Tardos / Folytatáshoz kattints a posztra

Tardos a Gerecse hegység ölelésében fekvő település. Tatabánya 14 km,Tata 12 km, Dunaalmás 15 km-re található.

Első írásos említése 1217-ben történt Turdos alakban. Egyrészben a Karakó vár faluja volt, melyet Imre király 1204-ben az esztergomi káptalannak adományozott márványfejtésre, de II. Endre elvette a káptalantól, és a Koppán nemzetségbeli Paulinus és Jakab ispánoknak adta, majd visszavette tőlük, s az esztergomi egyháznak adta vissza. A falu másik része a Tardos nemzetség birtokában volt. 1244-ben a Turdos nemzetségbeli Pousa fiainak nevében, majd 1366-ban Tordas alakban jelenik meg a település neve. A falut a törökök elpusztították, majd szlovák telepesekkel telepítették újra, akik azonban nem a régi falu helyét választották letelepedésre. Emléktáblába vésték: voltunk, vagyunk, leszünk! A régi Tardos emléke ma már csak az Öregfalu dűlő nevében maradt fenn.

A községben két alkalommal is (az 1870-es és az 1904-es években) nagy tűzvész pusztított.

Katolikus temploma 1870-ben épült.

A község határába eső ősrégi, úgynevezett Tardosi vörösmárvány (ami tulajdonképpen mészkő és a magas vastartalom miatt vörös) bányákból már a12. században is bányásztak. Feljegyezték, hogy Imre király innen szállíttatta a követ. 1487-ben és 1489-ben pedig Beatrix királyné a budai építkezésekhez 42 hajórakomány vörös mészkövet szállíttatott innen Budára.

A tardosi bányákból most is folyik a kövek bányászata.

Nevezetességei

• Római katolikus templom – 1775-ben épült, barokk stílusban. A templom homlokzati tornyos, műemlék.
• Plébániaház – szintén barokk stílusban épült.
• A falu határában, a Bánya-hegyen bányásszák a márványra emlékeztető vörös mészkövet.
• A Bánya-hegyen halad át az Országos Kéktúra, a Gerecse 50 és a Kinizsi Százas teljesítménytúrák útvonala.
• 
  

Elhelyezkedése

Tardos Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 42″, k. h. 18° 26′ 37″ térkép ▼

Tardos Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Vértestolna / Folytatáshoz kattints a posztra

 Vértestolna a Gerecse hegység nyugati részének kis völgyében található, alig 500 lakosú község.

A településtől Tata közúton mintegy 12 km, Tatabánya 16 km utazással érhető el (légvonalban Tatabánya valójában közelebb fekszik hozzá, mint Tata). A legközelebbi szomszédos települések: Tardos 5 km, Tarján 4 km, Héreg 8 km távolságra találhatók. A település határos Vértesszőlős és Baj községek közigazgatási területeivel is, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincsen.

 A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig,bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában, az úgynevezett malomföldeken is találtak már bronz-, és vaskori tárgyakat.

Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat, ekkor Tolma néven írták. Nevét feltehetőleg a Koppán-(Katapán-)nemzetség őséről, Alaptolmáról(Tulma SRH.I. 55), Ketel vezér fiáró nyerhette, akinek itt nyári szállása lehetett. Régi iratok alapján egy tolmai nemes 1247 után Kava megosztása ügyében tanúskodott Koppán nemzetségbeliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozott, papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.

A törökök pusztításai miatt valószínűleg elnéptelenedett a falu, erre utal az akkori Tolmapuszta vagy Tolnapuszta elnevezés, még a 18. században is csak puszta volt a helyén. Ekkor már az Esterházyak birtoka volt, akik 1733 őszén kötöttek települési szerződést az első német telepesekkel. A legelső német lakosok Baden-Württemberg tartományból érkeztek ide, később települtek a községbe würzburgi és elzászi lakosok is. A település elnevezése aTolma forma irányából egyre inkább a Tolna névváltozat felé tolódott el, ezt mutatja a község pecsétje is, amely 1755-ből való, és amelyen a Torffs Tulnau felirat szerepel.

A 18. században egy tűzvész következtében leégett a falu jelentős része, de a megsemmisült házakat később újraépítették. 1945-ig a települést szinte kizárólag német nemzetiségi családok lakták, ennek ellenére Vértestolna elkerülte a kitelepítést, viszont a második világháború után mintegy 40 magyar családot betelepítettek a községbe, részben a Heves megyei Apcról, részben a Felvidékről. Az új telepesek betelepítéséhez egyes sváb családokat kiköltöztettek a házaikból – ők kénytelenek voltak rokonoknál meghúzni magukat –, de később az ide telepített "idegen" családok szinte mindegyike elköltözött, a nemzetiségi lakosok pedig az elvett házak túlnyomó többségét visszavásárolhatták.

A falu a 20. század elején, pontosan nem ismert körülmények között kapta a kissé megtévesztő Vértestolna elnevezést; a helyi lakosok jobbára ma is csak Tolna néven említik lakhelyüket. A német anyanyelvű lakosság régebben a Taunau néven nevezte saját faluját, a jelenleg használatos német név Tolnau.

Kovács(i)

Kovácsi régi, már elpusztult Árpád-kori település volt, amely a mai Vértestolna nyugati határán feküdt. Neve 1364-ben tűnt fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban olyan faluként említik amely Tardostól délre, Tardos és Tolna közt feküdt, mint Agostyán keleti szomszédja. Az egykori település nevét dűlőnevek, illetve az Öreg Kovács-hegy elnevezése őrzi.

Nevezetességei

• Páduai Szent Antal nevére szentelt, barokk stilusú műemlék római katolikus temploma (Petőfi Sándor u. 54.), amely a 18. században épült.
• A tardosi úton álló Mária-kápolna, amely 1812-ben épült; oltárképe 20. századi eredetű.
• A község tájháza (Petőfi Sándor u. 88.), amelyet egy, mára műemlékké nyilvánított egykori parasztházban alakítottak ki, gyűjteménye a helyi lakosok felajánlásaiból állt össze.

Elhelyezkedése

Vértestolna Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 37′ 35″, k. h. 18° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 35″, k. h. 18° 27′ 23″ térkép ▼

Vértestolna Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

A Neszmélyi hajóskanzenben.../ Folytatáshoz kattints a posztra

Elhelyezkedése

Neszmély Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 58″, k. h. 18° 20′ 42″ térkép ▼

Neszmély Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén