Kecske-templom - Sopron / Többi képért katt a posztra !

A város egyik legismertebb temploma. A Fő téren áll, a Tűztoronnyal szemben.Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Kecske-templom, Nagyboldogasszony-templom - mindegyik elnevezés a soproni Nagyboldogasszony-(Bencés) templomra utal.

Honnan származik a Kecske-templom elnevezés?A történet szerint Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak.Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet.A templomot a ferences rendi szerzetesek építették 1280-ban. Erre utal jellegzetes alaprajza: egyhajós csarnoktér a hozzá kapcsolódó, elnyújtott szentéllyel. Kibővítése 1380-tól 1410-ig tartott. A XVII. század közepén a nemesi családok közül az Esterházyak és a Széchényiek is ezt a templomot választották családi temetkezőhelyül. A templom és a káptalanterem alatt több sírboltot is létesítettek. A kriptákba 1780-ig temetkeztek.

1787-ben II. József feloszlatta a koldulórendeket, köztük a ferenceseket is. A templom évtizedekre kiürült, szénát tároltak az évszázados falak között. 1802-ben a templom a bencés rend tulajdonába került. Ekkor helyezték el a főbejárat fölé a rend címerét.

A bencés templomban1852-ben Storno Ferenc tervei szerint mellékoltárok készültek. 1884 és 1894 között Storno munkája nyomán neoromán stílusban átalakították. Koronás kőtornya ekkor kapta mai formáját. Egy harangja maradt, mert a nagyobbikat a II. Világháborúban elrekvirálták. A ma is hallható harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. Szent Benedek tiszteletére szentelték. A harang délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható.A templom számos történelmi esemény színhelye volt.Itt koronázták meg:

• 1622. május 15-én Anna Eleonórát, II. Ferdinánd király 2. nejét

• 1625. december 8-án III. Ferdinándot

• 1681. december 9-én Magdolna Eleonórát, I. Lipót nejét.

Öt alkalommal tartottak országgyűlést falai között: 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1634-35-ben és 1681-ben.