Szárhegy / Folytatáshoz kattints a posztra

 Szárhegy, másként Gyergyószárhegy.
Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. A faluhoz tartozik Güdüctelep, egy kis hegyi település, mely a környéken fekvő falvakhoz hasonlóan a központi falutól távol helyezkedik el. Güdüc 1956-ban ideiglenesen különvált Szárhegytől.

 Nevét valószínűleg az egykor Szármány hegynek is nevezett hegyről kapta. A "szármány" szó jelentése: meredek, kopasz lejtő, hegyoldal. Maga a "szárhegy" szó is kopár, sziklás hegyet jelent (szár, a régi magyar nyelvben annyi mint kopasz)

 Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra bronzkortól a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a 15. századokleveleiben használták először.

A kastély

Története a Lázár család történetével fonódik össze. A falu első írásos említése1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina volt, ő iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. ASzékelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658.szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki támogatta még hadműveletekkel is a kurucokat. 1707-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie Csángóföldre - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújtatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után, ugyanis meghódolt a Habsburg császár előtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc meghalt, a kastélyban. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond és felesége - 1853-ban hagyta el a kastélyt, mely ennek következtében erőteljes pusztulásnak indult. A kapuépület, a kastély utolsó lakható része, egyben Bethlen Gábor egykori gyermekkori lakhelye, még az 1900-as évek körül is lakott volt, a Lázárok által hátrahagyott "kulcsőrző" úr lakott benne. Ez az épületrészleg 1945-ben egy vihart követően dőlt végleg romba. A kastély restaurálása az 1970-es évektől indult meg, teljes mértékben mai napig nem fejeződött be.

A kolostor

1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész.1872. május 22-én, a legutóbbi nagy szárhegyi tűzvészben a kolostor is újra leégett, de újjáépítették.

A lakosok

A lakók nagy részben székelyek (97%), szinte a teljes falu. Az ősmagyarokra jellemző nemzetiségi szervezet a letelepedéskor is megmaradt Szárhegyen, sőt, a 16. századig így éltek! Az itt élők adómentességet élveztek, mivel a határvédésért cserébe ilyen fontos kiváltságban részesültek. Továbbá meg kell említeni, hogy a földjüket birtokolták, mint a székelyek egyébként is, így itt nem volt olyan éles vagyoni elkülönülés, mint Erdély többi, Székelyföldön túli részein, ahol a jobbágy általános ellentétben állt a nemessel. Itt mindenki élvezhette ugyanazt a kiváltságot.

Az 1562-es székely felkelés kegyetlen megtorlását követően elkezdődött a helyi székelyek jobbágysorba taszítása is. A közszékelyek szinte kizárólag jobbágyok lettek, csupán a leggazdagabb lófők tudták elkerülni a fejedelmi haragot. Egy 1570 körüli összeírás arról tanúskodik, hogy akkorra a Lázár grófokon kívül 5 birtokos élt Szárhegyen, a lakosság többi része jobbággyá vált. Azonban ezt a helyzetet nem sokáig lehetett tartani, a székelység katonai erejére hatalmas szükség volt a keleti határ mentén, a jobbágysorba süllyesztett, kiváltságaiktól megfosztott székelyektől pedig nem lehetett elvárni a katonáskodást. Ezt a helyzetet orvosolandó Bethlen Gábor 1614-től Szárhegyen is elkezdte visszaadni a jobbágysorba süllyesztett székelyek szabadságát.

Pár évtizeddel később, 1658-ban a helyi és ditrói székelyek döntő csapást mértek egy, Tölgyesnél Erdélybe betörő tatár csapatra. Az 1661-es török hadjárat viszont Gyergyószéket is elérte. Sok lakost elhurcoltak.

Lázár István idején Szárhegy egész Gyergyó legjobban fejlődő, legtekintélyesebb településévé vált. A kuruc-labanc harcok, a Rákóczi-szabadságharc idején a gyergyóiak a kurucok mellé álltak, ám 5 évvel később Acton császári ezredes könyörtelenül elpusztította Gyergyót, a lakosoknak menekülni kellett. Ekkor égették fel a Lázár várkastélyt is.

1711-ben megszűnt a székelyek katonai szolgálata, majd Mária Terézia uralkodása idején végleg eltűntek a jogok. A lakosság többsége jobbágy maradt. 1813-1817-es időszakban a nagy éhínség miatt Szárhegyről is nagy számban mentek ki magyarok Moldvába.

Az 1900-as évek legelején fűrészgyár nyílt, ekkor jelentős mértékben nőtt a község lakossága, a magyarokon kívül nem kevés román, német és ukrán is bevándorolt.

Látnivalók

• A Lázár-várkastély helyreállítása megkezdődött. 1974 óta alkotótáborokat rendeznek benne. 2014 óta az örökösök közötti vita folytán az impozáns reneszánsz várkastély zárva tart, nem látogatható.
• Római katolikus erődtemploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tűz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bővítették és tornyát magasították. Az elmúlt években elkezdődött a templombelső nagyszabású renoválása, amely - pénz hiányában - 2013 közepe óta áll.
• A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években. Több gótikus elemet is tartalmaz.
• A Szármány-hegy tövében levő ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfőnök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható, s kit itt is temettek el.
• A falut és környékét gyakran sújtották a tatárok. A székelyek és tatárok közötti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb, mely alá a vereséget szenvedett tatárokat temették el az 1658. szeptemberi csatában. A szájhagyomány szerint ide 500 támadót hantoltak el, magyar részről azonban csupán 15 halott volt.
• Emlékoszlop az első és második világháborús szárhegyi hősök emlékére.
• Az 1596-os gyergyói mészárlás emlékműve.
• Kommunista diktatúra idején meghalt szárhegyiek emlékműve.
• Régi jellegzetes székely házak: a faluban látható még 3–4 olyan régi tapasztott falú faház, amelyet az 1870-es évekbenépítettek, továbbá hasonló, tornácos téglaházak.
• A faluban hat kisnemesi századfordulós és korábbi kúria található.
• Az Angi-kúria előtt több, mint száz éves fűzfa áll, melyet a kúria építésekor ültettek. Néhány éve villámcsapás következtében leszakadt az egyik főága, de szerencsére nem pusztult el.

• Itt született Szini Lajos, székely író, költő, újságíró (1891. július 2.)
• Itt született L. Szini Karola (Szárhegy, 1929. január 6.) orvostörténeti szakíró
• Itt született Veres József geológus, geológiai szakíró (Szárhegy, 1931. február 26.)
• Itt született Bartis Ferenc, székely költő (1936. július 4.)
• Itt született Koós János táncdalénekes, humorista, színművész (1937. november 21. –)
• Itt született Veres Endre költő (1938. május 4.)
• Itt született Páll Attila fogathajtó
• Itt élt és munkálkodott Kájoni János (1629. március 8. – 1687. április 25.) építész, zenész, humanista, a reneszánszelőfutára Erdélyben.

Elhelyezkedése

Szárhegy Pozíció Románia térképén

é. sz. 46° 44′ 59″, k. h. 25° 31′ 17″