TÁJJELLEGŰ ÉTELEK-RECEPTEK

TÚRA UTAK-TANÖSVÉNYEK

Zala megye

Veszprém megye

Vas megye

Tolna megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Somogy megye

Pest megye

Nógrád megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Heves megye

Hajdú-Bihar megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Békés megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csongrád megye

Fejér megye

Komárom-Esztergom megye

Győr-Moson-Sopron megye

Székelyföld - Erdély

FELVIDÉK

HORVÁTORSZÁG

VAJDASÁG

Burgenland

2015. október 19., hétfő

Bőszénfa / Folytatáshoz kattints a posztra


 Kaposvártól 14 km-re délre található a 67-es főút mellett. A falu legnagyobb része a 67-es úttal párhuzamos, attól keletre húzódó völgyben fekszik, a főút csak a település kis részén halad át.
 Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.
Nevét Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírása említette először Bozais néven.
A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt.
1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre.
1570-ben a török hódoltság alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel.
1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként.
Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze, az 1703-1715 évi összeírások szerint már Festetics Pál birtoka volt és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. A gróf Festetics család építtette az itteni kastélyt is.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.
Bőszénfához tartoztak egykor Kisbőszénfa- és Szenttamás-puszták és Rókamalom-major is.

Szenttamás

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt.
1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton,1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtoka volt. 1733-ban viszont már csak puszta és Festetics Kristófé.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom (Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett.)
  • A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)
  • A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, mely gazdasági jelentősége mellett a látogatók számára is érdekes: különféle szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is meg lehet figyelni a területen.



Elhelyezkedése
Bőszénfa (Magyarország)
Bőszénfa
Bőszénfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′ 48″k. h. 17° 51′ 00″Koordinátáké. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″osm térkép ▼
Bőszénfa (Somogy megye)
Bőszénfa
Bőszénfa
Pozíció Somogy megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése