2016. szeptember 14., szerda

Vaja / Folytatás a posztban




 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség-ben található település.
Rohod 3 km, Őr 4 km, Jármi 9,5 km, Mátészalka 14,5 km, Vásárosnamény20 km távolságra található.
Közúton elérhető a 41-es főútról a 49-es főútra letérve (2 km); vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor.1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.
1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették.
1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.
A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.
A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.
1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.
Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.
 1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot. A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.
A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.
2009. július 1-je óta város.

Nevezetességei


  • A 16-17. században épült vajai vár – benne a Vay Ádám Múzeum, amelyVay Ádámról, II. Rákóczi Ferenc udvari kapitányáról kapta a nevét.
  • A kastély II. emeleti nagytermének mennyezet-freskója - A Vay család 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére készíttette. Alkotója Lohr Ferenc festőművész volt, aki az 1396-os nikápolyi csata azon eseményét örökítette meg, amikor a Vay család egyik tagja, Vay Titusz,Zsigmond királyt kimenekíti a csatából.
  • A kastély parkjában található a szoborpark, ahol a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók:
    • II. Rákóczi Ferenc
    • Zrínyi Ilona
    • Vay Ádám
    • Bottyán János
    • Béri Balogh Ádám
    • Radvánszky János
    • Vay Ádám Holló Barnabás által készített síremléke a református templom előtti parkban.
A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: a középkori eredetű református templom és egy régi lakóház.
A kuruc emlékeket őrző faluban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek.


Elhelyezkedése
Vaja (Magyarország)
Vaja
Vaja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 58″k. h. 22° 10′ 16″Koordinátáké. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″osm térkép ▼
Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Vaja
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

2016. szeptember 11., vasárnap

Szigliget / Folytatás a posztban


 A Balaton északi partján, Badacsony és Keszthely között fekvő félszigeten, számos vulkanikus dombon terül el a falu.

Megközelíthetősége

  • Autóval és busszal a 71-es főútról (a Tapolcáról érkező járatokkal elérhető a település központja, a strand és a kikötő, a távolsági járatok a 71-es főúton állnak meg)
  • Vonattal a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon (Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás kb. 3 km-re van a településtől)
  • Májustól szeptemberig menetrend szerinti hajójárattal Badacsonyból, illetve Keszthelyről
 Régészeti leletek szerint már a kőkorszakban és bronzkorban is lakott volt, és keltarómai illetve avar sírleletek is kerültek elő. A 12. századból több írásos, sőt épített emlék (Avasi-templomrom) is maradt ránk. Neve (Sziget-liget; Zeg-Ligeth) korábbi sziget mivoltára utal, szigetjellegét az 1822-es partrendezéssel szüntették meg.

Nevezetességei

  • A 12. században épült Avasi-templom romjai
  • A 168 m magas hegyre (Rókarántó) épült klasszicista stílus Szentháromság kápolna
  • A szigligeti vár
  • A 239 méter magas Várhegy köré települt Ófalu. A domboldal kanyargós utcácskái mellett nádtetős házak őrzik a múlt századok hangulatát – nem véletlen, hogy számos magyar költőt is megihletett e táj varázsa.
  • A 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektáros arborétuma ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.




Elhelyezkedése
Szigliget (Magyarország)
Szigliget
Szigliget
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 07″k. h. 17° 25′ 60″Koordinátáké. sz. 46° 48′ 07″, k. h. 17° 25′ 60″osm térkép ▼
Szigliget (Veszprém megye)
Szigliget
Szigliget
Pozíció Veszprém megye térképén

2016. szeptember 7., szerda

Bodajk / Folytatás a posztban


 Bodajk a Dunántúli-középhegység második fő vonulatának, a Bakonynak aljában, a Móri-árok peremén fekszik.
Bodajk nevét a tőle ÉK-re fekvő népi nyelven Bodognak (Vértesnek) nevezett hegységből származtatják, s többek között Bodoght, Bodak, Bodaik névváltozatok után a 19. században már a mai alakjában jelenik meg. A helyiek "Vicces Városnak" is szokták nevezni.

Már évszázadokkal a honfoglalás előtt az avaroknak, majd a rómaiaknak is állandó településük volt ezen a területen. A történeti szempontból meglehetősen megbízhatatlan Anonymus a Bodok hegy lábánál vezeti el a honfoglaló magyarok útját. Ha ez nem is felel meg a valóságnak, az kétségtelen, hogy ez a környék már abban az időben a fejedelmi törzs birtokában volt.
Bodajk középkori történetéről nem sokat tudunk – bár szép legendákat őriz a nép az Árpád-kor ból – de az bizonyos, hogy a lakosai számára küzdelmesen teltek a századok, hiszen a közelében lévő csókakői vár urai, a Rozgonyiak erősen sanyargatták őket. 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került és nagyrészt elpusztult, de a kedvező adottságainak köszönhetően hamarosan újra benépesült. A török elűzése után, 1691-ben a Hochburg család kapta a csókakői-móri uradalom részeként birtokul a falut.
A 13. század elején még meglehetősen szerény népességű település gyorsan gyarapodott. Amikor 1774-ben mezővárosi rangot kapott, több mint 1200-an laktak itt. A lakosság száma a 19. század végéig tovább emelkedett egészen 2300 főig. Az 1870-es években megszűnt a mezővárosi rang Magyarországon, ekkor Bodajk nagyközség lett, de 1886-ig a mezőváros megjelölést címként használhatta. A századfordulót követő váratlanul nagy arányú kivándorlás azonban erősen megcsappantotta a népességét. Napjainkban is jelentős település, amely kiváló idegenforgalmi lehetőségekkel büszkélkedhet.
2008-ban városi rangot kapott.
Bodajk legismertebb épülete a Hochburg–Lamberg-kastély (vagy Hochburg-, esetleg Lamberg-kastély) 1837 és 1839 között épült, klasszicista stílusban, Miske József megbízásából.
A másik fő nevezetesség, a bodajki kálvária 1736-ban készült. A három kereszt, Mária és Szent János evangelista szobra a kálváriadombon áll.
Az itteni Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize hétévenként elapad, majd újraindul. Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokolt ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is. A szentkút melletti barokk stílusú Nagytemplomot 1744-ben Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A Nagytemplom Mária-kegyhely, amelyet a zarándokok pünkösdtől október végéig látogatnak. A templom mellett található a kapucinus kolostor épülete, ami ma plébániaház, 1744 és 1747 között épült, barokk stílusban és 1860 körül romantikus stílusban építették át.
Ezeken kívül érdekes még Nepomuki Szent János 1803-ban, késő barokk stílusban készült szobra, valamint a községháza épülete, mely 1820-ban épült, klasszicista stílusban.
Szintén népszerű a Bodajki-tó, amit gyógyforrások táplálnak, akárcsak a szentkutat, így vize nagyszerűen alkalmas különböző reumatikus megbetegedések kezelésére.
A fürdő országos ismertségre Szekrényessy József (1811-1877) neves fővárosi ügyvéd, Széchenyi István belső munkatársának tevékenysége révén jutott, aki az 1850-es években hosszú időre bérelte és fel is virágoztatta, keresett gyógyhellyé emelte. Fia, Szekrényessy Kálmán (1846-1923) első magyar úszó, első sportlap-alapító, első Balaton-átúszónk is több ízben megfordult apja bérleményében.
A közelben van egy sípálya is a téli sportok szerelmeseinek.

Elhelyezkedése
Bodajk (Magyarország)
Bodajk
Bodajk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 27″k. h. 18° 13′ 54″Koordinátáké. sz. 47° 19′ 27″, k. h. 18° 13′ 54″osm térkép ▼
Bodajk (Fejér megye)
Bodajk
Bodajk
Pozíció Fejér megye térképén

Aba / Folytatás a posztban


 Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén található. A település a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe: 8805 hektár.

Megközelíthetősége

  • Vonattal a MÁV 45-ös számú ̺Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalánérhető el. Aba-Sárkeresztúr vasútállomás Sárkeresztúrral közös - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván vasútállomás, illetve Belsőbáránd megállóhely (Abához tartozó, a várostól északra fekvő puszták, településrészek).
  • Autóval a 63-as másodrendű főúton lehet megközelíteni, de Soponyával és Seregélyessel is mellékút köti össze.
  • A közúti tömegközlekedést a KNYKK Zrt. autóbuszai végzik.
 Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet, erre pontos adat nincs. 12981300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. 1361-ben Abai Andrást királyi emberként említik.
Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső-és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugudnéven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.
1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leíratta: A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csőszhöz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos Besenyő falu a mai Aba.
1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven,1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté.1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak. 1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögödöt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.
Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.
1543-ban török hódoltság alá került.
1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.
A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.
A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.
A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.
A háború után a község újra fejlődésnek indult.
Aba 2013. július 15. napjával városi címet kapott.

Nevezetességei

  • Római katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abára. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik.
  • Református templom: 1948–1950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból”, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.
  • Az 1956-os forradalom emlékműve: 1992-ben emelték.
  • Második világháborús emlékmű: 1992-ben készült.
Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vétel útján került a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.
Minden évben a Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba napok, melyen kulturális rendezvényeket tartanak.
  • Kiskastély, amely ma egy élelmiszerboltnak ad helyet.
  • Nagykastély
  • Holcer-Jászay-Janiga-Spingler-kastély (Belsőbárándon)

Elhelyezkedése
Aba (Magyarország)
Aba
Aba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 50″k. h. 18° 31′ 24″Koordinátáké. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″osm térkép ▼
Aba (Fejér megye)
Aba
Aba
Pozíció Fejér megye térképén

2016. szeptember 4., vasárnap

Balatonszemes / Folytatás a posztban


 Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a part menti fél-egy km széles síkságba.
Első említése Samas alakban írva a Tihanyi Alapítólevélből való, majd a Villa Scemes elnevezés tűnik fel II. Endre idejéből. Később – egészen 1912-ig –Faluszemesnek nevezték, valószínűleg megkülönböztetésül a közelben,Balatonföldvártól délre fekvő Pusztaszemes községtől. A mai név első tagja a tó közelségére utal, második tagja a szem szóval függ össze. A szemesminden bizonnyal őrhely szerepére utal, ugyanis az ókortól itt haladt a Balaton déli partját követő kereskedelmi és hadi út, melyet figyelni kellett
 Az őskor óta lakott terület. A mai temetőben található hatalmas halomsír vaskori eredetű, melybe minden bizonnyal egy előkelő személy hamvait temették. Az ókorból maradt régészeti leletek bizonyítják, hogy éltek itt keltákés rómaiak is.
A honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó fontos főútvonal, s így mint kitüntetett és jól védhető pont a régi időktől fogva megerősített hely volt. A maiBagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), mely a török időkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen hol a magyarok, hol a törökök kezére került, többször lerombolták, majd újra megerősítették. (A jelenlegi „Bagolyvár” nevű épület 1898-ban mint az első szemesi nyaraló épült az egykori erősség helyén.)
Műemlék templomának legkorábbi részei a 12. századból származnak,romanikus stílusúak. 1325 körül kibővítették, ebből az építési korszakból mára a gótikus szentély maradt fenn. A templom értékes nevezetessége a hazánkban ritkaságnak számító 16. századi reneszánsz pastoforium(szentségtartó fülke), mely a szentélyben található. A török időkben romossá vált templomot végül a települést birtokló Hunyady-család 1740 körül barokkstílusban újjáépíttette; az épület többi része e korból való, de az 1972-ben elkészült helyreállítás rekonstruálta a korábbi maradványokat.
A falutól délnyugatra, Rád-puszta határában 13. századi templom romjai állnak. A községtől délre, a Bagó-dombi kemping közelében feltáratlanul rejtőznek egy 14. századi pálos kolostor romjai.
A 18.-19. században, 1790-től 1861-ig postakocsi lóváltó-állomás is működött a községben, mely ekkoriban a déli part jelentős településének számított. A Hunyadyak által a család kastélya közelében építtetett, ma is álló barokk postaépületben ma Postamúzeum működik.
Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán 1848. szeptember 21-én a faluban ütötte fel főhadiszállását. Itt kívánt személyesen találkozni István nádorral, aki a Kisfaludy gőzhajóval akart kikötni Szemes partjánál, ez a szándéka – s így a találkozás – azonban az alacsony vízállás miatt meghíúsult.
A község lakossága eredetileg mezőgazdasággal és halászattal foglalkozott. Balatonszemes fürdőhelyként az 1880-as évektől kezdett számításba jönni. A főleg budapesti nyaralók eleinte a falusiak szobáit bérelték ki az üdülőidényben, majd1895-től a parthoz közelebb eső részek parcellázásával megkezdődött a felső- és alsó üdülőtelep (az utóbbi neveHunyady-telep az eredeti birtokos család neve után) kiépülése, ami újabb lendületet kapott, amikor 1913-ban megépült a hajókikötő.
A szocializmus éveiben a Hunyady-telep parkjának helyén jött létre a Balaton-part nagy szovjet gyermek-üdülőtábora, melynek jelenléte némiképp rányomta bélyegét az üdülőhely hangulatára, mint az is, hogy a parti sávban való közlekedést kelet (Balatonőszöd) felől szinte teljes szélességben gátolta a Minisztertanács ott felépített, jól őrzött üdülője.
A vasútállomás közelében érte a halál – az általa olyannyira tisztelt József Attilának a szomszédos Balatonszárszónbekövetkezett halálára tragikusan rímelő módon – 1976. június 4-én a Szemeshez egyébként családilag kötődő Latinovits Zoltánt, akinek sírja a község temetőjében azóta mintegy zarándokhellyé, síremléke nevezetességgé vált.
A rendszerváltás óta Balatonszemes mint üdülőhely igyekszik visszanyerni a 20. század első felében kialakult polgári, középosztályhoz kötődő, családias arculatát.

Nevezetességei


  • Római katolikus templom
  • Hunyady-kastély
  • Uradalmi magtár a 18. századból.
  • Postamúzeum
  • Postás-emlékmű a múzeum udvarán
  • Bagolyvár
  • Sapkadomb (vaskori halomsír a temetőben)
  • Eötvös Károly nyaralója
  • Latinovits Zoltán Múzeum
  • Melocco Miklós Latinovits Zoltán-szobra

Híres emberek

  • Szőllősy Ferenc (1897–1977) újságíró, lapszerkesztő, MTI kirendeltségének vezetője
  • Reich Károly (1922–1988) grafikus, illusztrátor
  • Latinovits Zoltán (1931–1976) színművész
  • Angyal Pál (1873-1949) büntetőjogász
  • Csonka Márta (1952. dec. 21 – 2008. jún. 9.) Wlassics Gyula-díjas művelődésszervező, 29 éven át a balatonszemes művelődési ház igazgatója, az 1994 óta évente megrendezett Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Találkozó megindítója.

Elhelyezkedése
Balatonszemes (Magyarország)
Balatonszemes
Balatonszemes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 26″k. h. 17° 46′ 49″Koordinátáké. sz. 46° 48′ 26″, k. h. 17° 46′ 49″osm térkép ▼
Balatonszemes (Somogy megye)
Balatonszemes
Balatonszemes
Pozíció Somogy megye térképén

Somogyfajsz / Folytatás a posztban


A falu a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, a Marcalit Kaposvárral összekötő úton. Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé Fajszot, amely már a honfoglalás korában is lakott volt (Fajsz fejedelem). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó, mely 1996-tól múzeum.
Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antalözvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.

Nevezetességei

  • Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.
  • Római katolikus templom, melynek hatalmas ablakait Róth Miksa tervezte. A templom különlegessége még faragott szószéke, szobrai és a falakon elhelyezett kálvária-képek.
  • Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
  • Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.

Itt éltek

  • Fekete István(1900-1970), író, aki itt írta több könyvét
  • Ihász-Kovács Éva, (1930-2013.) népművelő Fekete István-díjas költő, a Magyar Kultúra Lovagja
  • Bornemisza Attila Salvatore Quasimodo-díjas költő, főszerkesztő, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Málta főparancsnoka. 1971-1978 között Jákói Attila néven a helyi ifjúsági klub vezetője volt)
  • Orbán Nándor öttusa bajnok, az olimpiai keret tagja, katonatiszt, városparancsnok
  • Itt forgatták az Első szerelem című amerikai filmet.

Elhelyezkedése
Somogyfajsz (Magyarország)
Somogyfajsz
Somogyfajsz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 05″k. h. 17° 34′ 16″Koordinátáké. sz. 46° 30′ 05″, k. h. 17° 34′ 16″osm térkép ▼
Somogyfajsz (Somogy megye)
Somogyfajsz
Somogyfajsz
Pozíció Somogy megye térképén