Pilismarót / Folytatáshoz kattints a posztra

 Komárom-Esztergom megyében, a Duna jobb partján, a Visegrádi-hegységhez tartozó Maróti hegyek lábánál (a „Pilis” előtaggal némileg ellentmondva), a 11-es főút mellett fekvő település, a Duna Zebegénnyel és Szobbal átellenes oldalán. Dömös 3,5 km, Visegrád 10 km, Dunabogdány 16,5 km, Esztergom 13 km, Dorog 20,5 km, Tát  21,5 km, Nyergesújfalu

 A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. Itt a község helyén állt az egykori római település Ad Herculem.

Marót nevét 1138-ban említik először II. Béla király oklevelében, ekkor Marouth alakban írták. A tatárjárás alatt – a környező településekkel együtt – Marót is pusztává lett. 1260-ban Mária királyné a települést a visegrádi Szent András bencés monostornak adományozta. 1278-ban IV. László király a monostor adományozó oklevelét átíratta, és megerősítette.

1391-ben Zsigmond király a maróti birtokot elvette a bencések-től és az esztergomi Szent István prépostságnak adományozta. 1398-ban viszont már újból a visegrádi Szent András monostor birtokában volt található. 1493-ban II. Ulászló király a visegrádi Szent András bencés apátság maróti birtokait a pálosoknak adományozza. Marót a pálosoké maradt egészen 1786-ig, a rend feloszlatásáig.

A törökök alatt Marótot is az elpusztult települések között tartották számon, csak itt-ott maradt egy-két lakosa: 1570-ben a török adóösszeíráskor – az Alsó- és Felsőmarótra osztott településen – Alsó-Maróton (Kis-Marót) csak 2,Felső-Maróton pedig csak 15 házat találtak. 1580-ban a – török elől Felvidékre menekült – pálosok maróti birtokaikat Ghymesi Forgách Simonnak és Imrének adják bérbe.

1514-ben, a tizenöt éves háború idején Marót is elpusztult, és sokáig néptelen maradt.

1613-ban az adóösszeíráskor a településen csak egy egész, és háromnegyed portát vettek számba. 1647-ben a török adóösszeíráskor – Marót lakosai kétfelé, a töröknek is adóztak – is csak 3 és fél portát vettek számba. 1685-ben Esztergom ostromakor a falu újból elpusztult, de hamarosan újranépesült. 1688-ban I. Lipót király megerősíti a pálosokat maróti birtokaikban. 1696-ban végzett összeírásban Maróton 8 egésztelkes jobbágy és 5 zsellér szerepelt. 1700-ban gróf Stemberg Ernő szerette volna megszerezni a falut, de a pálosok tiltakoztak ellene.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a Maróton és környékén átvonuló hadak, s csatározások következtében a falu ismét pusztává vált, de a pálosok Felvidékről, Nyitra vármegye területéről való magyarokat és szlovákokat telepítettek a faluba.

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Református templom
• Római erőd maradványa
• Heckenast-kastély – Ő volt az a híres pesti nyomdász, kinek nyomdájában nyomtatták ki 1848-ban a forradalmi ifjúság követeléseit tartalmazó 12-pontot.

• Itt született 1886-ban Dr. Lengyel Árpád, orvos, a Titanic-tragádia idején a mentésben részt vevő RMS Carpathia nevű hajó egyik orvosa

Elhelyezkedése

Pilismarót Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 47′ 03″, k. h. 18° 52′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 03″, k. h. 18° 52′ 32″ térkép ▼

Pilismarót Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén