Tarjánhoz tartozik közigazgatásilag Tornyópuszta települése. Tornyópusztán a Nyúltelep mellett halad el az az aszfaltozott erdőgazdasági út, amelyen a Kék jelzés is halad. Az aszfaltozott útra belépés csak engedéllyel lehetséges, a nappal kinyitott sorompót az erdészet szakemberei rendszeresen zárják. Az aszfaltozott út és a kék jelzés két kilométer után elválik egymástól. Nekünk a kék jelzést kell továbbra is követnünk. Egyenletes emelkedésű kényelmes erdei úton 1 kilométert haladva érünk egy füves tisztásra, amelyen egy kulcsosház található. Kiváló pihenőhely, szalonnázóval, a háznak fedett előtere van, ahová eső esetén be lehet húzódni. A kék jelzésen közvetlenül a kulcsosház előtt ágazik le a kék háromszög jelzés, amely a Somlyóvár nevű csúcsra visz (kb. 200 m) ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Gerecse hegység területére. A Somlyóvár területe Dénes József várlistája alapján őskori eredetű erődítés. Kiss Gábor 1984-ben megjelent kötetének 259. oldalán közöl ismertetőt Kis Somlyó váráról. Ő az erősséget a Somlyóvár nevű magaslat tetejére helyezte, összemosva a Somlyóvár őskori eredetű és Kis Somlyó középkori eredetű erődítéseinek helyszíneit.
A kulcsosháztól északi irányba haladva, mintegy 400 m-t kell megtenni a kis váracska helyszínéig. Egy erdős meredek lejtőn ereszkedünk le egy nyeregbe. A nyereg aljából véleményem szerint csak lombmentes időben látszik a Kis Somlyó csúcsa. A nyeregből kb. 150 m-nyi emelkedőt leküzdve érkezünk meg a kis vár helyszínére.
Maga a helyszín egy ék-dny tengelyű ovális alakú plató, melyen a kis vár elhelyezkedik. A dny-i oldal a lankásabb onnan lehet megközelíteni a helyszínt könnyebben. A várat a tető dny-i oldalától egy sziklába vájt mesterséges árok választja el. Az árok fölött egy kisebb szabályosnak tűnő kiemelkedés található, kis fantáziával itt egy kis torony lehetett. Az északkeleti oldal végén szögletesnek tűnnek a terepalakulatok, itt egy kisebb épület is lehetett. Az északi és déli oldalon meredekebbek a plató oldalai. Magát a várat észak keleti és délkeleti irányba haladva is egy-egy árok öleli körbe.
Az Észak-keleti irányba haladva az árok kontúrjai már nem olyan markánsak, valószínűleg az omladék tölthette fel. A vár 38*12m-es (Nováki Gyula leírás szerint) alapterületét, a torony vélhető helyszínén, valamint az északi, észak keleti árok környezetében jelentős omladékréteg borítja. Nagy bravúr lett volna, ha sikerül valamilyen kormeghatározást elősegítő leletre bukkanni az omladékban, de ez sajnos nem sikerült. Cserépdarabok helyett paticsdarabokat sikerült csak találnom. Érdekes a Déli- délnyugati rész. Én nem zárnám ki azt sem, hogy sziklába vájt mesterséges ároktól délre eső terület amolyan „elővárként” az erősség szerves része lett volna. Erre utalhat az is, hogy a délnyugati oldalon sekélyebb árok nyomai sejlenek fel mintegy 25 méterre a plató szélétől. Ennek a vonalában két sziklába vájt mélyedés található. Hogy ezek természetes vagy mesterséges eredetűek, egy régészeti kutatás deríthetné ki, mint ahogyan esetleges funkciójukat is. Elképzelhető az is, hogy a magaslat tetejét kettéosztó sziklába vájt ároktól északra levő várrész épült korábban, míg a déli oldal egy későbbi bővítés eredménye. Ezt esetleg alá támaszthatja az is, hogy a délnyugati sekély ároknyom egy később be nem fejezett védmű eredménye.
Tudományos szempontból a legalaposabb és legjobb leírást a mai napig Nováki Gyula adta a várról, aki 1994-ben Skerletz Ivánnal fel is mérte a várat. Megfigyeléseit kéziratban publikálta, amelyet a Várak Magyarországon című Szabó Tibor nevével jelzett weboldal is felhasznált.
Később Nováki Gyula tollából egy ismertető cikk jelent meg a szép emlékű Várak Kastélyok Templomok folyóirat 2008. februári számának 19. oldalán.
„Az északkelet felé kiugró, hosszúkás hegytetőt foglalja magába a vár központi része. Széleit egyszerű hegyperem jelzi. Délnyugati vége magasabban fekszik, a terepalakulatok itt egykori épületet (torony?) sejtetnek. Északkeleti vége kissé
szögletesen végződik, valószínűleg itt is épület alapfalai rejtőzködnek a fű alatt. A vár központi részének hossza 38,
szélessége 12 m. A várat a délnyugatra eső nyereg felől védték a legjobban, 8-9 m széles, 2-3 m mély, sziklába vágott árok zárja le. Az árok a felső platónál 5-6 méterrel alacsonyabb szinten körbefutja a vár központi részét, de többnyire már csak terasz alakjában követhető, a felülről lehullott törmelék nagyrészt betemette. A délnyugati ároktól 25 méterrel lejjebb még egy árok védte a várat a nyereg felől, ezt azonban nem vágták bele végig a sziklás talajba.”
Sajnos eltekintve Nováki Gyula hiánypótló munkájától, amely a vár felmérését, és leírását célozta (1994), a cikk publikálása (2008) óta eltelt időben nem sok történt.
Ahhoz, hogy a Kis Somlyó tetején levő váracska koráról és felépítéséről többet megtudjunk, elengedhetetlen egy alapos régészeti kutatás. Ez azonban ahogyan a 2008-as cikk végén is elhangzott, a jövő tudományos feladatai közé tartozik.
Túrázóknak és a várhelyek kedvelőinek a helyszín kötelező darab, felkeresése lombmentes időben a legszerencsésebb. A magaslatokról kiváló a kilátás a Gerecse környezetére.
