Bélapátfalva / Folytatáshoz kattints a posztra

 Bélapátfalva a Bél-kő oldaláról

Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. A város határában fut a Recska-patak.

A templom és a kolostorrom Bélapátfalván

A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában.

1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.

A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.

 A templom a Bélkő heggyel

1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.

1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-banMátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.

1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.

1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került, Apátfalva pedig 1562-ig a szarvaskői vár tartozéka lett.

 Bélapátfalvai ciszterci kolostor

1678-ban I. Lipót király az egri káptalannak adta a falut.

1700-ban a király Telekessy egri püspök kérelmére az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartása céljából adományozta.

1700-tól 1945-ig a település az egri papi szeminárium birtoka volt.

1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

Az apátsági templom bejárata

Nevezetességei

• Bélapátfalvi ciszterci apátság és monostor romja
• Bél-kő
• Gilitka-kápolna
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

A Bél-kő esti fényben, Bélapátfalva felől

A Gilitka-kápolna bejárati homlokzata

Elhelyezkedése

Bélapátfalva Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 03′ 010″, k. h. 20° 20′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 010″, k. h. 20° 20′ 55″ térkép ▼

Bélapátfalva Pozíció Heves megye térképén