2015. október 3., szombat

Dombóvár / Folytatáshoz kattints a posztra


Dombóvár madártávlatból

Dombóvár város Tolna megyében, a Dombóvári járás székhelye. Dombóvár a megye második legnépesebb települése a megyeszékhelySzekszárd után.
Tolna megye délnyugati részén, a Kapos völgyében található, Baranya és Somogy megye határának szomszédságában.

Megközelítése

Megközelíthető a 61-es főúton, amelyből innen indul a 611-es főút Sásdra. Jelentős vasúti csomópont: a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Baja–Kiskunhalas-vonal.
 A Korona szálló az 1910-es években

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták .Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum), a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században „eltűnt” város, Iovia is a környéken lehetett.

Középkor

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.
Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.
A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543-44. évi hadjáratban.
Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy Hármaskönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára, amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.
A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. A várban szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját. („Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.” - olvashatjuk a versfőkben.)
A oszmán hódítás Dombóváron várkastélyt és mellette mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.
 A Kossuth-szoborcsoport relief oldala

A törökök kiűzése után

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak település életében.
Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.
A Dombóváron 1848. április 10-én megalakult nemzetőrség létszáma 101 fő volt. Jelasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.
Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében. ... Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, réttyei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges...”
Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:
„Tolna megyét is ha van kedved eljárd,
Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd, Szegzárd,
Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát (Bátát), Földvárt (Dunaföldvárt),
Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Vasútépítés és a 20. század első fele

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a Budapest-Pécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.
Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-én esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy éve létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.
A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A kommün bukása után mindhármukat kivégezték. A trianoni békediktátum Tolna vármegyét közvetlenül nem érintette.
A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.
1925-re felhúzták az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épületét Möller Károly tervei szerint, ahol 1959-ig - Kaposvárra történt áthelyezéséig - tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Esterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. 1929-ben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanebben az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében. 1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Ebben az évben adták át a városi strandfürdőt is.
A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-én a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.
 A királyi járásbíróság neoklasszicista épületének ünnepélyes átadására 1914. június 1-jén került sor

A második világháború után

A II. világháborút követő koaliciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig békés körülmények között zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, ennek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.
A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint - nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.
Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as–1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat.
1970. április 1-én Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973-ban kezdődött a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunaras termál-, és gyógyfürdőnek az építése.

 Tinódi Lantos Sebestyén szobra a főtéren

Nevezetességei

  • Természettudományi bemutatóterem
1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban.
  • Az Illyés Gyula Gimnázium az országban 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb. Sok híres ember tanult itt, például Illyés Gyula költő és író, Pataki Ferencfejszámoló művész és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja.
  • Gunarasfürdő: A Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő híres gyógyüdülő, amely a kénes termálvízre települt.
  • A Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, amelynek a kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973 május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. Az elmúlt két évben Gunarasfürdőn közel 100 millió forintnyi fejlesztést hajtottak végre. 

    Leírása

    55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal - alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén. Az egész évben működő benti részlegben van sokféle gyógyterápia, szauna, gőzkabin, úszómedence és 3 termálmedence is. A májustól októberig működő kinti részben pedig egy strandmedence, egy úszómedence, egy ugrómedence, gyerekmedence, horgásztó, betonospálya, homokos röplabdapálya, focipálya és 5 csúszda van.
    • Az Arany János téri katolikus templom (barokk stílusú)
    • A Szigeterdő
    Öreg tölgyfákkal, virágos parkkal
    Dombóvári Reménykedő Fa /egy kocsányos tölgy/
Az első magyar kormány minisztereinek szobra csak itt tekinthető meg. A város büszkesége a Szigeterdőben felállított monumentális kompozíció. Horvay Jánosmunkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. 1959-ben az itt élők összefogásának köszönhetően Dombóváron talált menedéket.
  • A Szoborpark
  • A Tüskei-horgásztavak: halban gazdagon állnak a sporthorgászok rendelkezésére.
  • A Szigeterdőben található lakótoronyban van a Majoros házaspár állandó kerámiakiállítása.
  • Helytörténeti Múzeum Dombóvár, Szabadság út 16.
  • Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban. Szakmai működéséhez a társadalmi hátterét a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület (al.: 1984) biztosítja. A 19. század utolsó éveiben épült, ma már védett épület négy, különböző méretű helyisége, valamint a tágas folyosó-egység a gyűjtemény saját, valamint időszakosan kölcsönzött tárgyaiból rendezett kiállításokat szolgálja.
 Dombó vára 1686-ban


 A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa

Dombóvári Helytörténeti Múzeum


Elhelyezkedése
Dombóvár (Magyarország)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 60″k. h. 18° 07′ 52″Koordinátáké. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″osm térkép ▼
Dombóvár (Tolna megye)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Tolna megye térképén

2015. október 1., csütörtök

Ádánd / Folytatáshoz kattints a posztra


Csapody-kastély
A Kis-Koppány patak mellett fekszik, a legközelebbi város Siófok (12 km). Településszerkezete: dombvidéki sorfalu.
Vonattal elérhető a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon.
 Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adandalakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban Perneszi Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai.1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét,1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben Perneszi János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné szül: Perneszi Anna Juliánna és Perneszi Zsigmond voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.
1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszi család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a Csapody család, valamint a Vizeki Tallián, Bottka és Szelestey, majd a Zeke, Terstyánszky, Horváth, Rosty családok voltak a földesurai, kiktől e birtokokat 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg. 1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.
1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.
A 20. század elején Satzger Gézának volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.
 Csapody-kastély

Nevezetességei

  • Árpád-kori templomrom (romanikus stílusú). A templom az egykori Hetye(Ketye) faluban állt, mely további 3 településsel: Pöszével (Pesze), Éliással (Villa Elyas) és Kisfaluddal, valamint egy Sövény nevű birtokkal (Terra Suwen) együtt a mai Ádánd helyén feküdt.
  • Csapody-kastély – Csapody Pál építtette 1835-ben, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusban. 1946 és 2007 között Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet működött benne. Jelenleg kihasználatlan.
  • Tallián kúria - A Vizeki Tallián család barokk kúriája a 18. sz. első feléből. Ma az általános iskola gazdasági épülete.
  • Római katolikus templom (barokk stílusú, 1747). Kertjében áll az 1816-ból származó, klasszicista stílusú Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobor.
  • Református templom (késő barokk, 1828).
 Csapody-kastély


Elhelyezkedése
Ádánd (Magyarország)
Ádánd
Ádánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 26″k. h. 18° 09′ 12″Koordinátáké. sz. 46° 51′ 26″, k. h. 18° 09′ 12″osm térkép ▼
Ádánd (Somogy megye)
Ádánd
Ádánd
Pozíció Somogy megye térképén

Alsóbogát / Folytatáshoz kattints a posztra


 Kiskastély

A Kapos – Koppány menti dombvidéken fekszik, Kaposvártól (légvonalban) 17 km-re. Somogy megyében, Kaposvártól, a megyeszékhelytől 23 kilométerre északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár–Fonyód útvonalon közelíthető meg,Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne Mernyén keresztül. Vasúti összeköttetése 6 km-re Somogyjádon van.
Környező települések: kelet: Somogygeszti (39,6 km, földút: 2,8 km); északnyugat: Edde (9,3 km, földút: 2,4 km); délnyugat: Somogyjád (4,2 km); dél: Várda (10,4 km, földút: 5,3 km) és Magyaregres (22,8 km, földút: 11,2 km)
 Alsóbogát, kápolna

Korábban Edde része volt – 1994-től önálló község.
Alsóbogát (Bogát) Árpád-kori település volt, neve először Szent László királynak, a szentmártoni benedekrendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevélben fordult elő. 1229-ben Bagat alakban a székesfehérvári káptalan birtokaként említették, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékbenVugath és Bugat alakban említette, tehát ekkor már egyháza is volt. 1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka volt. Az 1580 évi török kincstári adójegyzék a koppányi náhijébe sorozta. 1660-ban a dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti vár tartozéka volt. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig csak a Lengyel családé volt.
Később a puszta két részre szakadt: Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt építtetett, mely a 20. század elején Pallini Inkey László birtoka volt. Felsőbogát pedig a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt.
A község határában római korból származó leletek kerültek felszínre.
Nepomuki Szent János-szobor

Nevezetességei

  • Festetics-kastély (klasszicista stílusú, 19. század közepe)
  • Alsóbogátpusztai kiskastély (18. század)
  • Halastavak
  • Nepomuki Szent János-szobor (műemlék)
A felújítás alatt álló Festetics-kastély 2015-ben
Elhelyezkedése
Alsóbogát (Magyarország)
Alsóbogát
Alsóbogát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 39″k. h. 17° 44′ 59″Koordinátáké. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″osm térkép ▼
Alsóbogát (Somogy megye)
Alsóbogát
Alsóbogát
Pozíció Somogy megye térképén

Andocs / Folytatáshoz kattints a posztra


 A község Szántód és Kaposvár között félúton fekszik, a hozzá legközelebb található várostól, Tabtól 18 kilométerre. A Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél fekszik Andocs. A térség egyik csomópontjának is tekinthető az 1100 lelkes település, hiszen Siófok felé az M7-es autópályát elérve, másfél óra alatt Budapesten lehetünk. Ugyanakkor Balatonlelle és Tab felé is könnyen elérhető. A Siófok-Kaposvár vasútvonal Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre érinti a falut. Bár a néhány száz lelkes falurész teljesen különálló, közigazgatásilag mégis szerves része a búcsúiról híres Andocsnak. Talán épp a központi elhelyezkedésének köszönheti, hogy a fent említett városok bármelyikébe könnyen el lehet jutni a naponta közlekedő autóbuszokkal. A megyeszékhely felől érkezőt egy festői tó , a Sziget horgásztó fogadja.
A házak között kanyarodva szinte mindenhonnan látszik a falu közepére épített magas , sárgára festett templomtorony,a hozzá tartozó kolostorral együtt. A Szent Ferenc téren áll a polgármesteri hivatal, az iskola , és itt ágazik el az út Karád felé, amely szintén egy Balaton parti városba, Balatonlellére visz.
 Andocs Árpád-kori település, amely már a tatárjárás előtt is fennállt. 1208-1290 között a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának voltak itt birtokai. Az13321337-es pápai tizedjegyzék szerint akkor már plébánia működött a faluban. 1391-ben Andocsot Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta. Az 1536 évi adóösszeírásban három Andocs nevű helységet találunk: Egyházas-Andocs, mely a toldi pálosokéNemes-Andocs Uzdy Mihály, és Ispán Mihály birtoka, végül Kápolnás-Andocs, a lövöldi perjelé volt. Az1598-1599 évi magyar királyi lajstrom szerint a veszprémi püspök volt Andocs földesura.
A török időkben lakossága erősen megfogyatkozott, a jezsuita Mindenszentek-templom is használaton kívül volt, bár az ott található Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres búcsújáró hellyé, ahova a katolikus hívek évente, pünkösd táján elzarándokolnak. Az 1715 évi összeíráskor 6 háztartását írták össze. Ekkor Volkra János veszprémi püspök birtoka, aki még a 20. század elején is a legnagyobb birtokosa volt. 1716-ban gróf Volkra Ottó veszprémi püspök a Ferenc-rendieket telepítette meg Andocson, számukra zárdát építtetett és őket egyúttal a plébánia vezetésével is megbízta. A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. A kegyszobor több mint 800 éves és a 13. századbeli fekete madonnáknak hű másolata.
Andocs településrészei Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta, melyek korábban önálló községek voltak.
A környéken több mára már elpusztult, vagy pusztává lett település is állt:

Kis-Andocs

A határhoz tartozó egyik dűlőt Kisandocsi dűlőnek nevezik; valószínű, hogy itt volt Kápolnás-, később Kis-Andocs falu, mely 1660 után pusztult el.

Köpi puszta

Köpi puszta helyén a középkorban Köp falu feküdt. 1229-ben Villa Cup alakban, a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt. 1251-1266-ban már a Tihanyi apátságé, melynek itteni birtokait 1337-ben Ugali Pál vette bérbe.1478-ban Zichy Györgynek is voltak itt birtokai. Az 1536 évi adólajstrom szerint a lövöldi (most Városlőd) perjel és Zichy Rafael voltak a földesurai. 1557-ben Magyar Bálinté volt, az 1567 évi adólajstrom pedig már csak mint pusztát említette. Az 1573-1574 évi török defterben Köb alakban találjuk, 11 adóköteles házzal. 1726-1733 között a veszprémi püspök volt a birtokosa.
 Andocs fő nevezetessége barokk kegytemploma, a 14. századból való szentéllyel. Az egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme. A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébániatemplomra és az épségben maradt Szűz Máriaszoborra. Andocs és temploma a 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is látható a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária szobrot Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária Múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető. A világ minden tájáról származó ruhák közül a legrégebbi 163 éves. A Szűzanyáról a híres papköltő, Sík Sándor írt egy csodálatos verset Az Andocsi Máriához címmel.A história szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi is. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négy éves kislányt hoztak ide, aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. A gyógyulásáról a korabeli lapok is cikkeztek, s csodának nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőtt korában atletizált és vegyésztechnikusként dolgozott, életében mindig is mélyen keresztény vallású maradt. Hasonló csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária szobornak is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária szoborral együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A kegyszobor egy 160 cm magas szépen faragott, festett gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint öltöztetik. Többek között e csodás történetek miatt vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat Fatimai engesztelés szerepel a naptárban. A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.  A ruhatárat 2004 nyarán rendezték át, s jelenleg három teremben függenek vállfákon. Számát tekintve, Európában egyedülálló a gyűjtemény, több mint 330 öltözék van kollekcióban. Általában minden második pénteken öltözteti a szobrot két helyi asszony, néhány ünnepi alkalmat kivéve. Búcsúnapok előtt olykor 2-3 napig is csinosítják, díszítik a szentélyt és a templomot. A ruhát az aktuális időszak liturgikus előírásai szerint választják ki. A Mária Múzeum bármikor látogatható, csak a plébániára kell bekopogni s az esperes körbevezetésével a templom és a gyűjtemény történetét is megismerhetik az érdeklődők. Itt a kolostorban van a piros túraútvonal egyik pecsételő helye is.
A kolostor előtt áll egy 18. századi (bár felirata szerint „csak” 108 éves) Szentháromság-szobor, valamint található a faluban két régi, tornácos lakóház is. Mindhárom érték műemléki védelem alatt áll.
























Elhelyezkedése
Andocs (Magyarország)
Andocs
Andocs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 03″k. h. 17° 55′ 32″Koordinátáké. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 17° 55′ 32″osm térkép ▼
Andocs (Somogy megye)
Andocs
Andocs
Pozíció Somogy megye térképén