Babosdöbréte / Folytatáshoz kattints a posztra

 Jézus Szíve és Szent Imre templom

Zalaegerszeg határától két kilométerre nyugatra fekszik a Pálosfai-patak völgyében. A településhez tartozik továbbá még két település,Kökényesmindszent és Rám. A falu korábbi időszakaiban is jellemzőenszeres település volt, tehát több részből állt. Már eltűnt falurészek voltak továbbá Ákosházapuszta vagy Sárkányrét.

A településre rengeteg irányból fut be több kisebb mellékút, köztük Teskánd és Nagylengyelről is. Bár határos Zalaegerszeggel, kiépített közúti csatlakozása Bazita felé nincsen. Napi tíz autóbusz járat köti össze a községet a megyeszékhellyel.

Az uradalmi kastély

Babosdöbréte első írásos említése 1128-ból való, amikor is Zalavár várszolgái éltek a itt. A 14. századtól egyre több szó esik a településen élő Debréte családról, akik a falu fejlődésében komoly szerepet játszottak, ám sem pecsétjük, sem oklevelük nem került eddig elő. A 16. századtól többször támadtak a törökök a falura, amely végül az 1690-es évekre pusztult el.

Nemesek lakták, leginkább a Debretei család 3 ága, akik 1366-ban osztozkodtak meg az itteni birtokaikon. 1457-ben kápolnás hely, de a török idők után nincs temploma. Az 1500-as években gyakran voltak birtokháborítási perek, illetve gyakran van arról hír, hogy döbréteiek a török fogságában vannak és kiszabadításuk súlyos nehézséget jelent az otthon maradottaknak. Az 1690-es úrbéri összeírás szerint "Döbritte puszta falu, a milleyiek bírják, a birtoklás joga tisztázásra vár". 1728-ban a Rosás család vette meg. Ebben az időben egyházilag Milejszeg filiája.

1778-ban 171 hívővel a mileji plébániához tartozik, 1795-ben az akkor alakult nagylengyeli plébánia fíliája lett. 1828-ban 20 házból állott és 158 lakosa volt. Ugyanebben az évben az összeírás szerint a földet két nyomásban művelik, az egyik részben búzát, rozsot, zabot és kukoricát vetnek, a másik részt parlagon hagyják. 1851-ben több köznemes birtokost említenek.

A 18. században sűrűn váltott birtokost. A 19. században kisebb mértékben növekedett a lakossága, ám jelentősen csak a 20. században ugrott meg. Az elzárt településre 1959 óta jár busz, azóta jellemzi az ingázás és elvándorlás, mivel a lakosság elsősorban a településen kívül: Zalaegerszegen, illetve Nagylengyelen talált munkát.

Nevezetessége

• Jézus Szíve és Szent Imre tiszteletére szentelt templom (1933–1934) kriptájában a besenyői és velkei Skublics család nyugszik. Itt található a felirat szerint az első magyar fegyvergyár felállítójának, Barthelmes Waltermérnöknek a síremlékei is.
• Az 1800-as években épült uradalmi kastély jelenleg hátsó részén romos állapotában is szép épület rekonstrukciója régóta terve az önkormányzatnak.

Elhelyezkedése

Babosdöbréte Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 42″, k. h. 16° 46′ 39″ térkép ▼

Babosdöbréte Pozíció Zala megye térképén