Csíkmadaras / Folytatáshoz kattints a posztra

Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km távolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén.

 Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.

 1332-ben említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan vas és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók

• Római katolikus temploma 1790 és 1796 között épült, de csak 1828-ban szentelték fel. Tornya 1769-ből való.
• A Fejedelem kertjében álló Szent Antal kápolna 1992-ben épült a régi kápolna romjaira.
• Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Madarasi-Hargita.

Híres emberek

• Itt született 1825-ben Kiss Ferenc katonai szakíró, 48-as honvédfőhadnagy, egyetemi tanár.
• Itt született 1882-ben Cs. Bogács Dénes helytörténész.

Elhelyezkedése

Csíkmadaras Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 29′ 39″, k. h. 25° 44′ 43″