Szekszárd / Folytatáshoz kattints a posztra

Garay tér

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagySechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, aszekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

 Garay János szobra

A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:

• a városháza,
• a megyeháza,
• kórház,
• több templom.

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

 Szent László szobra

 A Szentháromság-szobor

 Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Múzeumok

• Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
• Wosinsky Mór Múzeum
• Mézeskalács Múzeum – (Munkácsy u.)
• Művészetek Háza
• Babits Mihály Emlékház
  • Baka István emlékszoba
  • Dienes Valéria emlékszoba
• a régi Megyeháza kiállításai:
  • A régi vármegyeháza világa
  • Liszt Ferenc emlékkiállítás
  • Mattioni Eszter festőművész tárlata
  • Esze Tamás emlékszoba
• Bogár Tanya – néprajzi magángyűjtemény
• Mészöly Miklós Múzeum
• Hímzés Múzeum

Rendezvények

• Gemenc Expo-már nincs
• Pünkösdi Fesztivál
• Duna-menti Folklórfesztivál
• Szekszárdi Szüreti Napok
• Adidas Streetball fesztivál
• Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
• Gróf Zichy Futóverseny
• Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe

 Gyűrűkert

Luther tér

Épületek:

• Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.

Egyéb látnivalók:

• Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér

Épületek:

• Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
• Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
• Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.

Egyéb látnivalók:

• Szent István tér emlékoszlop (2000)
• Wosinsky Mór szobra (1982)
• A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
• Holocaust emlékmű (2004)
• Szent István szobra (2002)
• Babits Mihály szobra  (1971)
• 1. világháborús emlékmű (1924)
• 2. világháborús emlékmű (1992)
• 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
• 1956-os forradalmi emlékoszlop
• Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították

Garay tér

• A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

• Pirnitzer áruház (1890)
• Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
• Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
• Garay pince, Garay tér 19.
• Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
• Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.

Egyéb látnivalók:

• Garay János szobra.

Béla király tér

Épületek:

• Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
• Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
• Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
• Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
• A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben). Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
• Fejős-ház, Béla tér 5.
• Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
• Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
• Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

• Béla király szobra (1986).
• Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
• Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
• Borkút a régi megyeháza udvarán.
• A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
• Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
• Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
• Szentháromság-szobor (1753).
• Szent László szobra (2001).

Széchenyi utca

• Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
• Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
• Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
• Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
• Ellmann-ház

További látnivalók

• Szent János és Pál kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
• Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
• Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
• Régi présházak
• Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
• Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
• Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
• Bati-kereszt kilátó

 Wosinsky Mór Megyei Múzeum

 A Törvényszéki Palota ügyészségi része

 Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

 Szekszárd vasútállomása a város felől

A Törvényszéki Palota bírósági része

Elhelyezkedése

Szekszárd Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″ térkép ▼

Szekszárd Pozíció Tolna megye térképén