Putnok / Folytatáshoz kattints a posztra

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed.Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon.

 A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.

A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.

A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.

1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auswitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.

A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.

Nevezetességei

• Gömöri Múzeum. 1987-ben nyílt meg.
• Holló László Galéria. 1994-ben nyílt. Holló László (1887–1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit mutatja be.
• Bányász Művelődési Ház
• Serényi László tér
• Serényi-kastély – Az egykori végvár helyén épült a 18. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
• Temetőkert - Itt található a Bányászemlékmű
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836. október 8-án. Tornya 1854-ben épült
• Serényi-kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll.
• Nepomuki Szent János szobra. 18. századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
• Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette.
• Turul-szobor

Putnokon születtek, éltek

• Itt született 1844. október 14-én Tóth Ede népszínműíró. A szülőháza helyén épült lakóházon emléktábla őrzi nevét. Putnoki élményei alapján írta A falu rossza című népszínművét.
• 1750-ben itt született Péczeli József református lelkész, költő, műfordító.
• Gróf Serényi Béla 1866-ban Pesten született.
• Kalniczky Endre református lelkész, honvédhadnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. 1830-ban született.
• 1922-ben itt született Karsai Elek történész, levéltáros
• Itt született 1924-ben Gábori György író, szociáldemokrata politikus.
• 1955. szeptember 2-án itt született és itt is él Tamás István magyar költő, író, újságíró, a putnoki Tóth Ede Alkotókörelnöke.

Elhelyezkedése

Putnok Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″ térkép ▼

Putnok Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén