Vértestolna / Folytatáshoz kattints a posztra

 Vértestolna a Gerecse hegység nyugati részének kis völgyében található, alig 500 lakosú község.

A településtől Tata közúton mintegy 12 km, Tatabánya 16 km utazással érhető el (légvonalban Tatabánya valójában közelebb fekszik hozzá, mint Tata). A legközelebbi szomszédos települések: Tardos 5 km, Tarján 4 km, Héreg 8 km távolságra találhatók. A település határos Vértesszőlős és Baj községek közigazgatási területeivel is, ezekkel azonban közvetlen közúti összeköttetése nincsen.

 A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig,bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában, az úgynevezett malomföldeken is találtak már bronz-, és vaskori tárgyakat.

Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat, ekkor Tolma néven írták. Nevét feltehetőleg a Koppán-(Katapán-)nemzetség őséről, Alaptolmáról(Tulma SRH.I. 55), Ketel vezér fiáró nyerhette, akinek itt nyári szállása lehetett. Régi iratok alapján egy tolmai nemes 1247 után Kava megosztása ügyében tanúskodott Koppán nemzetségbeliekkel és Komárom vármegyei emberekkel együtt. Egyháza 1334-ben a budai főesperességhez tartozott, papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.

A törökök pusztításai miatt valószínűleg elnéptelenedett a falu, erre utal az akkori Tolmapuszta vagy Tolnapuszta elnevezés, még a 18. században is csak puszta volt a helyén. Ekkor már az Esterházyak birtoka volt, akik 1733 őszén kötöttek települési szerződést az első német telepesekkel. A legelső német lakosok Baden-Württemberg tartományból érkeztek ide, később települtek a községbe würzburgi és elzászi lakosok is. A település elnevezése aTolma forma irányából egyre inkább a Tolna névváltozat felé tolódott el, ezt mutatja a község pecsétje is, amely 1755-ből való, és amelyen a Torffs Tulnau felirat szerepel.

A 18. században egy tűzvész következtében leégett a falu jelentős része, de a megsemmisült házakat később újraépítették. 1945-ig a települést szinte kizárólag német nemzetiségi családok lakták, ennek ellenére Vértestolna elkerülte a kitelepítést, viszont a második világháború után mintegy 40 magyar családot betelepítettek a községbe, részben a Heves megyei Apcról, részben a Felvidékről. Az új telepesek betelepítéséhez egyes sváb családokat kiköltöztettek a házaikból – ők kénytelenek voltak rokonoknál meghúzni magukat –, de később az ide telepített "idegen" családok szinte mindegyike elköltözött, a nemzetiségi lakosok pedig az elvett házak túlnyomó többségét visszavásárolhatták.

A falu a 20. század elején, pontosan nem ismert körülmények között kapta a kissé megtévesztő Vértestolna elnevezést; a helyi lakosok jobbára ma is csak Tolna néven említik lakhelyüket. A német anyanyelvű lakosság régebben a Taunau néven nevezte saját faluját, a jelenleg használatos német név Tolnau.

Kovács(i)

Kovácsi régi, már elpusztult Árpád-kori település volt, amely a mai Vértestolna nyugati határán feküdt. Neve 1364-ben tűnt fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban olyan faluként említik amely Tardostól délre, Tardos és Tolna közt feküdt, mint Agostyán keleti szomszédja. Az egykori település nevét dűlőnevek, illetve az Öreg Kovács-hegy elnevezése őrzi.

Nevezetességei

• Páduai Szent Antal nevére szentelt, barokk stilusú műemlék római katolikus temploma (Petőfi Sándor u. 54.), amely a 18. században épült.
• A tardosi úton álló Mária-kápolna, amely 1812-ben épült; oltárképe 20. századi eredetű.
• A község tájháza (Petőfi Sándor u. 88.), amelyet egy, mára műemlékké nyilvánított egykori parasztházban alakítottak ki, gyűjteménye a helyi lakosok felajánlásaiból állt össze.

Elhelyezkedése

Vértestolna Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 37′ 35″, k. h. 18° 27′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 35″, k. h. 18° 27′ 23″ térkép ▼

Vértestolna Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén