2019. január 21., hétfő

Pálpataka / Folytatás a posztban

Pálpataka





A Dél-Görgény hegység Bucsin és Libán hágó közötti nyúlványain jött létre, az erdélyi magyar hegyi szórványtelepülések legnagyobb kiterjedésű, részben összefüggő, részben erdőségekkel meg-megszakított láncolata. Ez a terület a régi térképeken falvak nélküli fehér foltnak látszik, amelyet az úgynevezett. havasaljai falvak hatalmas erdőségei és havasi legelői borítottak. 




 Az irtáskaszálókon évszázadok óta léteztek szállások, amelyeknek egy része a XIX. század második felében állandóan lakott hegyi tanyává formálódott. A szórványtelepülésű völgyek és fennsíkok lakossága a birtokos községek havasokra költöző lakósságából került ki.


Hegyi tanyák sokasága borítja a Korondi hegyet, amely Pálpatakára és Fenyőkútra és Békástanyára tagolódik. 


Pálpataka hét kilométerre fekszik Korond központjától! A Miklós- és a Köves-patak közti vulkáni fennsíkon, a Derékföld és a Málnavész oldala között, de 900–1000 méter magasan.



Pálpatakát 1898-ban törzskönyvezték. . 1946-ig Korond nagyközség 11. tízese volt. 



Pálpatakának 1910-ben 372, 1992-ben 452 magyar lakosa volt. A 2002-es népszámláláskor 395 állandó lakósa volt a településnek




A falu turizmusa kiépülőben van, várják azokat a vendégeket, akik el szeretnének szakadni a kényelemtől és közel szeretnének lenni a természethez. 




Az egész falunak olyan békés, nyugodt hangulata van, mintha az ember nem is ezen a Földön járna.


Faragott székely gyalogkapuk vezetnek a tanyák udvarára, itt van fából épített lakóház.



A ház mellett a szűrű (szérű) vagy szénáskert a csűrrel, fásszínnel, juhóllal, valamint a télire iderakott boglyákkal, kórécsomókkal.





Fenyők övezte kerítésben Pálpataka 1994-ben épült fatemploma.


A kis fatemplom védőszentje Szent Péter és Pál apostol, ez a helybélieknek a búcsú napja is egyben.


2001 óta június 29. körül rendezik a pálpataki falunapokat a Szent Péter és Pál napi templombúcsúval együtt.


A falunapokon fellépnek a helyi és meghívott ifjúsági hagyományőrző néptánccsoportok.


Színdarabokat, helybéli avagy sóvidéki táncokat népdalokat adnak elő.


Énekelni, táncolni itt is csak zenére lehet.

"Pálpatakán van egy nagy almafa,
Annak tetejébe három piros alma.
 Egy közülük leesett a sárba,
Ki felveszi, nem veszi hiába.
 Én felveszem, s letörlöm a sártól,
Sohasem válok el a régi babámtól."



Az iskola udvarán szines programokkal várják a szórakozni vágyókat mint : favágóverseny, fotbal vagy színdarabos bál, diszkó, koncertek


A pálpatakiak büszkék falujukra, nem költöznének el,  jól érzik magukat a tanyavilágban.



A falunapokon garantált a szórakozás, aki itt volt, jól érezte magát ! 



Szóltak aki nem voltak mindennel megelégedve...
.

...vagy mosolyogva nézték a műsorokat, ...




... de a rendezvény sikeres, a résztvevők elégedettek voltak !



Pálpataki falunapok

Évente megszervezik Pálpatakán a már hagyományosnak számító nyári ifjúsági tábort is.



Itt a térséget hegyvidéki kaszálókkal és legelőkkel tarkított erdőségek borítják.Nyáron reggel  szétpalják a rendet, majd egy-két óra mulva,ha jó meleg volt átforgatják a másik felére,hogy egyforma száraz legyen.Délután kicsi boglyába szedik össze,amit másnap még egyszer szét terítenek ,a teljes száradásig. Amikor elveri az eső a szinte száraz szénát  kezdődik  minden elölről.





Pálpatakán , itt a hegyi tanyatelepülésen állattartásból élnek az emberek.




A virágos rét fogalma itt teljesen megváltozik az idelátogató számára, térdig érő, sűrű margaréta tenger. 



 A nagykiterjedésű természetes kaszálók elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésnek, míg a havasi legelők a juhtenyésztésnek kedveznek.



A 800 méternél magasabban fekvő gyepes terület gazdag, dús, füvei a tejelválasztásra kedvező hatásúak. Szarvasmarha- és juhlegelőnek egyaránt kiváló.



A havasi kaszálók és legelők állatvilága egyedülálló értékeket mutat fel. Legelterjedtebbek a lepkefajok, kígyók és  a hegyi gyík (Lacerta vivipara).



Tetőn

 (Kós Károlynak)

Ősz nem sodort még annyi lombot,
annyi riadt szót: "Minden összeomlott."
 Nappal kószáltam, éjjel nem pihentem,
vasárnap reggel a hegyekre mentem.
 Ott lent sötét lombot sodort a katlan.
Itt fenn: a vén hegy állott mozdulatlan.
 Időkbe látó meztelen tetején
tisztást vetett a bujdosó verõfény.
 Ott lenn: zsibongott még a völgy a láztól.
Itt fenn fehér sajttal kínált a pásztor.
 És békességes szót ejtett a szája,
és békességel várt az esztenája.
 Távol, hol már a hó királya hódít,
az ég lengette örök lobogóit.
 Tekintetem szárnyat repesve bontott,
átöleltem a hullám-horizontot.
 s tetőit, többet száznál és ezernél-
s titokzatos szót mondtam akkor:
Erdély.
                                                  ( Ápryli Lajos )









Pálpatakát szépen faragott, kétnyelvű helységnévtábla jelzi.
A tanyavilágba általában korán megérkezik a tél, mikor néhány arasznyi rétegével szelíden borul az égből szakadt világos tömeg a fekete földre.



 Az apró házak tetején méternyi vastagon fekszik meg a hó, s elzár a külső világtól mindent.
Ahogyan Kányádi Sándor írta:

"Ül a tél a hegy tetején.
Fehér kucsma van a fején.
A hátán meg fehér suba.
Készülődik a faluba."





 Nem lehet kimozdulni a házból, nincsen semmi munka, a tanyaiak későn kelnek, hogy a világot ne fogyasszák, reggel nyolc óra tájban esznek valamit, azután elcsetlen-botlanak a házban, az udvaron. 





A ragyogó napfényben kéklő ég varázslatos színeket kölcsönöz a tájnak, amellyel mindenkit arra késztet, hogy gyönyörködjön benne! 




 A pálpataki plébánia 1948-ban alakult. Korábban Korondról látták el a hívek lelkigondozását.



A település első plébánosa Juhász Antal volt, aki plébánialakot építtetett. 





1994-ben felépült a fatemplom Bordi János lelkész, szentszéki tanácsos vezetésével aki büszkén használja  a „hegyi pap"  ragadványnevet.
 .




A templom belső tere, a székely népi faragászat remekműve.



Itt szinte minden fából van és faragva van...



 ...az oltár és a szentségtartó szekrény...



... és az oltárasztal.



 Szent Péter és Pál apostolok.



Az oltár fából faragott Mária szobra a bal oldalon.



A Jézus szíve oltár fából faragott szobra, vázákkal és gyertyatartókkal.  



Karácsony idején ünnepi hangulat költözik a pálpataki templomba.




A betlehemi  jászoly  Pálpatakán.



Faragott domborműves stációk a templom falán. 



A X.-ik faragott stáció.



Szent Antal szobor.



A fenyőfákkal körbevett havas templomtető.



 Egyetlen fehér tömeg minden, amit sehol se szakít meg  a kocsik nyoma, vagy keréksávok
.

Csak az egészen járatos utakon van valamennyicske törés, azokon mozog lanyhán déltájban néhány szán, autó vagy ember, kikkel valami sürgős munka hagyatta el a tanyát.



Egyhangú élet  télen a tanyákon, csak két uralkodó téma körül csoportosul a beszéd: a hó meg a hideg. Van mind a kettőből elég.




Vannak olyan házak is ahol téli időszakban ritkán nyílnak ki a kapuk. 



 A hatalmas belterületen szétszórt házak és állattartó épületek helyezkednek el.



Télidőben az idegen ritka vendég ezen a tájon, nem árt figyelni..



A magány, az elszigeteltség itt megszokott jelenség.



A pálpataki iskolában ma is meglévő iratok szerint 1901-ben már I-IV osztály létezett, 37 gyerekkel .Első tanítójuk 1900–1906 között Patakfalvi Zsigmond volt. A jelenlegi iskola 1922-ben épült, tanítói lakással.



1999-ben tovább bővült az iskola épülete, így mára korszerű, meleg, jól felszerelt osztálytermek várják a diákokat. Az iskola udvarán egy vendégház is található, amely minden kényelmet kielégítve várja a látogatókat.



Rendezvények, ünnepségek színhelye a pálpataki  kúlturotthon.



Az iskolai közösség és az egyház jó együttműködésének köszönhetően itt  a külvilágtól elzárt településen is magas szintű társadalmi élet zajlik.



Itt a tél, a maga szépségével és örömeivel, fagyával és havával. Pálpatakán a tél is csodálatos. 





Egy téli séta a pálpataki fensíkon mennyi élményt és szépséget tartogat...






Út a télbe, út az ismeretlenbe, út egy kicsiny faluba, út a hófödte Pálpatakára...





 Szinte a világ tetején érzi magát az ember, körben a távolban magas hegyek húzódnak, de addig semmi sem zavarja a kilátást. 



A tanyavilágban egy hónap is kevés lenne ahhoz, hogy az ember bebarangolja és részletesen megnézze ezt a gyönyörű vidéket.




Hófehér gallérral, behavazott kucsmával, járatlan csapásokon lehet most bandukolni a fennsíkon.





Csodálatos látvány, mikor a déli nap sugarai végigsimogatják a havas tájat.





 Szarvasok és medvék, farkasok és őzek vágta ösvények vezetnek tovább.





Végtelen csend és nyugalom. Az érintetlenség ritka pillanatai marasztalják az erre járót...




Nyáridőben itt üdezöld minden, de a tél hófehér birodalmában érdekes színfolt egy zöld színű ház. 








Faragott, festett gyalogkapu.



Lassan a tanyavilágban is teret hódit a modern építkezés.



A távolságok maradnak, mindenki éli a megszokott életét.



Igazából napjainkban is sokan vannak akik nem is hallottak erről a kis településről.



Volt aki idelátogatott és távozása után ezt mondta: 
"- azt hiszem, így nézhet ki a mennyország ..."





http://csedoa.blogspot.com

2018. december 2., vasárnap

Egy sosem látott csodamadár jelent meg Magyarországon!

Ismét felbukkant egy olyan madár Magyarországon, amilyet még eddig nem láthattunk! A csodálatosan szép lazúrcinege lepett meg minket, Sándorfalva térségében, ismerkedjünk meg vele közelebbről! 
Lazúrcinege Magyarországon
2018. november 18-án, vasárnap reggel lazúrcinegét figyelt meg három madarász (Barkóczi Csaba, Domján András, Gyarmati Gábor) Sándorfalva térségében, a szegedi Fehér-tó nádasában. A kóborló madárka példányai fel-felbukkanak Európában, már a volt Jugoszlávia területéről is vannak megfigyelési adatai, viszont Magyarországon hitelesített előfordulási adata máig nem volt. 

Ez a madárfaj is állandó a fészkelőterületén, csakúgy, mint az idehaza megtekinthető cinegék, a kóborló példányai éppen ezért nagyon ritkák. Legutóbb 2008. november 6-án került kézre egy hasonló madár, akkor is ugyanebben a térségben, a Fehér-tavi Ornitológiai Tábor egyik hálójában fedezték fel. Mint később kiderült a tiszta vérvonalú kóborlóknál gyakrabban fordulnak elő kék cinege-lazúrcinege hibridek, és ő is közéjük tartozott. 
A mostani lazúrcinege megfigyeléssel immáron 418-ra emelkedett Magyarország madárfajainak száma, ami az Európában eddig előfordult 780 körüli madárfajszámot, hazánk földrajzi elhelyezkedését, és méretét figyelembe véve, kiválónak számít. 

És végre valahára a madár valószínűleg gond nélkül fel fog kerülni a hazai fajlistára, mivel a madárról bizonyító fotók is készültek, ilyenkor pedig jön a Nomenclator Bizottság szokásos ellenőrzése, ezután minden akadály elhárul. 
A hazai madarász társadalom természetesen útra kelt, miután a hír napvilágot látott, és még aznap sikerült megfigyelnie sok mindenkinek a délutáni szürkületben ugrándozó madarat. A hét elején biztosan még több száz, vagy ezer madárfigyelő teszi tiszteletét a környéken, még külföldről is fognak érkezni, hogy megnézhessék a különleges madárkát. A következő oldalon bemutatom nektek a meseszép lazúrcinegét, megéri lapozni egyet! 
Lazúrcinege Magyarországon

A lazúrcinege (Cyanistes cyanus vagy Parus cyanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a cinegefélék (Paridae) családjába és a Cyanistes madárnembe tartozó faj. Habár egyes szakértői vélemények szerint a Cyanistes madárnem csak a Parus nem alneme, az Amerikai Ornitológusok Szövetsége (American Ornithologists' Union) a Cyanistes-t külön madárnemként kezeli.

Ezt a feltevést alátámasztani látszanak a mitokondriális DNS cytochrome b génszakaszának analízise során elért eredmények is, ráadásul feltételezik, hogy talán más cinegefélékkel sem mutatnak olyan szoros rokonságot, mint azt elsőre gondolták. Egyes rendszerezők a Parus nembe sorolják Parus cyanus néven. Az Amur-vidéktől nyugat felé, Közép-Ázsia, Oroszország és Kelet-Európa dús aljnövényzetű lombhullató erdeinek, folyó menti füzeseinek és bozótosainak gyakori fészkelője. Nem vándormadár, költőterületén állandó, de egészen Franciaországig és Hollandiáig is elkóborolhat.

Magyarországi előfordulása

Hazánkban szórványosan több észlelését is jelentették, de hitelesített előfordulási adata 2018-ig nem volt. [Abban az esetben hitelesíthető egy megfigyelés, ha arról legalább három tapasztalt madarász egymástól függetlenül, hitelt érdemlő módon számol be, vagy ha van tárgyi bizonyíték a faj előfordulására (fénykép, videó, elejtett példány, stb.). Tehát amíg csak egy vagy két madarász lát egy-egy példányt, addig az előfordulást nem lehet hitelesnek tekinteni.] Elfogadott észleléseket az utóbbi időben csak a kék cinegével alkotott hibridjével kapcsolatban regisztráltak, két alkalommal (1988-ban és 1989-ben).
Alfred Brehm Az állatok világa című műve ekképpen számol be az akkori Magyarországon látott lazúrcinegékről: "A lazúrcinege Magyarország egyik legritkább madara. Téli vendég, amely eddig kimutathatólag csak a mai Szlovákia területén található Bártfán fordult elő. Dr. Mihalovita Sándor látta itt először, 1876 márciushavában, majd 1882-ben, amikor újból jelentkezett, néhány példányt el is ejtett s ezeket a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének ajándékozta, ahol ezek mai napig is megvannak. Bártfán akkor kivételesen sok mutatkozott. Október 25-én 6 db, 29-én 5 db, majd utoljára november 7-én 6 db."

Chernel István 1899-ben kiadott, Magyarország madarai című háromkötetes, monumentális madaras könyve arról is beszámol, hogy Herman Ottó a kiskunsági(akkor Pest vármegyei) Solton észlelte előfordulását.