Az UNESCO Világörökség csodák között, mint például a Gízai Piramisok, a Kínai Nagy Fal, Róma történelmi központja, a Taj Mahal, a Kreml vagy a Grand Canyon (ezeket a helyszíneket szokták leggyakrabban emlegetni), ott áll a listán az Európában egyedülálló Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj.
Hozzáértők szerint, a Világörökség Bizottságának szempontrendszere az utóbbi időszakban meglehetősen eltér az átlagemberétől, inkább a tudományos szempontból érdekes helyszíneket, sem mint a hagyományos értelemben lenyűgözően szép látványosságokat veszik fel a listára.
A Fertő táj tudományos szempontból épp úgy különleges, mint amennyire látványosan szép.
Vegyük sorra, mit érdemes tudni róla.
1. Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne
A világörökség magva a húszezer éves, titokzatos és sós Fertő tó, a maga nádas, mocsaras, lápos világával. Mivel a tó nagyjából háromnegyed része Ausztria, egynegyed része Magyarország oldalára esik, régóta él közös természetvédelmi együttműködés a két ország, illetve a tó két oldalán működő Fertő-Hanság és az osztrák Neusiedler See-Seewinkel nemzeti park között.
A világörökségi listára való felkerülés mindkét ország érdeke volt, együtt is pályáztak, így lett világörökségi helyszín 2001-ben a Fertő táj, hivatalos nevén: Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj.
A Fertő táj magyar oldalon a Hanság-csatornánál télen és a Fertő burgenlandi oldalán nyáron, Oggau (Oka) környékén.
2. A Fertő-táj két “fővárosa” nem világörökségi helyszín
Érdekes, hogy a két “főváros”, sem a műemlékekben kiemelkedően gazdag Sopron, sem pedig az egykori Esterházy-hercegség központja, a burgenlandi Eisenstadt (Kismarton) nem világörökségi helyszín. Elhelyezkedésük, az épített örökség, a kultúra szempontjából persze szerves részei a Fertő tájnak.
3. Ruszt (Rust) óvárosa viszont igen
Ellenben a történelmi Magyarország egykor legkisebb szabad királyi városa, a tó burgenlandi oldalán fekvő Ruszt (Rust) épített öröksége, műemlékvédelem alatt álló városmagja a világörökség része.
Ruszt belvárosa és a Halásztemplom.
4. Mit jelent a kultúrtáj?
A Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kategóriában kapott világörökségi minősítést. Számos cím, védjegy, minősítés létezik, amely jogi eszközökkel védi Európa és a világ kincseit, sokszor nehéz is eligazodni, melyiknek mi a jelentősége. A világörökség szó azért elég egyértelműen jelzi, hogy itt olyan kuriózum, egyetemes érték, valójában közvagyon van, amely az egész emberiségé, amit évezredek történelme vagy a természet évmilliárdos fejlődése halmozott fel.
A Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj esetében mindkét érték jelen van. A tó 20 ezer éves, környékén pedig vagy 8 ezer évvel ezelőtt telepedhetett meg az ember.
Így született a Fertő körül – a földrajzi környezet és az emberi tevékenység együttesének eredményeként – egy egyedi kulturális tájegység, melyet ráadásul az egymást követő civilizációknak és a változatos etnikai összetételű lakosságnak sikerült nem lerombolni, hanem megőrizve alakítani az idők során.
A római korból ránk maradt Mithras-szentély Fertőrákos és Mörbisch am See (Fertőmeggyes) között, közvetlenül a határszélen, magyar oldalon.
Mitől olyan különleges, hogy világörökségi címet kapott?
5. Természeti kincsei miatt
A Fertő Európa nemzetközi jelentőségű vadvize, a kontinens legnagyobb sós tava, egyben a legnyugatibb eurázsiai sztyeppe tó, 1979 óta bioszféra rezervátum és több természeti értéket védő besorolás alá esik. Számos ritka, csak itt élő növény és kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona, ahol vonulási időszakban vízimadarak tízezrei láthatók.
Különlegessége abban áll, hogy ezen a viszonylag kis területen, a flóra és a fauna páratlan sokfélesége található meg, miközben egymástól éghajlatában és élővilágában jelentősen eltérő tájegységek kapcsolódnak egymásba.
Egyszerűbben: a puszta, egy 20 ezer éves sztyepptó és az Alpok nyúlványai találkoznak szép szelíden ezen a tulajdonképpen nem túl nagy kiterjedésű vidéken, amely ritka növény- és állatvilág élőhelye.
Ehhez a sokféleséghez a Fertő vidék talajának és vizének sótartalma is hozzájárul. A sósvízi élőhelyeket ugyanis egész Európában csak a tenger közelében lehet megtalálni, ugyanakkor kontinentális sósvizek csak Európa keleti részére és a Kárpát-medencére jellemzőek.
Sátorformájú nádkévék, nádtetejű pásztorkunyhók és gémeskutak a szikes tavak mellett Burgenlandban. Ezekből a sós vizű, fél méter mély tavacskákból 80 van a Fertő tó mellett.
Fertő-táj a burgenlandi Szentmargitbányáról,
… és Balf Csárdakapu irányából.
6. Egyedülálló épített öröksége miatt
A természeti kincsekhez gazdag kulturális örökség kapcsolódik, miután a tó párolgásának köszönhető enyhe klíma miatt az emberek szívesen telepedtek le itt.
Az első ember i.e. 6. évezredben bukkant fel, régészek legalábbis eddig tudták visszakövetni a térség történetét. Egymást követték a civilizációk: a későbbi lakók a kelták, majd a rómaiak voltak. A városok és falvak hálózatának alapja pedig a 12-13. században alakult ki és azóta is őrzi ezt a településképet.
Az emberek a Fertő tájon évszázadok óta mezőgazdasággal, szőlővel és borral, állattenyésztéssel foglalkoznak és ehhez igazították életmódjukat, lakóházaikat, falvaikat is. A táj népi építészete, 18-19. századi kastélyai pedig kiemelkedő kulturális érték.
Fertő-tájon és a Hanságban egykor virágzó gazdaságok, az Esterházy majorok mindennapjait és a hagyományos gazdálkodási formákat bemutató kiállítás a nemzeti park bemutatóközpontjában, Lászlómajorban.
7. Mik a világörökségi helyszínek a magyarországi oldalon?
A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj világörökségi területe több mint 74 ezer hektár.
Ebben benne van a Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő-táji területe, Fertőrákos, a Páneurópai Piknik emlékhelyhez vezető útig. A nagycenki Széchenyi-kastély védett műemléki környezete – a kastélytól Széchenyi Béla és Erdődy Hanna síremlékéig vezető védett hársfasorral. A fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezete, Fertőd tó felé eső területe, a Pamhagenbe (Pomogy) vezető útig, továbbá Sarród, Fertőboz, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség és Balf települések beépített és a tó felé eső területei.
Nézzünk képeket is:
Fertőd – Esterházy-kastély. A táj ékköve. Ez a rendkívüli építmény Joseph Haydn otthona is volt, aki évtizedeken át állt a hercegi család szolgálatban, élt és alkotott Eszterházán. A barokk kastély a maga korában (is) egyedülálló építészeti jelenségnek számított, egyben az ország kulturális központja is volt, a “magyar Versailles”, melyhez egyedülálló tájpark kapcsolódott.
Nagycenk, Széchenyi-kastély – A legnagyobb magyar, Széchenyi István modern kastélya, ennek előtte a család uradalmi központja. A kastélytól a fertőboz feletti domb gerincéig húzódó híres hársfasort 1754 és 1760 között telepíthették, kimagasló természeti, kultúrtörténeti és kertépítészeti érték, egyike az ország első védett területeinek. Ez fut ki Széchenyi Béla és felesége síremlékéhez.
Fertőszéplak – Tájházak. Oromfalas, tornácos parasztbarokk tájházak, a nemzeti könyvtár és múzeum alapító Széchényi Ferenc szülőfalujában. A 19. század század végén épített és megőrzött utcasor legszebb öt épülete egyben a Kisalföld népi építészetének remekművei.
Balf – Szent Farkas őrtemplom. Az ősi település szőlőhegyen álló, egyhajós, dongaboltozatos temploma a 15. században épült, a török támadások miatt erődszerű kerítés vette körbe, melynek egy szakasza ma is látható.
8. Mik a világörökségi helyszínek a burgenlandi oldalon?
Az osztrák, burgenlandi oldalon is csupa apró települést találunk: Apetlon (Mosonbánfalva), Breitenbrunn am Neusiedler See (Fertőszéleskút), Donnerskirchen (Fertőfehéregyháza) , Frauenkirchen (Boldogasszony), Gols (Gálos), Illmitz (Illmic), Jois (Nyulas), Mörbisch am See (Fertőmeggyes), Neusiedl am See (Nezsider), Oggau am Neusiedler See (Oka), Oslip (Oszlop), Pamhagen (Pomogy), Podersdorf am See (Pátfalu), Purbach am Neusiedler See (Feketeváros), Rust (Ruszt), Schützen am Gebirge (Sérc), St. Andrä am Zicksee (Mosonszetandrás), St. Margarethen (Szentmargitbánya), Winden am See (Védeny) tartozik a világörökségi régióhoz.
Nézzünk néhány képet Burgenlandból is:
Apetlon (Mosonbánfalva) – Hufnaglhaus, jellegzetes parasztbarokk ház homlokzata.
Breitenbrunn (Fertőszéleskút) műemléki borospincéje.
Purbach (Feketeváros) – A nevet azért kapta a település, mert gyakorta csak az üszkös romok maradtak a török dúlás és rombolás után. Mivel a sík vidék a történelmi időkben semmiféle védelmet nem biztosított a betörések és támadások ellen, a házakat szorosan egymás mellé építették: így alakultak ki az utcás falvak, védelmet adó, sűrűn egymás mellett sorakozó lakó- és gazdasági épületekkel.
Mörbisch am See (Fertőmeggyes) – A jellegzetes Hofgasse – azaz udvar-utca. Valójában két párhuzamos utcát összekötő hosszú, keskeny udvar, két oldalán sorban szép, fehérre meszelt, oromzatos, oszlopos tornácú házakkal.
Nagy vonalakban ezt a 6 dolgot érdemes tudni a Fertő táj világörökségről, de további részletek találhatók az UNESCO weboldalán.