónika szerint gyalogosan még lehetett járni rajta.
1996-ban egy idős adaui fafaragó kezdeményezésére, a forradalom évfordulója alkalmából építették újjá, az eredeti dokumentumok alapján rekonstruálva.
Ma a híd történelmi emlékhely, a Hanság-kör kerékpáros túraútvonal vezet át rajta.

andaui-hid-burgenland
andaui-hid-burgenland
andaui-hid-burgenland



A hidat jól autózható úton és kerékpáros útvonalon is meg lehet közelíteni. A közelben van egy magasfigyelő (egykori MAFI), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra. 





1. ILONA-AKNA (HELENENSCHACHT) – RITZING (RÉCÉNY)

A Sopron melletti Brennbergbánya Magyarország első szénbányája, ahol már az 1780-as években kezdtek barnaszenet kitermelni. A szénmedence akkora volt, hogy átnyúlt a mai Ausztria területére, de ez akkor még kevésbé volt lényeges. Brennbergbánya Sopron városához tartozott, később pedig az osztrák rész az Esterházy-család hitbizományában állt.
1921-ben, a trianoni döntés eredetileg Sopront és Brennbergbányát is Ausztriához csatolta, de mint ismert, a népszavazás következményeként mindkettő magyar maradt. Azonban a Brennbergbánya melletti Récény, és vele az Ilona-akna – melyet soproni kereskedők finanszírozásában 1886-ban kezdtek el építeni – Ausztriához került.

ilona-akna-ritzing



Az új határvonal furcsa helyzetet teremtett, a brennbergi bányát a magyar-osztrák határszakasz gyakorlatilag kettészelte.  Az Ilona-akna minden felszerelésével és a közelében kiépült korabeli kolóniával együtt Ausztriához tartozott, míg a bánya többi része Magyarországon maradt. A legenda szerint, 1956-ban az Ilona-aknán szöktek át a magyarok Ausztriába. Valójában az 1940-es években elárasztották vízzel, majd később a járatokat is eltömedékelték. A lezárt bányát és Brennbergbányát a Vasfüggöny időszakában vaskézzel őrizte a határvédelem.
Az Ilona-akna ma Burgenland legrégebbi ipari műemléke, sorsa úgy alakult, hogy egy bécsi vállalkozó tulajdonába került, aki a falazott aknatornyot felújíttatta és a külszínen egy úgynevezett vágatszakaszt is építtetett.

ilona-akna-ritzing
ilona-akna-ritzing
ilona-akna-ritzing



Sopronból és Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, de a 3-as és a 3Y jelzésű, helyi járatú autóbuszokkal juthatunk el Brennbergbányára. Ausztriából pedig Ritzing felől, kiépített autóúton.








2. ÍROTT-KŐ-KILÁTÓ – GESCHRIEBENSTEIN

Igen, ez a Kőszegi-hegység talán leglátványosabb nevezetessége. Itt érezhetjük csak igazán, hogy a trianoni döntés íróasztal mellől rajzolta meg a határvonalakat. Az Írott-kő-kilátót pontosan félbe szeli az országhatár, az építmény egyik fele Magyarországhoz, másik oldala Ausztriához tartozik. Olyannyira, hogy maga a határkő is épületen belül van.
Valószínűleg egy másik határt is jelöl az épület. A kilátótól alig 50 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat (Geschriebenstein), amelyre a “C B E”  betűk vannak vésve, s ez valószínűleg a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhette (Confinia Batthyányana Esterhazyana) egykor.

irottko-kilato-geschriebenstein



Geschriebenstein, azaz „megírt kő” nem csak a Dunántúl, hanem Burgenland legmagasabb pontja, 884 méter magason. Vélhetően a 14. században Fenyőhegynek, majd később Szálkő hegynek nevezett magaslatra 1909-ben emeltek egy Árpád nevű kilátót, majd miután ez leomlott, 1913-ban építették meg az Írott-kőt.
A magasból kiválóan látszik az egykori Vasfüggöny nyomvonala. 1990 óta látogatható szabadon, egyben pedig az Országos Kéktúra legnyugatibb, azaz kezdőpontja, pecsételőhely.

irottko-kilato-geschriebenstein
irottko-kilato-geschriebenstein
irottko-panorama



Az Írott-kő közigazgatási szempontból ma Bozsok község része, amúgy Velem esik hozzá a legközelebb.








3. RÖNÖKI SZENT IMRE-TEMPLOM

A Vas megyei Rönök a 8-as főút mentén, Körmend és Rábafüzes között fekszik. Sokáig rejtegette a kétsoros szögesdrót a 19. század második felében épített szép Szent Imre-templomot, amit eredetileg a rönökiek és a szomszédos falvak lakói látogattak. A trianoni döntéssel éppen egyik falától néhány méterre húzták meg a határ vonalát, így a templom a kommunista államhatalom évtizedeiben a Vasfüggöny mögé, tiltott zónába került, közel negyven évig volt a hívek és kirándulók elől elzárva.

ronok-szent-imre-templom



Miután 1951-ben a helyben lakó lelkész is átmenekült az aláaknázott területeken és szögesdrótokon Ausztriába, retorzióként a templomot bezárták. Állaga fokozatosan romlott, lebontására pedig nem vállalkozott senki. A politikai enyhülés időszakában sikerült megmenteni, az osztrák falvak lakói kezdeményeztek gyűjtést rekonstrukciójára, majd 1989-ben az eisenstadti (Kismarton) és a szombathelyi megyéspüspök fogott össze.
II. János Pál pápa 1991. augusztus 19-én a szombathelyi repülőtéren tartott miséje végén megáldotta a templom új keresztjét, amelyet ezután helyeztek fel a 42 méteres magasságba.

ronok-szent-imre-templom
ronok-szent-imre-templom
ronok-szent-imre-templom



Megközelíthetősége: Rönök, Szentimrei tanya, itt halad el mellette a Vasfüggöny túraútvonal.








4. MITHRAS-SZENTÉLY – FERTŐRÁKOS

1500 évnyi néma csend és földben lét után a Fertőrákos és Mörbisch (Fertőmeggyes) közötti Napisten-szentélyt 1866-ban találták meg, majd ásták ki a földből. A soproni ifj. Storno Ferenc és a fertőmeggyesi Mallesitz György kőfaragó szinte egy időben, de egymástól függetlenül lelte meg a helyet, mindketten római korból származó festett, faragott kövekre bukkantak.
A Napisten, Mithras-kultuszát vélhetően a perzsa katonák hozhatták erre a vidékre, mivel itt haladt át a híres Borostyán út, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával, Carnuntummal összekötő út elágazása. A Mithras-szentélyeket barlangban vagy földbe vájva alakították ki, egy ilyen földbe vájt kultuszhely található Fertőrákos és a Fertőmeggyes (Mörbisch am See) között a határszélen, magyar oldalon.

mithras-szentely-fertorakos



A barlang gyakorlatilag az államhatáron feküdt, évtizedekig nem lehetett bejutni a Vasfüggöny mögötti területre még a régészeknek sem, így kutatni sem volt mód a maradványokat. A szentély hitelesítő régészeti feltárására végül a határnyitás után, 1990-ben került sor. Majd a szentély ma is látható – a római építészeti arányok és a megmaradt hiteles források figyelembevételével történő –  rekontsrukciójára pedig két évvel később.

mithras-szentely-fertorakos
mithras-szentely-fertorakos
mithras-szentely-fertorakos



A Mithras-szentély magyar oldalról csak gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg, a Sopron melletti Fertőrákosról a Mörbisch felé vezető úton. Burgenlandi oldalról Mörbischről lehet kijutni és a parkolóból kétperces sétával lehet elérni a szentélyt.








5. ANDAUI HÍD – ANDAU (MOSONTARCSA)

Az apró kis falu, Andau, Burgenland keleti csücskében fekszik, néhány kilométerre a határtól, a Hansági-főcsatornánál. Trianon szabta szét a Fertő vidéket és tette a főcsatornát határfolyóvá.
A világ legjelentéktelenebb kis hídja volt ez, ami aztán a sors szeszélyéből a világ egy legfontosabb hídjává vált. Mindez nem túlzás, hiszen 1956 novemberében, valóságos exodus zajlott itt, az országból menekülő kétszázezer magyarból, mintegy hetvenezren ezen a mocsaras vidéken és fahídon keresztül jutottak át Ausztriába. Az Andaui híd, melyet a menekülők útjának neveztek el, a hidegháború világszerte ismert szimbólumává vált, később, ausztriai látogatása alkalmával Richard Nixon is felkereste.

andaui-hid-burgenland



A kis fahidat eredetileg az 1940-es években építették az osztrák gazdák, ezen keresztül jártak művelni szántóföldjeiket. 1944-ben a visszavonuló német katonák egy része menekült ki ezen Magyarországról, majd az 1947-48 között a német lakosság tömeges kényszer-kitelepítése során az országot önként elhagyó környékbeli német lakosság útvonala lett. A hidat az oroszok 1956. november végén felrobbantották ugyan, de a krónika szerint gyalogosan még lehetett járni rajta.
1996-ban egy idős adaui fafaragó kezdeményezésére, a forradalom évfordulója alkalmából építették újjá, az eredeti dokumentumok alapján rekonstruálva.
Ma a híd történelmi emlékhely, a Hanság-kör kerékpáros túraútvonal vezet át rajta.

andaui-hid-burgenland
andaui-hid-burgenland
andaui-hid-burgenland



A hidat jól autózható úton és kerékpáros útvonalon is meg lehet közelíteni. A közelben van egy magasfigyelő (egykori MAFI), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra.



1. ILONA-AKNA (HELENENSCHACHT) – RITZING (RÉCÉNY)

A Sopron melletti Brennbergbánya Magyarország első szénbányája, ahol már az 1780-as években kezdtek barnaszenet kitermelni. A szénmedence akkora volt, hogy átnyúlt a mai Ausztria területére, de ez akkor még kevésbé volt lényeges. Brennbergbánya Sopron városához tartozott, később pedig az osztrák rész az Esterházy-család hitbizományában állt.
1921-ben, a trianoni döntés eredetileg Sopront és Brennbergbányát is Ausztriához csatolta, de mint ismert, a népszavazás következményeként mindkettő magyar maradt. Azonban a Brennbergbánya melletti Récény, és vele az Ilona-akna – melyet soproni kereskedők finanszírozásában 1886-ban kezdtek el építeni – Ausztriához került.

ilona-akna-ritzing



Az új határvonal furcsa helyzetet teremtett, a brennbergi bányát a magyar-osztrák határszakasz gyakorlatilag kettészelte.  Az Ilona-akna minden felszerelésével és a közelében kiépült korabeli kolóniával együtt Ausztriához tartozott, míg a bánya többi része Magyarországon maradt. A legenda szerint, 1956-ban az Ilona-aknán szöktek át a magyarok Ausztriába. Valójában az 1940-es években elárasztották vízzel, majd később a járatokat is eltömedékelték. A lezárt bányát és Brennbergbányát a Vasfüggöny időszakában vaskézzel őrizte a határvédelem.
Az Ilona-akna ma Burgenland legrégebbi ipari műemléke, sorsa úgy alakult, hogy egy bécsi vállalkozó tulajdonába került, aki a falazott aknatornyot felújíttatta és a külszínen egy úgynevezett vágatszakaszt is építtetett.

ilona-akna-ritzing
ilona-akna-ritzing
ilona-akna-ritzing



Sopronból és Ágfalváról erdei turistautakon gyalogosan vagy a hegyek között kiépített műúton gépkocsin, kerékpárral, de a 3-as és a 3Y jelzésű, helyi járatú autóbuszokkal juthatunk el Brennbergbányára. Ausztriából pedig Ritzing felől, kiépített autóúton.








2. ÍROTT-KŐ-KILÁTÓ – GESCHRIEBENSTEIN

Igen, ez a Kőszegi-hegység talán leglátványosabb nevezetessége. Itt érezhetjük csak igazán, hogy a trianoni döntés íróasztal mellől rajzolta meg a határvonalakat. Az Írott-kő-kilátót pontosan félbe szeli az országhatár, az építmény egyik fele Magyarországhoz, másik oldala Ausztriához tartozik. Olyannyira, hogy maga a határkő is épületen belül van.
Valószínűleg egy másik határt is jelöl az épület. A kilátótól alig 50 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat (Geschriebenstein), amelyre a “C B E”  betűk vannak vésve, s ez valószínűleg a Batthyány és az Esterházy birtokok határvonalát jelölhette (Confinia Batthyányana Esterhazyana) egykor.

irottko-kilato-geschriebenstein



Geschriebenstein, azaz „megírt kő” nem csak a Dunántúl, hanem Burgenland legmagasabb pontja, 884 méter magason. Vélhetően a 14. században Fenyőhegynek, majd később Szálkő hegynek nevezett magaslatra 1909-ben emeltek egy Árpád nevű kilátót, majd miután ez leomlott, 1913-ban építették meg az Írott-kőt.
A magasból kiválóan látszik az egykori Vasfüggöny nyomvonala. 1990 óta látogatható szabadon, egyben pedig az Országos Kéktúra legnyugatibb, azaz kezdőpontja, pecsételőhely.

irottko-kilato-geschriebenstein
irottko-kilato-geschriebenstein
irottko-panorama



Az Írott-kő közigazgatási szempontból ma Bozsok község része, amúgy Velem esik hozzá a legközelebb.








3. RÖNÖKI SZENT IMRE-TEMPLOM

A Vas megyei Rönök a 8-as főút mentén, Körmend és Rábafüzes között fekszik. Sokáig rejtegette a kétsoros szögesdrót a 19. század második felében épített szép Szent Imre-templomot, amit eredetileg a rönökiek és a szomszédos falvak lakói látogattak. A trianoni döntéssel éppen egyik falától néhány méterre húzták meg a határ vonalát, így a templom a kommunista államhatalom évtizedeiben a Vasfüggöny mögé, tiltott zónába került, közel negyven évig volt a hívek és kirándulók elől elzárva.

ronok-szent-imre-templom



Miután 1951-ben a helyben lakó lelkész is átmenekült az aláaknázott területeken és szögesdrótokon Ausztriába, retorzióként a templomot bezárták. Állaga fokozatosan romlott, lebontására pedig nem vállalkozott senki. A politikai enyhülés időszakában sikerült megmenteni, az osztrák falvak lakói kezdeményeztek gyűjtést rekonstrukciójára, majd 1989-ben az eisenstadti (Kismarton) és a szombathelyi megyéspüspök fogott össze.
II. János Pál pápa 1991. augusztus 19-én a szombathelyi repülőtéren tartott miséje végén megáldotta a templom új keresztjét, amelyet ezután helyeztek fel a 42 méteres magasságba.

ronok-szent-imre-templom
ronok-szent-imre-templom
ronok-szent-imre-templom



Megközelíthetősége: Rönök, Szentimrei tanya, itt halad el mellette a Vasfüggöny túraútvonal.








4. MITHRAS-SZENTÉLY – FERTŐRÁKOS

1500 évnyi néma csend és földben lét után a Fertőrákos és Mörbisch (Fertőmeggyes) közötti Napisten-szentélyt 1866-ban találták meg, majd ásták ki a földből. A soproni ifj. Storno Ferenc és a fertőmeggyesi Mallesitz György kőfaragó szinte egy időben, de egymástól függetlenül lelte meg a helyet, mindketten római korból származó festett, faragott kövekre bukkantak.
A Napisten, Mithras-kultuszát vélhetően a perzsa katonák hozhatták erre a vidékre, mivel itt haladt át a híres Borostyán út, a Scarbantiát (Sopron) Nyugat-Panonnia fővárosával, Carnuntummal összekötő út elágazása. A Mithras-szentélyeket barlangban vagy földbe vájva alakították ki, egy ilyen földbe vájt kultuszhely található Fertőrákos és a Fertőmeggyes (Mörbisch am See) között a határszélen, magyar oldalon.

mithras-szentely-fertorakos



A barlang gyakorlatilag az államhatáron feküdt, évtizedekig nem lehetett bejutni a Vasfüggöny mögötti területre még a régészeknek sem, így kutatni sem volt mód a maradványokat. A szentély hitelesítő régészeti feltárására végül a határnyitás után, 1990-ben került sor. Majd a szentély ma is látható – a római építészeti arányok és a megmaradt hiteles források figyelembevételével történő –  rekontsrukciójára pedig két évvel később.

mithras-szentely-fertorakos
mithras-szentely-fertorakos
mithras-szentely-fertorakos



A Mithras-szentély magyar oldalról csak gyalogosan vagy kerékpárral közelíthető meg, a Sopron melletti Fertőrákosról a Mörbisch felé vezető úton. Burgenlandi oldalról Mörbischről lehet kijutni és a parkolóból kétperces sétával lehet elérni a szentélyt.








5. ANDAUI HÍD – ANDAU (MOSONTARCSA)

Az apró kis falu, Andau, Burgenland keleti csücskében fekszik, néhány kilométerre a határtól, a Hansági-főcsatornánál. Trianon szabta szét a Fertő vidéket és tette a főcsatornát határfolyóvá.
A világ legjelentéktelenebb kis hídja volt ez, ami aztán a sors szeszélyéből a világ egy legfontosabb hídjává vált. Mindez nem túlzás, hiszen 1956 novemberében, valóságos exodus zajlott itt, az országból menekülő kétszázezer magyarból, mintegy hetvenezren ezen a mocsaras vidéken és fahídon keresztül jutottak át Ausztriába. Az Andaui híd, melyet a menekülők útjának neveztek el, a hidegháború világszerte ismert szimbólumává vált, később, ausztriai látogatása alkalmával Richard Nixon is felkereste.

andaui-hid-burgenland



A kis fahidat eredetileg az 1940-es években építették az osztrák gazdák, ezen keresztül jártak művelni szántóföldjeiket. 1944-ben a visszavonuló német katonák egy része menekült ki ezen Magyarországról, majd az 1947-48 között a német lakosság tömeges kényszer-kitelepítése során az országot önként elhagyó környékbeli német lakosság útvonala lett. A hidat az oroszok 1956. november végén felrobbantották ugyan, de a krónika szerint gyalogosan még lehetett járni rajta.
1996-ban egy idős adaui fafaragó kezdeményezésére, a forradalom évfordulója alkalmából építették újjá, az eredeti dokumentumok alapján rekonstruálva.
Ma a híd történelmi emlékhely, a Hanság-kör kerékpáros túraútvonal vezet át rajta.

andaui-hid-burgenland
andaui-hid-burgenland
andaui-hid-burgenland



A hidat jól autózható úton és kerékpáros útvonalon is meg lehet közelíteni. A közelben van egy magasfigyelő (egykori MAFI), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Fertő-Hanság Nemzeti Parkra.