Bonyhád / Folytatáshoz kattints a posztra

 Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek

Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek.1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megyehatárán, Szekszárdtól kb. 20 km-re.

Megközelíthetősége

A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni. A 65-ös főúton Zombánál lekanyarodva is meg lehet közelíteni.

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni Hidas-Bonyhád állomáson. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, de ez a lehetőség 1960. után megszűnt, csak tehervonatok járnak a városba. Az állomásépület ma is megvan.

Híres átmenő város, amely a Szekszárd-Pécs útvonalon fekszik, így sok az autóbusz-járat.

Bonyhádról buszjáratok indulnak Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre,Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra, Kaposvárra.

 Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralomjelentett.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus,evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

Nevezetességei

• 9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike.
• Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
• Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
• Völgységi Múzeum
• Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
• Óvodamúzeum
• Tűzoltómúzeum
• Szecska-tó
• Kálvária
• Ermel-Vojnits család sírkápolnája
• Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
• Perczel-kúria
• Székely emlékpark
• A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
• Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
• Termálfürdő

 A Szentháromság szobor

 Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma

Híres bonyhádiak

• Barabás Éva műsorvezető
• Bonyhádi László labdarúgó, csatár
• Czinkon Szabolcs magyar strandlabdarúgó-válogatott, Bene Ferenc-díjas labdarúgó
• Heinrich Mühl fogorvos, német politikus
• Illyés Gyula költő, író, műfordító
• Kovács Ferenc, festőművész
• Köllő Babett színművész
• Karalyos Gábor színművész
• Lotz János nyelvész
• Nusser Zoltán neurobiológus
• Perczel Béla jogász, politikus
• Perczel Etelka Perczel Sándor leánya, Vörösmarty szerelme
• Perczel Mór honvédtábornok
• Perczel Miklós politikus, nemzetőr őrnagy, az északi hadsereg ezredese (amerikai polgárháború)
• Sévó Kati költő
• Szabados Piroska (Bonyhád, 1893. december 9. – Budapest, 1967. március 29.) színésznő
• Szépszó Gabriella Meteorológus, legelső Junior Prima díjas 2007-ben
• Tamás Zsolt ultratriatlon világbajnok
• Virág Ferenc pécsi püspök
• Vörösmarty Mihály író, költő

Városháza

Elhelyezkedése

Bonyhád Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 18° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 18° 31′ 50″ térkép ▼

Bonyhád Pozíció Tolna megye térképén