Zengővárkony (horvátul Vakonja, németül: Warkon, Warkorn) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.
Zengővárkony a Zengő lábánál fekszik, a Pécs-Budapest közötti 6-os számú főút mellett, Pécsváradtól 3 km-re.
A helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi.) A területet Szent István a Pécsváradi Apátságnak adományozta az apátság alapítólevele szerint. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun, Varkon néven említették, lakói magyar nemesi jobbágyok voltak.
Zengővárkony túlélte a török hódoltságot és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint korábban menekülő husziták is letelepedtek itt. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek.
Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.
1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.
2001-ben lakosságának 2,7%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés és nem csak a nép hagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – mint Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. A Tájházban működik a hagyományos kismesterségeket és a paraszti kultúrát őrző Kézművesek Baranyai Egyesülete. Zengővárkony tánc- és dalhagyományait a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi immár több mint 30 éve nagy sikerrel. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben vált a csoport egyesületté, és 2003 óta a fiatalabb generáció vette kezébe a tánccsoport vezetését. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel és megkapta a nívó-díjat, melyre rendkívül büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Az országban szívesen vesznek részt a különböző fesztiválokon, hiszen nemcsak őrízni, hanem bemutatni is szeretnék a hagyományokat, csodás öltözetüket, pattogós zenéiket.
Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a "kálomista búcsú". A Leányvásárt csak kétévente szervezik, mert minden második évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” névvel szervezik meg az ünnepet.
Nevezetességek
- Negyven hektáros ősi szelídgesztenyés (pusztulóban van, de 500-600 éves fáinak egy része még áll)
- Fülep Lajos-emlékház
- Rockenbauer Pál sírja
- Nemzetközi Szalmagyűjtemény (Szalmakincstár)
- Császár János-emlékház
- Tojásmúzeum (Míves Tojás Gyűjtemény)
- Tájház
térkép ▼
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése