AZ EGRI BAZILIKA / Folytatás a posztbanm

Az egri Bazilika rövid története

 A Líceummal szemben áll Eger városának egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb vallási épülete, a Bazilika.

 Pyrker János László egri érsek Hild Józsefet kérte fel a tervek elékészítésére, melynek alapján 1831-1836 között fel is épült a Bazilika. Felszentelésére 1837. május 6-7-én került sor ünnepélyes keretek között.

 A templomhoz vezető lépcsőt Marco Casagrande velencei szobrász szenteket ábrázoló szobrai keretezik. Elöl a két szentté avatott magyar király, István és László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál apostolok láthatók.

A bejárat előtti oszlopcsarnoka római Pantheon mintájára készült, 17 méter magas korinthoszi oszlopok tartják a timpanont melyen a „Jöjjetek, imádjuk a Urat!” felirat olvasható latin nyelven.

A timpanon felett látható három szobor a Hit, Remény és Szeretet örökérvényű hármasát jelképezik.

  A z épület belső díszítése majd 120 évig tartott, így az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése több időt vett igénybe, mint maga az épület felépítése.

1881-ben a szentély jobb oldalán Mária-kápolnát alakítottak ki a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére, mely mai is népszerű búcsújáró hely.

 1893-94 között a baloldali mellékhajóban carrarai fehér márványból állítottak oltárt Szent Mihály tiszteletére, aki Eger és a plébánia egykori védőszentje volt.

A szentély és a szószék 1904-ben került kialakításra, freskóit 1910-ben festették. A kupola- és a többi boltozatfreskót 1950-ban készítették.

 A kórus nagyorgonáját 1863-68 között építette Ludwig Mooser salzburgi mester Bartakovics Béla érsek megbízásából.

A Egri Bazilika építésénél, és belső díszítésénél továbbá olyan nagyszerű művészek és mesteremberek játszottak szerepet, mint Dannhauser József, Michelangelo Grigoletti, Szoldatics Ferenc, Nagy Virgil, Tardos Krenner Viktor és Barsy Adolf.

Körtvélyesi kirándulás / Folytatás a posztban

 Csákányospuszta helyén valaha falu állt. A középkori települést a XIII-XIV. századi birtoklevelek tanúsága szerint Csákányosegyháznak nevezték. A nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Temetőjében László János régész, a Tatabányai Múzeum munkatársa és segítői tárták fel a templom mellett lévő sírok egy részét,  kiásták a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. 

 A templom épségben maradt alapjai még láthatóak. Bejárata mellett egy szép román kori kőfaragványra, valamint egy edénymaradványra bukkantak. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig megmaradt.

 Az Országos Kéktúra útvonaláról a szépséges Mária-szakadék felső végén érdemes egy kis kitérőt tennünk egy új kilátóhoz.

A körtvélyesi erdei temetőnél a Kis-Kopasz-hegy csúcsának meghódítása előtt érdemes megállnunk. Még a múlt század derekán is temettek el itt embereket, de ma már csak egy szépen gondozott, körbekerített sírkert a Vértes keleti végében. Innen néhány perc alatt elérhetjük a 2015 tavaszán átadott Körtvélyesi-kilátót.

 A legenda szerint Szvatopluk és Árpád seregei vívtak véres küzdelmet, amely bár a magyarok győzelmével végződött, a szláv uralkodó még aznap a Dunába veszett menekülés közben, Árpád vezér és három fia nem élte túl a súlyos sérüléseket.

 Körtvélyesi erdei temető

 A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.

Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.

Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.

A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.

 Körtvélyespuszta határában a Kék és a Kék+ turistautak találkozásánál, jól eldugva található a Béla-forrás, mely I. Béla királyról kapta a nevét az 1051-es győzelem emlékére. I Béla nevéhez fűződik a hadsereg, kik  III. Henrik csapatait visszaverték, fegyvereiket, felszerelésüket, vértjeiket elhagyva menekültek- Vértjeik beborították a hegyoldalakat, innen lett a Vértes név.

 A kápolna akár országúti biciklivel is kényelmesen felkereshető.

MÁRIA-SZAKADÉK

Mária-szakadék árnyas, hűvös sziklái között egy mélyülő szurdok található.

A fehér mészkőlépcsőkön valaha egy patak folyt, de az mára már elapadt.

Elhelyezkedése

Csákányospuszta Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 18° 28′ 04″