Újfehértó / Folytatáshoz kattints a posztra

 Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése

Közúton a 4-es főúton; vonattal a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

 A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejerthonéven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26 án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek.

Nevezetességei

• Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
• Városi Múzeum
• A református templom az 1754-as években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görög katolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

Itt született híres emberek

• Nyúzó Mihály 1666-ban: kuruc ezredes
• Szoboszlai Pap István 1786-ban: református püspök, az 1825-27-es országgyűlés küldötte.
• Kubinyi Lajos 1821-ben: író és lapszerkesztő.
• Margitay Dezső 1840-ben: Szabolcs vármegye táblabírája, Kossuth Lajos, Kazinczy Gábor barátja.
• Lengyel Miklós (Újfehértó, 1878. május 28. – Budapest, 1952. július 22.): irodalomtörténész, író, Benedek Elek dédunokája.
• Zajti Ferenc (Újfehértó, 1886. március 5. – Budapest, 1961. június 29.) író, festőművész
• Péter Gábor 1906-ban: hírhedt kommunista politikus.
• Teitelbaum Mózes (Újfehértó, 1914. november 1. - Manhattan, New York, USA, 2006. április 24.) - világhírű haszid rabbi, talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a Szatmár haszid mozgalomnak a vezetője (szatmári rebbe), szigeti rebbe, a híres Teitelbaum rabbidinasztia leszármazottja.
• Toma András 1925. december 5. – magyar katona, volt hadifogoly.
• Marozsán János 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó
• Marozsán Erika 1972. augusztus 3. - magyar színésznő

Elhelyezkedése

Újfehértó Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 21° 40′ 60″ térkép ▼

Újfehértó Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Kisvárda / Folytatáshoz kattints a posztra

Kisvárda, főtér

Kisvárda (németül: Kleinwardein) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Beceneve Várda. Nyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolja.
Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

 A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium főbejárata

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.

1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kunfejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péterés Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.

A 12. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.

Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat. Az Árpád-korban a Borsovai alesperességi központ.

A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.

1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.

Az itt élők védelmét szolgálta a 15. század ban megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. 1415-ban Várday Pelbárt kapott kővár építési engedélyt Kisvárdára, ahol a század közepén megkezdődnek a ma is álló kőfalak építési munkálatai. A 16-17. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.

Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.

A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A második világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.

Az újabb fellendülésre a 20. század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda. Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.

 A római katolikus templom

Nevezetességei

• Görög katolikus temploma - 1877-ben épült csúcsíves, gótikus ablakokkal, ajtó fölötti barokk díszítéssel.
• Kisvárdai vár (ma színház)
• Református temploma - 1871-ben épült.
• Rétközi Múzeum - Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, mely 1900-ban épült.
• Római katolikus templom - A templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melynek egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, de ez az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentély maradt meg. Kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje ugyancsak barokk stílusú.
• Kisvárdai Várfürdő
• Szent László szobor

 Az egykori zsinagóga ma a Rétközi Múzeumnak ad otthont

Templomai

Református templom

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633 kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

Római katolikus templom

A mai templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melyet a király - a fennmaradt hagyományok egyik változata szerint - Bökönynél a tatárokon, egy másik változat szerint pedig Geszterédnél a besenyőkön nyert ütközet emlékére emeltetett. E templom az akkori, a király főhadiszállásául szolgáló várhoz legközelebb eső dombon épült, kőfallal volt megerősítve és cinteremmel körülvéve, a templom szentélye alatt pedig sírboltokat építettek. E templom egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, ez azonban az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentélye maradt fenn. A templomnak azonban még 1779-ben is csak fatornya volt. Melith Péter alispán és neje, Kapy Anna elhalálozása után, 1668-ban a katolikus egyházat megerősítették a Kisvárday Lászlótól kapott adományában. A templom kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje barokk stílusban épült.

Görög katolikus templom

1877-ben épült. Ablakai csúcsíves, gótikus stílusúak, ajtó fölötti barokk díszítéssel.

Lutheránus templom

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

A kisvárdai vár ma színházként funkcionál

Elhelyezkedése

Kisvárda Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″ térkép ▼

Kisvárda Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Máramaros fatemplomai / Folytatáshoz kattints a posztra

A barcánfalvi Istenszülő bevezetése a templomba-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04517 sorszámon szerepel, és egyike annak a nyolc máramarosi fatemplomnak, amelyek 1999-ben világörökséggé váltak.

Máramaros fatemplomai néven 1999-ben vált a Világörökség részévé 8 Máramaros megyei fatemplom. A 17. – 18. században épült templomok a karcsú tornyaikkal a havasi építészet jellegzetes példáját képviselik. A megye kilencvenhárom műemlékké nyilvánított temploma közül azokat választották, amelyek a legreprezentatívabbak építészeti, építéstechnikai és festészeti szempontból:

• Barcánfalva, Istenszülő bevezetése a templomba-templom – 1720
• Budfalva, Szent Miklós-templom – 1643
• Desze, Szent Paraszkiva-templom – 1770
• Jód, Istenszülő születése-templom – 1620-as évek
• Nyárfás, Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-templom – 1796-1798
• Sajómező, Szent Paraszkiva-templom – 1604
• Rogoz, Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-templom – 1663
• Dióshalom, Szent arkangyalok temploma – 1767

A templomok sajátos szintézist képviselnek a kelet- és nyugat-európai fő építészeti stílusok között: a bizánci alaprajzhoz gótikus forma társul. Az építmények fából készültek, hagyományos technikákkal és anyagismerettel.

A Budfalva alsó részén elhelyezkedő Szent Miklós-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében.

A deszei Szent Paraszkiva-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. 

A jódi Istenszülő születése-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében.

A nyárfási Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. 

A sajómezői Szent Paraszkiva-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében.

A rogozi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. 

A dióshalmi Szent arkangyalok-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. 

Erdély erődtemplomos falvai / Folytatáshoz kattints a posztra

 Prázsmár

Erdély erődtemplomos falvai néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu, a 13–16. századbeli jellegzetes építkezési módszerével:

• Nagybaromlak, Szeben megye
• Berethalom, Szeben megye
• Kelnek, Fehér megye
• Prázsmár, Brassó megye
• Szászfehéregyháza, Brassó megye
• Szászkézd, Maros megye
• Székelyderzs, Hargita megye

 Berethalom

Az erdélyi szász falvak a 13. században jelentek meg, amikor a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Különböző kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló kultúrájuk évszázadokon át fennmaradt. Mivel a vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel,szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el. Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és háborúidőben egyaránt, olyan zár alatt, amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedül. Itt őrizték a lányok kelengyés ládáját is. Az éléstárakat hetente kétszer lehetett kinyitni, és a közösség elöljárói felügyelete alatt kivenni a tartalékból.

A templomerődök azonban csak időleges védelmet biztosítottak a támadások ellen, ezért előre látható veszély esetén a falvak lakói a legközelebbi erődített városba menekültek. Nagyszeben a 13. században, Brassó és a többi szász város a 14-15. században építette meg kőfalát, amelyet folyamatosan erősítettek és bővítettek.

A 18. századra a vártemplomok elvesztették védelmi funkciójukat, de a szász falvak lakossága még a 19-20. században is sok helyen a toronyban őrizte ünneplő ruháit. Szintén tovább él a „Speckturm”, azaz „szalonnatorony” elnevezés.

 Székelyderzs

A szász hagyományok és a biztonsági megfontolások szerint a falvak kompaktak: vagy egy főutca vagy egy főtér köré csoportosulnak. A fő elem a templom, ami mindig a helység közepén helyezkedik el. A templomokat úgy alakították ki, hogy védelmi funkciót is ellássanak, függetlenül attól, hogy román vagy gótikus stílusban épültek. Majdnem minden esetben könnyen védhető helyen, például dombtetőn épült. Az anyagok a hagyományos kő, illetve vörös tégla.

A templomhoz közel van a falu főtere vagy tánctere (Tanzplatz), amely a társadalmi élet központja volt. A templomhoz közel csak közösségi célú épületek helyezkednek el: iskola vagy községháza. A legtöbb faluban a búza tárolására használt csűrök is közel vannak a falu központjához.

 Szászfehéregyháza

 Kelnek

• 
  

 Szászkézd

 Baromlakai erődtemplom

Nagybaromlak

Koppánymonostor- Szent Pál- sziget / Folytatáshoz kattints a posztra

 Sokszor messzire utazunk, hogy szép és különleges helyeket lássunk, pedig a csodák körbevesznek bennünket. Koppánymonostoron például olyan mocsaras-lápos hely található, amilyen nincs még egy Magyarországon, hiszen a Duna szabályozása miatt ezek a területek eltűntek. A Szent Pál-szigeten számos különleges, és védett növény- és állatfaj él, melyek a most átadott tanösvénynek köszönhetően bárki számára megcsodálhatók.

 A hét kilométer hosszú, 10 állomásból álló tanösvényt a Duna-Gerecse Nonprofit Kft. alakította ki a Koppánymonostori Szent Pál – szigeten, ahol egykor Jókai Mór Aranyember című regényének filmváltozatát forgatták. A sziget egyébként Őrsújfaluval szemben helyezkedik el, a Duna túloldalán.

A holtág élővilága egyedülálló: a holtágban több, százévesnél idősebb tölgy található, de megmaradtak a római katonák által telepített vadszőlők, és mindig teremnek az egykori grófi gyümölcsös elvadult fái. A szigeten védett orchideafajta, téli zsurló, hóvirág, őszi kikerics és tavaszi csillagvirág is találhatók. Az állatok között megfigyeltek fekete gólyát, réti sast, hódot és találkoztak már egy pár aranysakállal is.

 A Monostori Ártéri Tanösvény az Erdő utca végén álló magyar-angol-német-szlovák nyelvű információs táblától indulva, a Duna mellékágát követve vezet be a Kerek-szigetre, majd a Szent Pál-szigetre. A hét kilométer hosszú, 10 állomásból álló tanösvényen számozott oszlopok jelzik a megállóhelyeket. A hozzájuk tartozó adatokat pedig egy füzetből olvashatóak el. Ezt a füzetet egyelőre csak a Tourinform irodában lehet megvásárolni.

A könnyebb elérhetőség kedvéért a látnivalókat felfűzték egy virtuális útvonalra is, amely elérhető mobilapplikáción keresztül, magyar, angol, német és szlovák nyelven. A túravonalak gyalogosan és kerékpárral is megközelíthetők.

Az élővilág bemutatásán túl a tanösvény ismerteti a látogatókat a régi vizafogók, aranymosók és bőgőshajósok mesterségével is.

Forrás: MTI, Komarom.hu
Fotók: Komarom.hu, Bolyongások blog