Celldömölk / Folytatáshoz kattints a posztra

A celldömölki kegytemplom (Szűz Mária templom)

11 000 lakosú város a 8-as főút jánosházi leágazásától északra,Szombathelytől 42 km-re keletre a 834-es közút mentén fekszik.

Vonattal a Székesfehérvár–Szombathely- és a Győr–Celldömölk-vasútvonalon érhető el. Innen indult a Celldömölk–Répcelak–Fertőszentmiklós-vasútvonal is, de ez 1979-ben megszűnt.

 A celldömölki kegytemplom Mária szobra

Kiscell és Nemesdömölk 1903-ban egyesült Celldömölk néven, Alsóságot 1950-ben, Izsákfát pedig Celldömölk várossá nyilvánításakor (1978. december 31-én) csatolták Celldömölkhöz. A mai település területén egy ötödik település, Pórdömölk is volt a középkorban, ez azonban a 20. század elején már nem volt önálló.

Pórdömölk, a középkori majortelepülés

Pórdömölk korábban mint "ecclesia Sancta Marie de Demunk" (1252, "terra Dumunk" (1290), "monasterii de Demelk" (1338) bukkant fel. Később Kis-Dömölk néven említik a korabeli dokumentumok. A dömölki apátság alapító oklevele nem ismeretes, így keletkezésének ideje bizonytalan. A legújabb kutatások azt valószínűsítik, hogy a templom egy római kori villa alapjaira, annak anyagából épült. Ezt látszik igazolni a templom aránylag kis mérete és építési technológiája. A templom máig megmaradt falszakaszain felfedezhetők a román kor (13. század) stílusjegyei (a toronyrészen) és a gótika (14. század) jellegzetességei (az átépült szentélyen). A templom déli szomszédságában emelkedett a régi, ismeretlen időkben nyom nélkül elpusztult kolostor. A monostor környezetében kis majorszerű település jött létre.

 A kegytemplom mennyezeti freskója

Nemesdömölk, a magyar nemesi útifalu

A viszonylag későn kialakult községről 1457-ből származik az első hivatalos adat. Ekkor Kis vagy Felsődömölk néven szerepelt (Kysdemelk, Felsew Demelk). Ezek még a másik Dömölknél későbbi alapítására és földrajzi elhelyezkedésére utaltak. 1560-ban azonban nevét kiegészítették a lakosság társadalmi helyzetére utaló Nemes előtaggal (Kys másként Nemesdewmelk). A 17. század végén azonban már lélekszámában és jelentőségében is felülmúlta a szomszédos Pórdömölköt, ezért 1698-ban Nagydömölk néven említik. A falu először a dömölki apátság tulajdona lehetett. A 15. század végén már köz- és kisnemesi birtok volt. 1554-ben 10 nemes családfőt írtak össze. Ezek közül emelkedett ki a Dömölky család. Az 1532-es hadjárat alatt már a szultán portyázó csapatai sanyargatták a helyieket, de csak Pápa várának eleste után (1594) hódoltak folyamatosan. 1620-ban a Bethlen-hadakat támogató török csapatok dúlták, 1682-ben az „égett" falvak között tartották számon.

A török kor végével a község a kemenesaljai vidék legjelentősebb helysége, egyben központja lett. A korábban Szentmárton (Kemenesszentmárton), illetve Vönöck leányegyházaként csak haranglábbal rendelkező falu, az 1681. évi 26. törvénycikk (artikulus) értelmében, a Vas megyében élő evangélikusok két szabad vallásgyakorlására kijelölt artikuláris helyének egyike lett. A környékbeli hívek nagyobb ünnepeken több mint 8–10 000-en vonultak ide, hogy istentiszteleten vehessenek részt. Ekkor már elkerülhetetlenné vált, hogy nagy befogadóképességű templomot építsenek. 1738-ban aztán egy mocsaras telket jelöltek ki a leendő templom számára. Ezután kezdhettek az építkezéshez, amelyet azonban a dömölki apát és a győri püspök feljelentésekkel próbált akadályozni.

A templomot 1744-ben szentelték fel. Az akkori lelkész Miskey Ádám alapította a kemenesaljai esperesség könyvtárát. A templom mellé 1820-ban archívumot építettek, amiben a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület levéltárát és könyvtárát helyezték el. 1897-ben az alapok és az északi fal egy részének megtartásával új épületet emeltek. A környék tehetősebb evangélikusai nemcsak templomba jártak Nemesdömölkre, hanem a gyermekeiket is ide küldték iskolába. 1686-ban már biztosan volt evangélikus tanítója, a következő század közepén pedig 4 fiú és 2 leányosztály működött a településen. A község nemcsak kulturális, hanem közigazgatási központja is volt Kemenesaljának. Kiscell felemelkedéséig szolgabírák, ügyvédek laktak itt. 1872-től az egyesítésig körjegyzői székhelyként szerepelt. 1895-ben részvénytársasági alapon gőzmalmot építettek a község határában.

 Evangélikus templom

Kiscell, a német vásártelepülés

Koptik Odó dömölki apát nevéhez fűződik a település alapítása. Koptik a máriacelli kegyszobor másolatával érkezett Dömölkre. Ezt először a Ság hegyen helyezte el, ahol kápolnát is szeretett volna építeni, de a földesúr, Erdődy gróf ezt nem engedélyezte. Ekkor a pápai országút melletti dombocskán építtetett egy kis fa kápolnát, amely mellé remetelak és ásott kút került. Ennek a kútnak az ásásakor esett az egyik munkás fejére egy nagy kő (ma is látható a templomban). A súlyos sérülések miatt a kútásót halottnak hitték, aki csodás módon mégis meggyógyult, amelynek híre ment a környéken, megindultak a zarándokok a csodatévőnek tekintett Mária-szoborhoz. 1745-ben gr. Zichy Ferenc győri püspök, a pápa engedélyével, nyilvánosan kitenni rendelte a szobrot.

A következő években 10–30 000 ember látogatta meg az új kegyhelyet, amely természetesen vonzotta a kereskedőket, vendéglátósokat is. A kápolna mellett felépült vendégfogadó volt az első kőház, amelyet nemsokára követtek a többiek. A18. század második felére az újonnan kialakult, alig néhány száz lakosú városban hét vendégfogadó működött. Mellettük kegyszerárusok, vegyeskereskedők, italmérések elégítették ki az ideérkezők igényeit. Az első telepesek főleg németek és csehek voltak. A kialakuló településnek Koptik apát a Kis Mária Cell nevet adta, de sokáig továbbra is Dömölkként tartották számon, míg a század végére a Mária Cell elnevezés vált elfogadottá. Ezt a 19. század közepén váltotta fel a Kiscell név.

Nemsokára, a hívek adakozásából, lehetőség nyílt egy komoly templom építésére, amely hatalmas méreteivel (50 méteres hajó­hossz) lenyűgözte a zarándokokat. Ennek átadására 1748 őszén került sor, soha nem látott, mintegy 50.000-es tömeg előtt. A csodatevő Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt épület, gr. Erdődy György országbíró és felesége által építtetett szentélyébe ekkor vitték át a Mária-szobor másolatát. 1764-ben a tornyokat teljesen újjáépítették. 1755-ben Lipthay János ezredes adományából készült el a Kálvária, a fájdalmas Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. 1760-­ban a korábbi fa kolostor helyett újat kezdtek emelni kőből.

1768-ban az állam is elismerte a település létét és fontosságát azzal, hogy sóhivatalt telepített ide. Ez a hivatal akkoriban nemcsak a környék sóellátását biztosította, hanem a helyieknek jelentős bevételt hozott nagy fuvarozási megrendeléseivel. A község II. József alatt nagy válságot élt át. 1802-ben I. Ferenc intézkedésére indulhatott újra a szerzetesi élet a kolostorban. Az itt élő emberek II. József rendeletével fő megélhetési forrásukat veszítették el. A megoldást egy másik sokadalom, a vásártartási jog megszerzésében vélték megtalálni. Már 1786-ban a királyhoz fordultak évi négy országos és egy hetivásár (amely hagyományosan csütörtökön van ma is) megtartásának engedélyezéséért. A szabadalomlevelet csakII. Lipóttól kapták meg 1790. december 30-án. A helyiek már 1788-tól szabadalmas mezővárosnak nevezték településüket. A szépen fejlődő város egyre nagyobb jelentőségre tett szert a környéken. Mutatja ezt, hogy 1809 augusztusában a franciák által megszállt Szombathely helyett itt tartották a megyegyűlést.

A települést a 18. században még szinte teljesen német nyelvűként tartották számon (1870-ig volt német nyelvű szentmise), de már a 19. század első felében egyre több környékbeli magyar is beköltözött. 1830-ban itt alakították meg a megye első kaszinóját, olvasóegyletét. A Bach-korszaktól lett Kiscell járási székhely, de a legnagyobb változást a vasút hozta a település életében. 1871-ben indult meg a közlekedés a Győr–Szombathely, majd egy évvel később a Székesfehérvár–Szombathely vonalakon, amelyek Kiscellnél találkoztak. Az így kialakult fontos csomópont mozgásba hozta a város életét. A lakosság száma a század végéig többszörösére emelkedett. Az 1840-es évekig a városból kizárt izraeliták is ekkor érkeztek ide nagy számban, a 20. század elején pedig már két zsinagógájuk volt, melyeket az 1945-ben a várost ért bombázás pusztított el. Ki kell emelni az itt élő izraeliták közül Pick Zsigmondot, aki a város bírája lett és nemesdömölki előnévvel magyar nemességet is kapott. Az 1871. évi 18. törvénycikk alapján megszűnt a település városi joga és nagyközségi státuszt kapott.

1945. február 13-án az állomásnak szánt bombák zöme a település vasúthoz közelebb eső részére hullott. Az 55 bomba és 2 légiakna 36 ember halálát okozta és az akkori városközpont nagy részét lerombolta.

 A Szűz Mária plébániatemplom. A bencések barokk temploma 1744–1748 között épült fel

Alsóság, a mezőváros

A települést 1272-ben említik először a források Sag néven, de már három év múlva azt jelzik, hogy az itt él királyi udvarnokok két települést laktak, amelyeket Nagysaag és Altalsag néven neveztek. A későbbiekben általános lett a Ság elnevezés, a 19. század második felétől lett hivatalosan Alsóság. 1325-ben esett először szó plébánosáról és templomáról. A királyi tulajdonból a nagy lélekszámú, hetivásárral és vámmal is bíró falu nagy részét a 15. század elején Somló várának tartozékaként a Garayak kapták meg, de a Sitkey család is rendelkezett itt több portával. 1477-ban 69 lakott telket és kőből épített tornyú templomát írták össze. 1558-tól a 19. századig mezővárosi rangja volt. A Pápára vezető kereskedelmi út mellett évente két országos vásárt tarthattak. Jelentőségét Kiscell felemelkedésével veszítette el. Lakossága a 20. századig folyamatosan növekedett, 1869 és 1930 között megkétszereződött (3556 fő). A település gazdálkodását jelentősen befolyásolta a határában álló, magányos, csonkolt vulkáni kúp, a Ság hegy (279 m).

A hegy keletkezéséről az öregek azt mondották, hogy a „Ság hegyet biz az alsósági ördögök építették." A történet nemcsak Alsóságon, hanem a környező falvakban is ismeretes: „Egyszer Lucifer az ördögök fejedelme tüzes lovával vágtatott végig a Kemenesen, az erdős, sík gyönyörű vidéken. Igen megtetszett neki a táj. Szeretett volna gyönyörködni benne, hogy ültő helyében láthassa az egész vidéket. Megparancsolta hét ördögének, hogy hordjanak össze sok követ, építsenek hegyet. Az ördögök széjjelrebbentek. Hét nap hét éjjel megállás nélkül hordták a követ. A hetedik nap éjjel Lucifer már belátta az egész vidéket. Belefújt a sípjába és lekiáltott az ördögöknek, hogy hagyják abba a kőhordást. Erre az ördögök ahol érte őket a parancs kiöntötték kötényükből a követ és felszaladtak Luciferhez a hegyre. Így keletkezett a Ság hegy és a Kemenesalján lévő hét kisebb halom."

A hatalmas sziklafalak egy 5 millió éves bazaltvulkán belsejébe engednek bepillantást. A kőzetek és geológiai események világában magyarázótáblák segítik az eligazodást. A hegy belsejében feltáruló kőzetrétegek mint egy gigantikus könyv lapjai tárulnak elénk. A központi krátertől kisebb-nagyobb távolságra több helyen megfigyelhetőek az idősebb rétegeket áttörő lávacsatornák parazitakráterei. A láva kihűlése során jellegzetes hűlési felületek, hatszöges oszlopok, gömbhéjas elválású tömbök és lemezes felületek keletkeztek. A hegyen őskori település nyomait találták meg, amelynek római utóélete is volt. A középkorban Ságsomlyónak nevezték. A helyi monda szerint a rajta, a bányászat előtt még látható, romok, egy csak félig elkészült erősség maradványai voltak. II. (Vak) Béla király ugyanis várat szeretett volna itt építtetni, de tanácsadói le akarták beszélni róla. Miután a király nem engedett, azt bizonygatták neki, annyira magas, hogy lehetetlen ott építkezni. A még most sem meggyőzhető vak uralkodót aztán addig vezették körbe­körbe a hegyoldalban, amíg elfáradt, és letett tervéről.

1478-ban 72 birtokos mintegy 4 holdnyi szőlőjét írták itt össze. A 17. században már hegyközsége volt, amelynek 1732-ből fennmaradt szabályai (Kresznerics Ferencsági plébános is lemásolta). A 19. században Bécs­ben a magas savtartalmú bort, állítólag, patikákban árusították. Az a legenda máig tartja magát, hogy Bismarck német kancellár is ezzel kúrálta gyomorbaját.

1891-ben a platón hat helyen végzett gravitációs hatásvizsgálatot torziós ingájával báró Eötvös Loránd, valamint munkatársai Tangl Károly, Kövesligethy Radó és Bodola Lajos. Ennek emlékét őrzi az 1971-ben felállított, bazaltból készült emlékoszlop, amely Antal Károly alkotása.

Az Erdődy család tulajdonában levő hegytetőn mindig bányásztak a környékbeli építkezésekhez követ. 1910-ben nagyüzemi kitermelést kezdett a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A celldömölki állomástól szárnyvonalat építettek ki, gőzgépeket, felvonókat szereltek fel. A dolgozóknak a hegy lábánál lakótelep készült. A község és a környék 6-800 lakosának adtak évtizedeken keresztül ideiglenes vagy állandó munkát. Az 1948-ban államosított vállalat 1958-ig működött, ez idő alatt mintegy 1 700 000 vagon követ termeltek ki. A cég talán legjelentősebb személyisége volt Lázár Jenő, aki a vállalat vezetése mellett rengeteg időt és energiát fordított a bányászat közben előkerült bronzkori leleteknek a gyűjtésére, feldolgozására. Celldömölkön kiállítást is összeállított az anyagból, amelyet 1945 után a Magyar Nemzeti Múzeum vett át. Az egykori bányászat emlékét ma is őrzik a hegyoldalban található romos épületek, valamint a kitermelt bazalt után maradt, Kráternek nevezett hatalmas mélyedés, amely nagyszerű látványt nyújt. Korábban hangversenyeket is tartottak a jó akusztikájú alsó részén.

1934-ben avatták fel az 1920-ban a Párizs melletti Kis Trianon ­kastélyban 1920-ban megkötött békeszerződésre emlékeztető, úgynevezett trianoni ­emlékművet, amely már messziről felhívja magára a hegyhez közeledő figyelmét.

1975-ben a hegytetőt és környékét tájvédelmi körzetté nyilvánították. 1977-ben az egyik elhagyott bányaépületet felújították, és helytörténeti gyűjteménnyel berendezték a Sághegyi Múzeumot. Itt található a bronzkori emlékeken és a bortermelés eszközein kívül az Eötvös-inga továbbfejlesztett változata is. Az emeleten Móritz Sándor celldömölki születésű festőművész emlékkiállítása található.

 A Szűz Mária plébániatemplom. A bencések barokk temploma 1744–1748 között épült fel

Izsákfa

A soros beépítésű, utcás, szalagtelkes faluképet mutató, a központtól elég távoli városrész környéke már a korai időktől lakott volt. A Guta-dűlőben késő bronzkori raktárkészletre bukkantak. Római kori villa falait találták meg a Dercóna-dűlőben. A középkori falu a 14-15. században alakult ki a mellette fekvő Bokod határában. Nevét alapítójáról vagy tulajdonosáról kaphatta. Először 1435-ben említették (Isakfalua), de 1516-ban leírt neve érdekesebb (Isaakfalwa al nom Kys Bokod), mert utal arra, hogy Bokodnál később jött létre. Az 1698-ban leírt Sághfa valószínűleg elhallásból hasonlít csak a közeli Ság (Alsóság) nevére. 1873-ig Izsákfalvaként szerepelt, de akkortól a rövidült Izsákfa változat lett a hivatalos. Izsákfát sem kerülték el a török kori pusztítások, 1571-ben elhagyott faluként írták össze, 1606-ban Bocskai katonái kvártélyoztak itt, de valószínű, hogy nem maradtak ki az 1646-os és 1683-as portyázásokból sem.

A falu déli részén a Kodó-patak fölötti dombon állt izsákfai Márk János zalai alispán kastélya a 16. században. Az oklevelek 1542-ben említik először. A falu csak 1890-ben lett önálló plébánia, 1698-ban Nemeskocs, majd 1758-ban már Alsóság leányegyháza volt. A Nepomuki Szent János római katolikus templomot 1798 és 1803 között építették klasszicista stílusban. Története során többször átépítették. 1876-ban új tetőt, 1885-ben új toronysisakot kapott. 1906-ban készítették orgonáját. Oltárképe Nepomuki Szent János mártírhalálát ábrázolja.

A Somogyi-kúria az 1720-as években készült földszintes épület, amelyben ma óvodai konyha, könyvtár és öltöző működik. Izsákfán született Savanyú József a híres betyár, 1841. szeptember 12-én az alsósági templomban keresztelték meg, és állítólagos szülői háza ma is áll a templom közelében.

A Szűz Mária plébániatemplom. A bencésekbarokk temploma 1744–1748 között épült fel

Nevezetességek

• Az egykori Kiscell számos látnivalója és műemléke közül kiemelkedik a Szűz Mária római katolikus plébániatemplom, amelyet 1747-48-ban építettek még Koptik apát irányításával. Ezt már 1748 őszén a győri püspök jelenlétében átadták és megáldották, de csak 1780-ban szentelte fel Szily János püspök. Belső festésére a 19. század végén, nagyobb felújítására 1948-ban és 1975/­76-ban került sor. A jelentős méretű épület latin kereszt alaprajzú, 50 m hosszú és 11 m széles. A nyugati bejárati oldalon két 40 méteres, a templom méretéhez viszonyítva zömök torony áll, közöttük ívben tört homlokzat, a bejárat felett Szent Anna fából faragott szobra, a főpárkány felett üvegmozaik kép (Falka József, 1948), felette Szűz Mária monogramja van. MelletteSzent Benedek keresztes érmének mozaikszerű üvegfestményei láthatók. A bal oldali torony alatt a templom 1945-ös bombázások alatti csodálatos megmenekülésének emléket állító táblát helyeztek el. A toronyórákat 1929-ben szerelték fel. A templom belsejében, a hajó két oldalán 6-6 kápolnát alakítottak ki. A bennük található műkőből készült stációk Borsa Antal (1942) alkotásai. A bejárattól jobbra elindulva a következő oltárokat láthatjuk: a Jézus születésének szentelt oltár mellett Páduai Szent Antalszobrát helyezték el. Szent Mihály főangyal oltárán Szent Péter és Mária Magdolnaszobrai láthatók. A Szentolvasó dicsőségét hirdető oltárkép a Szentolvasó átadását ábrázolja. A Szent Benedek-mellékoltár oltárképe (Globucsnig Ferenc, Győr) mellettSzent Mór és Szent Placid szobra áll. A Nepomuki Szent János ­oltár Ráskai Anna megbízásából készült, képét, amelyen a gyónási titok védőszentjét a sziklás partúMoldvából emelik ki az angyalok, Dorfmeister István festette (1767). A főbejárattól balra, a Szent Keresztről elnevezett oltáron két angyal áll, egyikük kezében lándzsa, a másikéban epe van. Mellette helyezték el a Szent Sír-kápolnát és Szent József szobrát.Szent Albán az epileptikusok védőszentje látható a következő oltárképen, a szobor Szent Borbáláról készült. A Szent Család-oltárt Beniczky Nándor hagyatékából emelték, a szobrokat Szent Jánosról és Szent Zakariásról formázták. Mellette lisieux-i Szent Terézábrázolását helyezték el. A következő helyiségben Szent Skolasztika képe látható (Globucsnig Ferenc). A Szent Anna-oltár képén, amelyet egyesek szerint szintén Dorfmeister István festett, a szent Szűz Máriával látható. Itt helyezték el a falba építve azt a követ, amelyik megsebesítette a szerencsésen felgyógyult kútásót, és 1995 óta itt áll Koptik Odó márványtáblája is. Szent Imre oltárának képét Schaller István soproni festőművész készítette 1778-ban. A szószékkel szemben Nepomuki Szent János szobra áll. Az oldalkápolnák felett mindkét oldalon karzat fut végig, ahova a kórusról lehet feljutni. A templom mennyezeti freskója, középen látható. A mennyezeti freskók a karzattól indulva: Angyali üdvözlet, Szűz Mária meglátogatja Szent Erzsébetet, Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban, A 12 éves Jézus, Szűz Mária mennybemenetele, Szűz Mária megkoronázása, Szent Benedek és Kapisztrán János (jobb oldali kereszthajó), Árpád-házi Szent Margit és Árpád-házi Szent Erzsébet (bal oldali kereszthajó). A képeket Borsa Antal festette 1941-ben. A főoltárt a hajó közepén álló kápolnaszerű helyiségben helyezték el, amely felett a csodatevő, felöltöztetett kegyszobor (Boldogságos Szűz Mária a kis Jézussal) látható. A kápolna mögött Szent István oltárát helyezték el, melynek képén Szent Henriket, Szent Istvánt és Gizellát örökítették meg. Az épület hátsó részében két helyiségből álló sekrestyét (a második a gyóntató helyiség funkcióját is ellátja), felettük pedig kincstárat (a felajánlott kegytárgyak elhelyezésére szolgáló termet) építettek ki. A templom jelenlegi orgonáját 1914-ben kapta, de mestere (Mauracher, Salzburg) 1876-ban a pannonhalmi bazilika számára készítette. A berendezés túlnyomórészt barokk. A kegytemplomtól délre elhelyezkedő kolostor épületének alapjait 1760-ban rakták le. Eredetileg négyszögűnek tervezték, de csak az U alakig tudták megvalósítani. 1763 őszén tették fel ünnepélyes körülmények között homlokzatára az aranyos kettős keresztet. A belső munkákkal csak 1770-ben végeztek, így, bár hivatalosan 1768-ban adták át, ez nem tekinthető az építés pontos dátumának. A déli homlokzaton napóra látható. Az egykori klastrom helyiségeinek belső festményeit az 1950-es években lemeszelték. Korábban a járási tanács használta, 2010. július végéig polgármesteri hivatal működött benne majd 2010. szeptemberében visszakerült a bencések tulajdonába. A templom mögött található barokk építménnyel, Kálváriával együtt teljes a település vallásos központja. Felépítése Liptay János ezredesnek köszönhető, aki nyugalomba vonulásakor itt telepedett le.

Rovásos helységnévtábla

• Az előbb ismertetett együtteshez kapcsolható a tőlük délre fekvő tér közepén állóSzentháromság-szobor (Holler György), amelyet egy 1790-ben létrehozott alapítvány segítségével építettek fel 1836-ban. A felirat szerint Joachim József és Niederreiter Ferdinánd városbírók működésének köszönhetően. A névadó szoborcsoport alatti posztamensen Remete Szent Pál, Szent István, Szent János és Szent Flórián alakjai láthatók

• A Széchenyi utcában, a két általános iskola közötti téren található emlékpark közepén álló Hősi emlékművet (Gács János) 1926-ban avatták fel.

• A Hunyadi János-emlékoszlopot 1956-ban a nándorfehérvári diadal emlékére állították. Érdekessége, hogy nem a Hunyadi család címere látható rajta.

• Az egykori Sóhivatal, majd Főszolgabírói Hivatal épületét 1786-ban emelték, copf stílusban.

• Sághegyi Múzeum

• Kálvária

• Vulkán Gyógy- és Élményfürdő: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz, amely nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, vize főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál.

 Celldömölk belvárosa

 Celldömölk belvárosa

Rendezvények, fesztiválok

• Sághegyi Szüreti Napok (szeptember utolsó hétvégéje)
• Vulkán Labdarúgó Fesztivál

 Celldömölk belvárosa

 Sághegyi Múzeum

 Eötvös-inga a Sághegyi Múzeumban

 Az Eötvös-emlékoszlop a Ság hegyen

 Kemenes Vulkán Park a Ság hegy lábánál

Celldömölk belvárosa

Elhelyezkedése

Celldömölk Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 27″, k. h. 17° 09′ 09″ térkép ▼

Celldömölk Pozíció Vas megye térképén