Árpás / Folytatáshoz kattints a posztra

Árpás község Magyarország északnyugati részén, a Rába-parton, a 83-as, 85-ös és 86-os főutak között fekszik, Győrtől 32 km-re, Csornától 18 km-re. Közúton a 83-as útról (Győr–Pápa) Tét, Mórichidán át érhető el. A Rábán átívelő hídja fontos átkelőhely. A 85-ös útról, Csornáról Rábapordányon át, a 86-osról Rábacsanak leágazással Egyed községen keresztül közelíthető meg. Ma már a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik. Győrhöz naponta 8–10 menetrendszerű autóbuszjárat kapcsolja.

 A település nevét 1030-ban említik először oklevelek, majd pár év múlva már a határában található rév jövedelméről szól az írás. 1240-ben királyi látogatásról tudósítanak a fennmaradt iratok.

Az őskor emberének ittlétét újkőkori leletek bizonyítják. A bronzkor, majd a vaskor kelta edényei tanúsítják a hely megtelepedésre alkalmas voltát. I–V. sz.: a Rába keleti partján, az Arrabonát Savariával összekötő út mentén, mely itt haladt át a Rába vizein, virágzó város alakult ki helyi iparral, kereskedelemmel. A neve Mursella volt, falmaradványai még a XX. század elején is a föld felszíne fölé buktak.

791-ben Nagy Károly az avarok elleni hadjáratában itt, a rábai átkelőnél vezette át frank harcosainak egyik seregrészét. A 10. században alakul ki a besenyők által lakott Árpás, részeként annak a gyepűnek a védelmére létesített láncnak, mely Kapuvártól majdnem Győrig húzódott.

Az első, 1030-ból való oklevéllel, amely a falu nevét említi, Szent István a bakonybéli apátságnak adományozta Árpást, majd 1037-ben az árpási rév jövedelmét is. (Maga az Árpás név közvetve a növény nevéből, közvetlenül a Rába egy azonos nevű mellékágából ered.)

Egy 1086-os okirat az árpásiaknak az apátsággal szembeni kötelezettségeit rögzíti: fele termésük, sörfőzés, robot. 1222-ben Gyula nádor - panaszuk kivizsgáltatása után - visszaállította az „árpási besenyők” katonai szolgálataik fejében élvezett kiváltságait, ispánjukat pedig megbüntette. 1242. október 6.: IV. Béla király itt kiadott oklevele tanúsítja jelenlétét. 1300-ban Cseszneki Lőrinc birtoka. Az 1322 és 1464 között kelt okmányok meg-megújuló perekről tudósítanak, amelyeket a bakonybéli apátság, a Mórichidai család és a mórichidai prépostság folytat a hídvám, a malmok és erőszakos birtokfoglalások tárgyában. Cseszneki Lőrinc utódai erőszakos foglalásaikról és az evangélikus vallás terjesztéséről emlékezetesek.

1594: a Győrt ostromló török had portyái elpusztítják a falut, a lakosság elmenekül. Az üres telkekre a Török család rácokat telepít, de 1619-ben ők is elhagyják a települést. 1633: 24 árpási egésztelkes jobbágyot és a hidat a vámmal együtt visszakapják az apácák. 1706–1707: Bottyán János kurucai kemény harcokat vívnak a híd környékén, a község sokat szenved. A harcok pusztításait az 1709-ben tetőző pestisjárvány tovább növelte. 1782: II. József feloszlatja a birtokos apácarendet, az uradalom a kincstár kezébe kerül. 1803-ban I. Ferenc gr. Colloredó–Crenville Victoriának adományozza. A földhiány miatt az árpásiak a nádasok lecsapolásával növelik irtásföldjeiket. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban honvédként heten vesznek részt a faluból. 1851-től végbemegy a jobbágyfelszabadítás. 1893: befejeződnek a Rába-szabályozási munkák, s ezzel egyrészt új földeket nyernek az árpásiak, másrészt a meglevők is értékesebbé válnak.

1900 körül több tucat ember vándorol ki a faluból, főleg Amerikába.

Nevezetességei

Szent Jakab-templom, egykori premontrei prépostság A prépostságot Nagy Móric ispán alapította 1251-ben Szent Jakab tiszteletére. 1526-tól 1577-ig premontrei apácák laktak a monostorban. A török hódoltságot követően a 17. század végén a nagyszombati klarisszák költöztek be, akik 1750-ben a templomot a tornyok, a homlokzat és a szentély kivételével barokk stílusban átalakították. A rend feloszlása óta az épület a település plébániatemplomaként működik.

Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során megszabadították, így ma eredeti szépségében tárul elénk a román stílusból agótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája.

A két torony között, a templom kapujában még a román kor félkörívét is látjuk, de a kapubéllet külső oszloppárja már gótikus csúcsívben találkozik, s a gótika jegyeit viselik a szentély keskeny, csúcsíves ablakai is.

A köpenyes Madonnát ábrázoló oltárképet ismeretlen festő festette az 1660-as években. A kép, melynek alján együtt térdel a pápa, Lipót császár,Wesselényi Ferenc nádor, Nádasdy Ferenc országbíró, Zrínyi Péter horvát bán és a kép megrendelője, Széchényi György 1658 és 1668 között győri püspök (később, 1673-74-ben a protestáns lelkészeket elítélő pozsonyi vésztörvényszék tagja), a császár és Magyarország kiegyezésének szükségességét sugallhatta. (Mint ismeretes, e kiegyezés nem történt meg, Wesselényi 1667-ben meghalt, Zrínyit és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték.)

A 18. századi átépítés korából valók többek közt az oldalfalak támpillérei, a lenyúzott bőrét tartó Szent Bertalan, a hallal ábrázolt Szent Péter, a kardos Szent Pál és a kelyhes Szent János szobrával díszített oltár, a barokk szószék és keresztelő kút.

Nepomuki Szent János-kápolna A kis, nyolcszög alaprajzú kápolna 1780-ban épült. Ajtajában Szent Ferenc és Szent Klára szobra áll, a falfülkében pedig Nepomuki Szent János.

A kápolna mellé a 19. század végén állították a fa haranglábat és a kőkeresztet, majd az 1920-as években az I. világháborúban elesett árpásiak emlékművét.

Kikapcsolódás Árpás és környéke a pihenésre és túrázásra vágyóknak ideális. A nevezetességek gyalogosan is könnyen megtekinthetők. A Rába-part sátorozásra,  fürdőzésre ad lehetőséget.

Elhelyezkedése

Árpás Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 17° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 52″, k. h. 17° 23′ 30″ térkép ▼

Árpás Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén