Bakonybél / Folytatáshoz kattints a posztra

Az Északi-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek (709 m) a közelében, a Gerence-patak partján fekszik. A legközelebbi város Zirc (16 km).

 Első írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencés monostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, a falutól nem messze egy kápolna is emléket állít neki. A török időkben teljesen elpusztult, és a pannonhalmi apátság birtokába került. A törökök kiűzése után a pannonhalmi apátság próbálta újratelepíteni a települést: a 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.

Turisztikai látványosságai

• Római katolikus templom (Szent Móric és társai vértanúk)
• Bencés monostor: barokk stílusú, 18. század
• Szentkút-kápolna
• Pannon Csillagda
• Szabadtéri Néprajzi Múzeum, tájház
• Kirándulóhelyek: Kőris-hegy, Odvaskői barlang, Kerteskő-szurdok

Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész - 2009. április 18-án díszpolgárrá választották. A faluban, ami indiántáboruk kiindulópontja is egyben, saját birtokkal is rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében állandó lakos

1824-ben kápolna épült a Borostyán-kútnál (mai Szentkút) Nyuli Viktor plébános kezdeményezésére, ahogy a Bakonybéli Napló írja: „hogy eleget tegyenek a hívek igényeinek, akik buzgóságukban sokat járnak ide”. A kápolnát Horváth Pál pannonhalmi kormányzó apát kérésére Szent Gellért tiszteletére szentelték 1825-ben, melyet 1889-ben a ma is látható épülettel váltottak föl.

Elhelyezkedése

Bakonybél Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 11″, k. h. 17° 43′ 54″ térkép ▼

Bakonybél Pozíció Veszprém megye térképén