Dévaványa / Folytatáshoz kattints a posztra

A megye északi részén, a Sárréten terül el. Vasúti hálózattal kapcsolódik Gyomaendrődre és Vésztőre (A Kisújszállásra vezető vasútvonal az 1970-es évek elején megszűnt.). Utak vezetnek Kisújszállásra, Gyomaendrődre és Körösladányra.

• Vonattal a MÁV127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Kősziget és Kéthalom között található.

• Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
• 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéheztartozik.
• 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
• 1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
• 1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
• 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről .
• 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
• 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
• 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
• 1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét "Oppidum Ványa", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
• 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel "mint taxás nemesek" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
• Bár már a 17. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.
• 1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye "székhelye", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
• 1854-ben a járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
• 1867-ben egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
• 1872 áprilisában az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
• Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Heves és Külső-Szolnok vármegye déli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták.
• Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.

 A település városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom. Ezek a város főterén állnak. A katolikus templom műemlékjellegű épület, 1908-ban épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá. Uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az épület tornya 63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. Kiváló az akusztikája, ez templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Az országos viszonylatban is jelentős apróvadállomány ide vonzza a vadászatot kedvelőket is. A most korszerűsített termál- és strandfürdő többféle szolgáltatással várja a vendégeket.

• Épületek, régiségek
  • Kopjafa a Körösladányi út mellett
  • Kopjafa Dévaványa határában, Gabonáspusztában, Vitéz Bilkei Lipcsey Márton őrgróf emlékére
  • Tőkerészi iskola és kút
  • Állomási "iskola"
  • Kossuth úti iskola
  • Hajós úti iskola és kút
  • Eötvös úti óvoda épülete
  • Református templom stílusa neoklasszicista
  • Katolikus templom műemlékjellegű épület, késő barokk, klasszicizáló stílusban
  • Parókia épülete, plébánia
  • Vágóhíd épülete
  • Jéggyár
  • Állomás - víztorony
  • Kéthalom - iskola
  • Szőnyegszövő
  • a régi malom épülete
  • Világháborús Hősök Emlékműve
  • Kádár Ferenc a Népművészet Mestere népművész szobra 2003.

• Természeti értékek
  • Öreg tölgyek a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben)
  • Zrínyi utcai gesztenyefák
  • Kossuth utcai hársfák az iskola előtt
  • Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfák a baglyokkal
  • Templomkertek
  • Szérüskert és Vágásszél közötti „bágergödrök” (szerkők költőhelye, a nádasban más vízimadarak)
  • Túréri-tó
  • Tókert-régészet

• Turisztikai adottságok
  • Az Országos Kék Túra útvonala áthalad Dévaványán is
  • Dévaványai Termál- és Strandfürdő
  • Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény
  • Dévaványai Túzokrezervátum

 A városban élő művészek, népi iparművészek

• Kádár Ferenc – 1891–1983 - pásztor – juhász, kanász; Népművészet Mestere 1958., nádsíp, furulya, klarinét,tárogató, hegedű; fafaragó, festő; Lehel kürtje első megszólaltatója, ugyanis a jászberényi múzeumban az idős népzenész ezt is megszólaltatta. Korábban ez senkinek sem sikerült, mivel a becses történelmi ereklye megsérült. Kádár Ferenc a repedést kályha samottal és méhviasszal tömítette el, így kerülhetett annak hangja szalagra.
• Nácsa János - (1908–1986) Földműves, a Népművészet Mestere (1978), Citerakészítő, citerás-énekes és híres vőfély. Külföldi szerepléseivel több országban bemutatta szülőhelye népi kultúráját. 1970-ben meghívást kapott a Röpülj páva népdalverseny margitszigeti gálaműsorába, ahol nagy sikerrel szerepelt. Tanítványai 1972-ben bejutottak a televízió KI MIT TUD elődöntőjébe.
• Erdős Csaba - publicista, újságíró
• Faragó Imre - festő
• Giriczné Gyányi Mária - költő
• Gyányi Mariann - író, költő
• Hajdú Ildikó - fazekas, népművész
• K. Nagy Imre - festő
• Kovács Zsolt - festmények, rajzok
• Kovács Gyuláné - pergelt torta
• Kónya András - fémmegmunkálás, restaurálás, másolatkészítés, kertépítés, öntözőrendszerek
• Ladányi Mihály - író, költő
• Laskai Tibor - festő
• Mályi Sándor - író, költő
• Molnár Antal - festő
• Papp Erzsébet - író, költő
• Pappné Kulcsár Ilona - festő
• Sándor László - festő
• Simon Christopher Metcalfe - művész
• Tóth Bálintné - kosárfonó
• Tóth Auguszta- színművész
• Tóth Róbert - bőrdíszműves
• Vad Zsigmond - költő
• Dr. Ágoston Sándor történész – tanár
• Vitéz Bilkei Lipcsey Márton Őrgróf

Elhelyezkedése

Dévaványa Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″ térkép ▼

Dévaványa Pozíció Békés megye térképén